A magyar kormány 2017-ben a tavalyi duplájával, összesen százmillió forinttal támogatja a külhoni ifjúsági közösségeket. A határon túli civil szervezetek és egyházi jogi személyek 2017. március 18-ig kérhetik ifjúsági programjaik támogatását – jelentette be Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár Budapesten.
A Magyarság Házában tartott szerdai sajtótájékoztatón a politikus elmondta, hogy a pályázatra a legkülönfélébb tevékenységet végző szervezetek jelentkezhetnek – kulturális, hagyományőrző, közösségi programokkal. A jelentkezés feltétele, hogy a szervezetek tevékenységének célcsoportja a 15 és 29 év közötti korosztály legyen.
A vissza nem térítendő támogatás az idén 600 ezer forinttól 2 millió forintig terjedhet, az önrész nem feltétel.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár kijelentette, ezzel is szeretnék a fiatalok magyarságtudatát erősíteni, hogy azt az anyanyelvükkel együtt őrizzék meg és adják tovább a következő nemzedékeknek. A programot először tavaly hirdették meg. Felhívásukra 291 pályázat érkezett, amelyből a tavalyi ötvenmilliós keretből összesen 88 pályázatot támogattak.
A legtöbb pályázat – szám szerint 176 – Erdélyből érkezett, míg a Felvidékről csupán 27.
A támogatott programok között volt például a bátorkeszi református ifjúsági tábor, Madéfalva tánccsoportja, cserkésztáborok és egy vajdasági karrierépítő tábor. A pályázati kiírás megtalálható a Bethlen Gábor Alap honlapján.
Nagyobb aktivitásra buzdítják a Felvidéket
Potápi Árpád János portálunk azon kérdésére, mivel magyarázható, hogy a Kárpátaljáról és a Vajdaságból egyenként is több pályázat érkezett, mint a Felvidékről, azt felelte, nem tudja ennek az okát. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy az idén a Felvidéken is nagyobb lesz a pályázati kedv. A megemelt pályázható összeg valószínűleg motiváció lehet ebben.
Potápi Árpád János arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályázatokat március 18-ig mindenki adja be. S hogy milyen szempontok alapján történik meg az elbírálásuk, arról a következőket mondotta: „Figyelembe vesszük a terület nagyságát, a népesség arányát és nyilván a pályázatok minőségét. Egyik régió sem lesz „felülreprezentált”, viszont a jelentkezések száma mutatja, hogy mennyire aktív az illető közösség.”
Portálunk azon kérdésére, hogy milyen meglátásaik vannak a felvidékiekkel kapcsolatban, az államtitkár kifejtette: „Az az általános tapasztalatunk, hogy a Felvidék lassabban mozdul, aminek több oka lehet. Ilyen például, hogy a nyugati része gazdasági értelemben akkor is egy fejlettebb, viszonylag sok munkalehetőséggel bíró terület, ha az ott élők erről nem mindig számolnak be. A keleti része pedig gazdasági értelemben el van maradva. Lehet, hogy ez is közrejátszik a kisebb aktivitásban, vagyis, hogy a felvidéki magyarság két véglet.”
