Szombat délelőtt újból a gútai iskola-összevonást érintő problémákról szólt a Pátria Rádió Reggeli című műsora. Vasik János műsorvezető felhívta a figyelmet arra, hogy bár Gútáról szól a történet, bármely dél-szlovákiai településen élő polgárnak érdemes megismerkednie az eseményekkel.
Vasik első beszélgetőpartnere a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke volt, akit a két gútai alapiskola összevonásáról szóló január végi önkormányzati döntésről kérdezett.
Még nem lezárt ügy
Az SZMPSZ elnöke, Jókai Tibor véleménye szerint még nem lezárt ügy, hogy Gútán a két iskolát egy önkormányzati döntés hatására összevonják. Szerinte a probléma sokkal mélyebben gyökerezik. Mint mondta, évtizedekig egészséges vetélkedés jellemezte a két iskolát, ami véleménye szerint természetes folyamat és más felvidéki városok iskoláira is jellemző.
Majd úgy fogalmazott, hogy „az utóbbi években lehetett hallani arról, hogy egymásnak feszül a két iskola vezetése“. Jókai Tibor kiemelte azt is, köztudott volt, hogy a II. Rákóczi Ferenc Alapiskola igazgatójának személyével voltak problémák. Feltette a költői kérdést, ha erről tudott az önkormányzat és az iskolatanács, akkor miért nem kezelték ezt a gondot, miért nem tettek ellene?
„Nem volt szerencsés döntés, hogy az egyházi iskolában alapiskolát nyitottak”
Vasik az interjú során kitért arra is, hogy a településen nemcsak ez a két iskola működik, három iskola képezi a magyar nyelvű alapfokú oktatást Gútán, valamint egy szlovák tannyelvű alapiskola is van a városban. Ennek ismeretében kérdezte az SZMPSZ elnökét arról, milyen jövője lehet a gútai közoktatásnak.
Jókai szerint ez megjósolhatatlan, majd kiemelten beszélt az 1992-ben egyházi gimnáziumként indult, de ma már alapiskolaként is működő Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpontról. Mint mondta, a közelmúltban a gimnáziumi osztályokat gyermekhiány miatt meg kellett szüntetni az intézményben. „A gimnázium megszűnését előre látni lehetett és valószínűleg ezért hozták létre az alapiskolai szintet az egyházi iskolában Gútán” – mondta el meglátásait. Jókai Tibor szerint ez egyáltalán nem volt szerencsés döntés, hiszen a városban több évtizedes múltra visszatekintő, két sikeres magyar alapiskola is működött már.
Egy abszolút jól finanszírozható iskola a Rákóczi
Majd visszatérve a Rákóczi nevét viselő alapiskolához, kihangsúlyozta, csak az idei elsősök száma rendkívül alacsony, és ez akár a véletlen műve is lehetett – fogalmazott. Az SZMPSZ elnöke szerint az önkormányzat megelőlegezhetett volna még egy-két évet ennek az iskolának. „Ebben az iskolában nem 80 vagy 90 gyerek van, a statisztika szerint 220 gyermek látogatja“ – érvelt Jókai. Elmondta, a normatív támogatást 250 gyerekre szabták, tehát a 220-as létszám véleménye szerint abszolút kifinanszírozható. Kitért arra is, hogy az iskola épülete is kifejezetten gazdaságos, kimondottan iskolának épült – nem terhelhette nagy költségekkel az önkormányzatot.
Majd szóba hozta, hogy Gútán van még egy negyedik, szlovák tanítási nyelvű alapiskola is, ahol mindössze húsz gyerekkel van több, mint az említett Rákócziban. Jókai hivatkozott a város legutóbbi népszámlálási adataira, melyek szerint a település lakosságának mintegy húsz százaléka szlovák nemzetiségű. Viszont a szlovák alapiskolába a gútai diákság harminc százaléka jár, tehát nagyon sok magyar szülő járatja oda a gyerekét – mondta.
Beláthatatlan következmények, hatalmas támogatás, kevés gyermek
Jókai Tibor véleménye szerint beláthatatlan következményei is lehetnek annak, hogy éppen most, a beíratások előtt hozták meg ezt a döntést. „Ad hoc és hirtelen döntés született“ – fogalmazott az országos szövetség elnöke. Szerinte mindkét intézmény iskolatanácsának véleményét mérlegelve kellett volna döntenie az önkormányzatnak.
Arra a kérdésre, tudott-e arról, hogy Gútára milyen komoly anyagi támogatás érkezett Magyarországról közoktatási célokra, Jókai Tibor úgy fogalmazott, hogy erről csak a sajtóból értesültek.
Jókai Tibor figyelmeztetett: ha nem lesz megfelelő számú beíratott gyerek Gútán, akkor a két iskola összevonásának az lesz az eredménye, hogy egy épület elég lesz a gyerekeknek. Ugyan nem mondta ki, de ha egy épületbe kerülnek a gyerekek, akkor az már nem iskola-összevonást, hanem az egyik iskola teljes megszűnését jelenti. Jókai úgy nyilatkozott a Pátria Rádiónak, hogy kitart azon véleménye mellett, mely szerint elhamarkodott volt ez a döntés.
Nem kért segítséget a gútai városvezetés
Vasik János műsorvezető megkérdezte beszélgetőpartnerét, kértek-e segítséget a gútaiak az SZMPSZ-től a helyzet kezelésére? „Nem kérték ki a véleményünket, nem kerestek“ – válaszolt Jókai. Elmondta, ha megkeresik őket, egyértelműen alkalmazható tanácsot tudtak volna adni, hiszen nagyon jól ismerik mind a három magyar alapiskola helyzetét. „Biztosan azt javasoltuk volna, hogy várjanak vele még legalább egy évet. Adjanak a Rákóczinak is még egy esélyt, hiszen évtizedek óta jól működő intézményekről van szó“ – fejezte be a beszélgetést Jókai Tibor.
