Tavaly december elején ünnepeltük az egyetemes magyar egyház- és művelődéstörténet nagy alakja, a Hont megyéből indult Ipolyi Arnold halálának 130. évfordulóját. A Nagyváradon elhunyt tudós főpap biográfiai adatait illetően sajnos úgy látszik, még mindig gond van. Főleg a születés idejével és helyével kapcsolatos, máig ismétlődő tévedésekre gondolok. Persze, vannak túlkapások és pontatlanságok Ipolyi munkásságát, műveit illetően is.
Ipolyi hatalmas vállalkozását, azaz fő művét, a Magyar Mythologiát (Pest, 1854) 1987-ben hasonmás kiadásban is megjelentették. A kiadás Függelékeihez írt alapos tanulmányában Hoppál Mihály néprajztudós, a magyar nép hiedelemvilágának szakavatott kutatója sok mindent korrigált, pontosított, méltatva a nagy munka elvitathatatlan érdemeit.
A téves biográfiai adatok egy részének újabb pontosítását többen is elvégezték már. Hála József például az Ethnographiában írt terjedelmes tanulmányt néhány éve, de magam is közöltem helyreigazító adatokat az Irodalmi Szemlében meg a 2010-ben kiadott, A nagyvilág pitvarai című kötetemben is. Egyébként e honlapon ugzancsak többször publikáltam Ipolyiról, érintve a szóban forgó adatokat is. Sajnálattal olvastam mégis egy újabb írásban portálunkon a rossz adatközlést, amely a Somorja című hírportálon is napvilágot látott. A közölt életrajzi adatok megtalálhatók a Wikipédia Ipolyi Arnold szócikkében is, és innen a további téves közlés. Egy kicsit zavaró a dolog, különösen itt, a Felvidéken, ahová jeles szülöttünk annyi szállal kötődött. Hiszen Zohoron volt hosszú ideig plébános, itt készült a Mythologia; feldolgozta Csallóköz szakrális emlékeit; errefelé lakott a jó barát és munkatárs, a másik nagy szülött, Csaplár Benedek; iskolát alapított Besztercebányán, megírta a város műemlékeivel foglalkozó tanulmányait; iskolát neveztek el róla az Ipoly mentén stb.
Nem szándékom most ismételten hosszasan magyarázkodni és újabb helyreigazításokat eszközölni; ehelyett egy megjelenés előtti tanulmányomból idézek néhány idevonatkozó sort: „Az Ipolyi-életrajzzal, elsősorban a születési hellyel kapcsolatos pontatlanság már a jeles tudósról szóló első könyvben felbukkant. (Pór Antal, 1886) Ezt aztán rövidesen korrigálták (Honti Lapok, Századok, 1887; Fraknói Vilmos, 1888), ám mindez a jövőre nézve nem volt eléggé hatásos. Az újabb időkben lexikonjaink szócikkeiben, az Ipolyiról szóló portrékban, összefoglalókban találkozhatunk hibákkal. Ezek annak ellenére jelen vannak, hogy már az Ethnographiában is terjedelmes írás jelent meg a tévedések pontosításával, s más szerzők is – néha önmagukat korrigálva – pontos adatokat közölnek Ipolyiról. (Csáky Károly, 1993; Koncsol László, 1993; Hála József, 1995).
Anyakönyvi adatokkal igazolható, hogy Ipolyi a Hont megyei Disznóson született, nem pedig Ipolykeszin. A születés helyének Pór Antal által közölt pontatlanságát már Pongrácz Lajos helyesbítette 1887-ben. A tévedést a nevezetes életrajz szerzője elismerte, és Ipolyi szóbeli közlésére hivatkozva közölte, hogy „ő voltaképpen útközben született, midőn a vele várandós édesanyja Disznósra sietett szüleihez”. Később Fraknói Vilmos is beszámolt a pontosított adatról, ám ismét sokan Ipolykeszit jelölték meg szülőhelyül.
Ipolyi születési dátumát illetően is bonyolult a helyzet, s talán már lehetetlen is a pontosítás. Születési dátumként szerepel 1823. október 18. és október 20. Egy biztos: a disznósi születésű Ipolyit 1823. október 22-én keresztelték meg a felsőzsemberi templomban. Születésének idejét valószínűleg ő maga sem tudta pontosan. Az e körüli bonyodalmakról szintén az Ethnographiában olvashatunk részletesebben.” A Léva közelében található Disznóspuszta ma Derzsenye része, egykor Báthoz is tartozott, anyaegyháza pedig Felsőzsember volt. Itt állították ki a múlt század végén a mellékelt (s már egyszer e honlapon is közölt) születési levelet.
