A vetélkedőt színesítette az Expired Passport fellépése (Fotó: B. Vida Júlia)

Tömören talán így lehetne összefoglalni a Felvidéki Értékőrzők interaktív vetélkedőt, melynek döntőjére tegnap került sor Nagymegyeren. Ezen röviden bemutatkoztak az egyes csapatok és még ételkóstolóra is sor került. A program részét képező kirakodóvásáron pedig a gyerekek kézműves termékekre, könyvekre és egyéb hasznos dolgokra költhették el tallérjaikat. A vásárias hangulatú, vidám rendezvényt színesítette többek között az Expired Passport, valamint Zsapka Attila koncertje.

A helytörténeti kutatásokat ösztönző vetélkedő gerincét a döntőbe jutott csapatok rövid, ötperces bemutatkozása alkotta. A hattagú csapatok, a felkészítő tanárral együtt, frappánsan, kreatívan, sokszor tánccal és dallal tarkítva számoltak be arról, miért és miként választottak témákat maguknak.

A legtöbben bővebben is elmesélték, hogyan tanulták meg nagyanyáiktól, a falu idősebb asszonyaitól egy-egy régi, lassan már feledésbe merülő népi étel elkészítését, hiszen ezek a régi receptek szintén nemzeti értékeink közé tartoznak.

A csapatok öt percet kaptak a bemutatkozásra (Fotó: B. Vida Júlia)

A vetélkedőt a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet szervezte, az ötletgazda Huszár László, az intézet igazgatója.

Az egyes csapatokat a zsűri értékelte, melynek tagjai Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke; Szakáli István Loránd, a Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára; Pathó Marianna, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának osztályvezetője; Horváth Zsolt, a Hungarikum Bizottság értéktárak kialakításáért felelős koordinátora és Varga László, nagymegyeri helytörténész voltak. A vetélkedőt megtisztelte jelenlétével Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország szlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is.

Ahol már hagyomány az értékek keresése

A hetényi Gólyalábak értékőrző csapat tagjai azzal kezdték a bemutatkozást, hogy elmesélték, miért hívják, csúfolják a falubelieket gólyáknak és népdallal is készültek. Látszott a gyerekeken, hogy magabiztosan szólalnak meg a nagyobb tömeg előtt, és kimondottan élvezik a szereplést. Felkészítő tanáruk, Rancsó Andrea portálunknak elmondta, iskolájukban nagy hagyománya van a helytörténet-kutatásnak, ami lassan már nyolc éve futó iskolaprogram. Úgyhogy nekik – a versenyfelhívás elolvasása után – nem okozott gondot kutatni, adatokat gyűjteni.

„A gyerekeknek a vetélkedőben egy személyiséget kellett bemutatniuk, valamint egy helyi ételkülönlegességet, receptet és a Csemadokról is meg kellett oldaniuk egy kérdőívet. A helytörténeti kutatást információgyűjtéssel kezdjük, és amikor egyre mélyebbre jutunk, akkor már levéltárakban is kutatunk” – avatott bele a vetélkedőre való készülődés rejtelmeibe a pedagógus.

Rancsó Andrea szerint iskolájukban nagy hagyománya van a helytörténet-kutatásnak (Fotó: B. Vida Júlia)

A hetényiek az idén Zajos Ernőt választották bemutatandó személyiségnek, aki helytörténész és pedagógus volt.

„Ernő bácsi, aki Hetényből származott, de később Budapesten élt, szívén viselte szülőfaluja múltját. Ő kezdte a helytörténeti kutatásokat, valamikor a hetvenes években, és halála előtt nem sokkal nekünk, az iskolának adta át az összegyűjtött anyagait. Ezzel a kinccsel kezdtünk aztán mélyebben is foglalkozni. Neki köszönhető a Lilla Galéria létrejötte is, amiben falunk népviseletét és használati tárgyait őrizzük” – tudtuk meg a csoportvezetőtől.

A Gólyalábak a darás-krumplis rétessel nevezett be a vetélkedőbe, amiből – akárcsak a többi csapat – finom kóstolót is hoztak.

A történelemoktatás része a helytörténet is

A bemutatkozó kiselőadások után kérdeztük Varga László nagymegyeri helytörténészt, számos könyv szerzőjét, a zsűri tagját – akit nem mellesleg a Nagymegyeri Kereskedelmi Akadémia csapata bemutatandó személyiségnek választott – benyomásairól és az értékfeltárás fontosságáról.

„Ezt a korosztályt legjobban talán úgy lehet elvezetni az értékekig, hogy a modern internetes világot használjuk fel a múlt kutatására. Remélhetőleg, legalábbis nagyon bízom benne, hogy az itt lévő fiatalok közül többen később is folytatni fogják a helytörténeti munkát. Az ő dolgukat nagyban megkönnyíti már a világháló, de azért a levéltárakban való kutatás és a szakemberekkel való konzultáció is elmaradhatatlan része az adatgyűjtésnek. A lényeg mindenképpen az, hogy valamiféle érzelmi kapcsolat alakuljon ki bennük az iránt, amit keresnek, s ez belülről motiválja őket a további kutatásokra” – vélekedett a zsűritag, aki szerint a történelemoktatás részét kellene képeznie a helytörténetnek is.

A múltunk, értékeink feltárása, az azokra való rácsodálkozás sokakat később is arra sarkallhat, hogy folytassák szülőhelyük történelmének feltárását.

Varga László bízik abban, hogy a fiatalok közül többen később is folytatni fogják a helytörténeti munkát (Fotó: B. Vida Júlia)

„Én magam is ezzel kezdtem, hogy aztán legyen mit tanítanom a gyerekeknek. Így születtek a könyveim is. Később rájöttem, hogy ebbe a gyerekeket is bevonhatom, akik közül többen ezt élvezték is ”– fűzte hozzá a megkérdezett.

Mutassuk meg másoknak is, hogy a gyökereink itt nagyon mélyre nyúlnak

„Egy lélekemelő eseményen vehettünk részt mindannyian, ahol a felvidéki magyar fiatalok színe-java megjelent. Jó látni, hogy milyen ügyes, talpraesett, kreatív, a hagyományaikat, elődeiket és jövőjüket tisztelő gyerekek és felkészítő tanárok vannak a Felvidéken. Jövőépítés szempontjából a legfontosabb feladat, hogy tisztában legyünk az értékeinkkel, mert ezek adhatnak nekünk erőt, magabiztosságot, hogy egy élhető jövőt biztosítsunk magunknak. A ma itt megjelent gyerekek a felvidéki magyar jövőt építik” – összegezte benyomásait a vetélkedőről portálunknak Szakáli István Loránd, a földművelődésügyi minisztérium helyettes államtitkára, aki szerint meg kell mutatnunk másoknak is, hogy a mi gyökereink itt nagyon mélyre nyúlnak, mi itt nemcsak vendégek vagyunk, hanem ez az otthonunk.

Jövőépítés szempontjából a legfontosabb feladat, hogy tisztában legyünk az értékeinkkel, hangsúlyozta Szakáli István Loránd (Fotó: B. Vida Júlia)

A hungarikumokért felelős államtitkár elmondta azt is, hogy a nemzeti értékek, illetve hungarikumok ügye, nemcsak magyarországi, hanem kárpát-medencei „történet”. Erről a következőképpen szólt:

„Nagy örömömre szolgálna a jövőben, ha határon túli értékek is hungarikummá válnának, aminek megvan a törvény által szabályozott rendszere. Ehhez alulról jövő javaslatokra van szükség. Arra biztatok minden felvidékit, aki azt gondolja, hogy de jó lenne a saját értékét a hungarikumok között látni, álljon oda egy-egy ilyen érték mellé, és segítségért bátran forduljon a Felvidéki Értéktár Bizottsághoz vagy pedig hozzánk”.