A Szociális Biztosító adatai szerint tavaly a legtöbb rokkanttá válás a civilizációs betegségek számlájára volt írható. Ezek okozói pedig a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, valamint a stressz.
Érdekes módon, a férfiak körében sokkal több olyan baleset történik, amely akár rokkantsággal is végződhet. A balesetek 80 százalékát már eleve a férfiak szenvedik el, mert ők kevésbé óvatosak, mint a nők. Ráadásul az erősebb nem képviselői a megelőzésre sem fektetnek akkora hangsúlyt. Ezért nem véletlen, hogy őket sokkal gyakrabban sújtják a szív- és érrendszeri megbetegedések is.
Pedig éppen ezek helyes életmóddal – sok mozgással, megfelelő táplálkozással, a dohányzás és az alkohol elhagyásával – megelőzhetők. A rokkanttá nyilvánított férfiak 15 százaléka pontosan ezeknek a betegségeknek a következtében nem képes a munkavégzésre.
Az egyik legveszélyesebb diagnózis egyébként az érelmeszesedés, ami agyvérzéshez és infarktushoz vezethet. A férfiakat ez is jobban érinti, ami megmutatkozik abban is, hogy az átlagéletkoruk jóval rövidebb, mint a nőké.
Tavaly a rokkanttá nyilvánítottak 26 százaléka súlyos mozgásszervi megbetegedések miatt lett „leszázalékolva”, amelyek napjainkban szintén népbetegségnek számítanak, 16 százalékuk pedig daganatos betegségek miatt.
Figyelemreméltó adat, hogy a lelki betegségek és a viselkedési zavarok szintén egyre inkább okozói a tartós munkaképtelenségnek. Tavaly az érintettek 15 százaléka ezek miatt vált rokkantnyugdíjassá.
Míg a férfiaknál a szív- és érrendszeri megbetegedések „vitték a prímet”, a nőknél inkább a rák és a lelki problémák vezettek rokkantsághoz.
Teljes rokkantságit kevesen kaptak
A Szociális Biztosító tavaly 22 295 embert nyilvánított rokkanttá, a kérvényezők száma ugyanakkor 27 349 volt. Az adatok szerint számuk évről évre növekszik. Az utóbbi hét évben 17 százalékos emelkedést mutattak ki.
A pozitív elbírálásban részesített kérvények háromnegyedét az ún. részleges rokkantság, népnyelven „fél invalid” tette ki, vagyis, akiknek a munkaképessége kevesebb, mint 70 százalékban sérült. A részleges rokkantnyugdíj összege átlagosan csak havi 197 euró.
A kérvényezők egynegyedének ismerték el a teljes rokkantságot, ők tehát teljes rokkantnyugdíjat, 352 eurót kapnak havonta.
Elég egyértelmű, hogy a részleges rokkantsági nyugdíj nem elegendő az alapvető létszükségletek fedezésére. Ezért a legtöbben dolgoznak is, hogy megéljenek. Megoldás lehet az is, ha valaki aktív kereső korában olyan életbiztosítást köt, amely rokkantság esetén érvényessé válik. Fontos azonban, hogy ne csak a balesetekre gondoljanak a biztosítás megkötésekor, mert sokkal nagyobb az esélye annak, hogy inkább valamelyik civilizációs betegedés miatt veszítik el munkaképességüket.
Idekívánkozik még egy előrejelzés, miszerint a jövőben a stressz okozta betegségek jobban előtérbe kerülnek. Az emberek annyira túlhajtottak, elgyötörtek az elmúlt időszakban, és annyi teher nyomja a vállukat, hogy sokkal sérülékenyebbek – lelkileg és testileg is egyaránt. Az egészséges életmódhoz ugyancsak hozzátartozik, hogy néha lazítani, pihenni tudjanak, ami egyre kevesebbeknek adatik meg.
