A Magyar Közösség Pártja már többször felhívta a figyelmet arra, hogy az oktatásban szükséges lenne a finanszírozási törvény módosítására. Most talán megoldás születik ez ügyben, ugyanis tárcaközi egyeztetésre került az oktatási intézmények finanszírozását szabályozó törvény.
„Tárcaközi egyeztetésre került az alap- és középiskolák, oktatási intézmények finanszírozásáról szóló 597/2003–as törvény módosítási javaslata. Legnagyobb erénye, hogy a magyar iskolák szempontjából semmi húsbavágó változást nem irányoz elő. Ennek tulajdonképpen örülnünk kell, hiszen az ősz folyamán Damoklész kardjaként lebegett a fejünk felett annak lehetősége, hogy megszűnik a 250 fő alatti iskolák kompenzációs támogatása” – nyilatkozta Kiss Beáta az MKP oktatásügyi alelnöke. Amennyiben a kompenzációt megszüntették volna az anyagi nehézségekkel küszködő kisebb létszámú iskolák végveszélybe sodródtak volna, hiszen anyagiak híján az önkormányzatok sem tudnak plusz forrást az iskolaügyre elkülöníteni, hogy az intézményeket saját költségvetésből finanszírozzák. Ősszel az MKP is kifejezte aggodalmát a törvénymódosítás kapcsán, és a társadalmi vita során a párt a javaslataikat megküldte a minisztériumba is.
„A törvénymódosítás egyik eleme, hogy utazási támogatást kapnak azok a gyermekek is, akiknek lakhelyén szlovák iskola működik, de magyar nem, s ezért tömegközlekedéssel érhetik csak el az anyanyelvű oktatás lehetőségét” – írja Kiss Beáta nyilatkozatában.
Kiss Beáta szerint: azzal is szembe kell nézni, hogy újfent az események után kullogunk, elhárult egy konkrét veszély, de hosszú távú megoldás továbbra sem született. Sok, nehezen élő iskolánk esetében érdemi előremozdulás nem történt, és a jelenlegi jogszabályi körülmények között nem is történhet. Sokan élnek abban a tévhitben, hogy csak az aprócska, 7-8 fős kisiskolák küszködnek anyagi nehézségekkel. Ez azonban távolról sincs így, 30-40 fős iskolák esetében már több tízezer eurós hiányt kell a fenntartóknak pótolniuk, és ez az állapot a végtelenségig nem tartható fenn – véli az alelnök. Egy 40 fős iskola azonban már jelentős intézménynek számíthat egy kisebb közösség életében, melynek megtartása fontos a magyarság és a falusi közösség szempontjából.
„A józan ész diktálta racionális megoldások sajnos nem vezetnek eredményre. A közelmúlt eseményei – akár a gútai, akár a zoboralji történések – bizonyítják, hogy az egyes megoldásra törekvő elképzeléseknél a racionalitáson túl számolni kell a társadalom, a szülői közösség érzelmeivel, illetve nem elvetendő szempontok az asszimilációra hajlamosító tényezők sem” – véli Kiss Beáta.
Az alelnök kifejti: reális esélye van annak, hogy ahol két szomszédos községben van két magyar iskola és szlovák is, és megegyezésre jutnának a fenntartók, a szülők egy része lenne az, aki a helyi szlovák iskolában hagyná a gyermekét az utaztatás helyett. Helyenként a közösség közönye, érdektelensége ellenére kell a magyarságot „megmenteni“.
A magyar-magyar párbeszéd alkalmával világos, egyértelmű megoldási javaslat született. Az oktatási törvény módosításával el kell érni a nemzeti közösségek számára iskoláik rendszerbeli, módszertani, ellenőrzési és főképp finanszírozási önállóságát. A finanszírozásban pozitív diszkriminációt alkalmazva különböző megoldási javaslatok születhetnének a tömbben, peremvidéken és szórványban. Ezt azonban nem elég nyilatkozatokban aláírni, hangoztatni. Tudom, hogy a jelenlegi politikai környezetben szinte lehetetlennek tűnő feladat mindezt kiharcolni. Ez azonban olyan cél, amelyért egységesen, határozottan és hittel kell fellépnie minden érintett félnek, s így a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb eredménye lenne – nyilatkozta Kiss Beáta, az MKP oktatási alelnöke.
