Fotó: Petrás Amália

Pár napon belül kétszer is színpadra került Csáky Pál Virágeső című darabja, két különböző színház előadásában. Február 8-án a Soproni Petőfi Színház  klubjában felolvasóest keretében láthatta a darabot a nagyérdemű, február 11-én pedig Pozsonyban, a révkomáromi Teátrum Színház előadásában.

A szerző Virágeső című művéből készült produkció egy felvidéki magyar színészházaspár életének mozzanatait tárja a közönség elé a hatvanas évek időszakából.

Sopronban Pápai László rendezésében nem hagyományos értelemben vett felolvasóest keretében került színpadra a darab, Papp Attila, Szlúka Brigitta és Sárdy Zoltán fiatal színművészek tolmácsolásában. Dinamikus előadásukat vastapssal jutalmazta a közönség, maga a szerző, Csáky Pál is elismerően szólt a teljesítményükről.

A Soproni Petőfi Színház klubjában felolvasóest keretében láthatta a darabot a nagyérdemű (Fotó: Dunajszky Éva/Felvidék.ma)

Pápai László a darab kapcsán úgy fogalmazott, az életről, vándorlásról, kötelességről, a cél felé vezető útról szóló színpadi adaptáció közben kirajzolódhatott a magyar kisebbségi lét és egy korszak társadalmi hangulata. „Amikor mindenki – akár egy bőröndöt – cipeli a maga sorsát, elmerengve a múlton” – fogalmazott.
„Ez a mű tisztelet egy generációnak, amely előttünk járt, és képviselői nem roppantak össze a történelem viharaiban” – mondta Csáky a Virágeső felolvasó-színházi előadása utáni beszélgetésen a soproni teátrum színházi klubjában. A szerző szerint a könyveiből készült előadások újabb lehetőséget biztosítanak arra, hogy művei, s bennük lévő gondolatai nagyobb közönséghez is eljussanak.

A bemutató utáni beszélgetés során a színházi klub házigazdája, Pomezanski György a szintén jelen lévő Dráfi Mátyás Jászai-díjas, érdemes művészt is megszólította, aki a darab komáromi színpadi változatában a főszerepet játssza. Dráfi a múltból vett történetek felelevenítésén kívül őszintén vallott arról is: úgy érzi, manapság a közönséget kevésbé érdekli a szlovákiai magyar színjátszás, pedig egy generáció sokat tett azért, hogy mindez megvalósuljon.

Csáky Pál és a házigazda, Pomezanski György (Fotó: Dunajszky Éva/Felvidék.ma)

A Teátrum Színház, amelynek előadásában Komárom után a pozsonyi és Pozsony környéki nézők is megismerhették a darabot, egyfelvonásos színpadi játék formájában rendezte meg Csáky művét. A főbb szerepeket Dráfi Mátyás és Kolti Helga színművészek alakították, a további szerepekben pedig Borsó Ákost, Tarics Pétert és Tóth Lászlót láthatta a közönség. A darabot Dráfi Mátyás rendezte.

A színpadi játék dramaturgja, Dráfi Anikó a komáromi ősbemutató előtt úgy fogalmazott, a darab „egy olyan korszakra koncentrál, ahol a diktatúra az ember csontjáig hatol, és még a kultúra területén sem lehet szabad az ember…. Magyarkodni nem tanácsos, istenhívőnek lenni pedig végképp…”

A színész főhősnek, aki képtelen elviselni a kommunista diktatúra rákényszerített viselkedésformáit, de magyarsága mellett mindvégig ki akar tartani, nem nagyon marad eszköze a túlélésre. Egyvalami azonban mégis, aminek segítségével sikerül átvészelnie az embertelen kort: a hite.

(Soproni Petőfi Színház/Felvidék.ma)