A magyarság szent helyeit kereste fel az ezeréves határok mentén egy visegrádi művész pár, akik a pálos rend, a Babba Mária-tisztelet (Boldogasszony, Istenanya) és a népmesék Mátyás királya nyomában járták végig belső és világi útjukat.
A zarándoklat során átélt élményeiket, megszerzett tudásukat és tapasztalataikat egy előadássorozat keretében osztják meg a közönséggel, amelynek legközelebbi állomása február 23-án Somorján lesz a Mozi Clubban.
Huszár Andrea Magdolna szobrászművész, népmesekutató és Mile Zsigmond költő, zenész a 108 napos zarándokút során számos magyar közösséggel találkozott, és egy-egy helyszínen a magukkal vitt vándorkiállítást is bemutatták.
A két művész Csíksomlyóról indult 2015 májusában a több mint tízezer kilométeres útra, és Boldogasszony ünnepére, augusztus 15-ére érkeztek vissza.
Huszár Andrea Magdolna elmondta: a magyarság régi szakrális helyeit akarták felkeresni az anyaország külső határai mentén. Nem haladtak pontos terv szerint, de útmutatásul szolgáltak számukra P. Daczó Árpád Lukács ferences szerzetes helymegjelölései, Gyöngyösi Gergely pálos szerzetes kódexe, és Bálint Sándor néprajzkutató adataiból is tájékozódtak.
Hozzáfűzte: útjukkal szeretnék felhívni a figyelmet a Babba Mária-tiszteletre, amely Csíksomlyóban és a Keleti-Kárpátokban ma is ismert – ott nevezik a Boldogasszonyt Babba Máriának. „A szájhagyomány makacsul ragaszkodik Babba Mária tiszta nevéhez. A Keleti-Kárpátokban őt hívják segítségül az élet fordulóinál, a nagy változások, az átváltozások idején: születéskor, menyegzőkor, a halál idejekor, és mindenkor, amikor az igazat óhajtják.
Babba szó azt jelenti: szép, teljes, egész, igazi, hiánytalan, kerek.
“Kitűzött célunk volt olyan magyar szent helyek felkeresése, melyeket a Babbának, Szűzanyának szenteltek” – mondta, megemlítve, hogy a magyar alapítású pálos rendben az Istenanya tisztelete középpontban állt.
Az út két tematikája és a népmesei vonal is természetesen illett egymáshoz. Egyfelől a népmese a megvilágosodás egyik ősi útja, a népmesék „országot járni, világot látni” szófordulata is erre utal, másfelől a mi Mátyás királyunk alakja számos európai mesében bukkan fel „univerzális” formában – magyarázta Huszár Andrea. A népmesekutatás összehasonlító ágával foglalkozó kutató elmondta, hogy a néprajzi szempontból is izgalmas út sok új összefüggésre irányította rá a figyelmét, köztük arra, hogy a mesék Tündér Ilonája szoros kapcsolatban áll az egyház Boldogasszonyával. A tündérvilág különösen gazdagon és színesen elevenedik meg a felvidéki Csallóköz, Erdély és a Bodrogköz hagyományaiban – fűzte hozzá.
Mile Zsigmond, a Babba Országkerülő Zarándoklat másik résztvevője hangsúlyozta: a zarándoklat elsősorban belső, személyes igény volt, útjuk „felajánlás Boldogasszonynak Magyarországért”.
Az útvonal a felvidéki Somorját is érintette, 2015 júliusában a Mozi Clubban egy rövid előadás és kiállítás keretén belül vázolták fel útjuk témáját, célját a művészek. A visszatérés tehát nem véletlen: a Somorjára, Csallóközre is vonatkozó tapasztalataikat, élményeiket, felismeréseiket osztják meg az előadók az érdeklődő közönséggel. Az előadásokon számos képi anyaggal szeretnék átélhetővé tenni zarándokútjukat, amelynek során néprajzi gyűjtést szintén végeztek.
A szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt február 23-án, 19 órától a somorjai Mozi Clubba.
Forrás: MTI
