Fotó: Árva Péter

Az olvasás hónapjának alkalmából ismert személyiségeket kértünk meg, osszák meg velünk, hogy jelenleg mit olvasnak. Azt is megkérdeztük tőlük, hogy a környezetükben élő gyerekek mit olvasnak. Ezúttal, Neszméri Tünde újságírót, Dunasápújfalu alpolgármsterét, a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának tagját faggattuk.

Mit olvas jelenleg?

Imádom a történelmet, nagyon sok ilyen témájú könyvet olvasok. Általában két, néha több könyvet olvasok egyszerre. Gyakran előfordul, hogy az egyik magyar a másik szlovák nyelvű. Most azonban két magyar könyvnél tartok. Nemrégen fejeztem be Kőrös Zoltán Nyugati fogságban című könyvét, ennek a könyvnek nagyon beszédes az alcíme: Felvidékiek amerikai, brit és francia fogságban. Kőrös Zoltán évek óta járja a Felvidéket, és a hadifogságot megjárt idős embereket faggatja, majd az ő történeteiket írja le. A Nyugati fogságban is megrázó könyv, de a történész előző kiadványa, a Muszkaföldön, számomra még inkább az volt, mivel nagyapám is megjárta a szovjet fogságot. A történeteket olvasva elképzeltem, hogyan élte meg nagypapám a hadifogságot. Erős emberek voltak a nagyszüleink, az biztos. Ezzel párhuzamosan kezdtem el olvasni Nyáry Krisztián Festői szerelmek című könyvét, amelyben a magyar festészet kiemelkedő tehetségű művészeiről olvashatunk érdekességeket. Úgy döntöttem, minden nap egy művészről olvasok majd, hogy ne keveredjenek össze a fejemben a történetek. Mivel említettem, hogy a Nyugati fogságban-t végigolvastam, és általában két könyvet olvasok, ezért újabb könyv után néztem és nekifogtam a másod unokatestvérem által írt könyvhöz is. Vígh Bori nagymamám Magyarországra kitelepített testvérének unokája, és imád világot látni. Bori Hogyan menjünk világgá című könyvét azoknak ajánlom, akik szívesen utazgatnak a világban.

Mit olvasnak a környezetében élő gyerekek/milyen olvasnivalót ajánlana nekik?

Már fiatalkorban oda kell figyelni arra, hogy a gyermekek megbarátkozzanak a könyvekkel, ezt csak úgy lehet, ha a kezükbe könyvet adunk, és felolvasunk nekik. A keresztlányom hatéves, még óvodás, szereti a népmeséket. Úgy tűnik, a történelem szeretete őt is megfertőzte, mivel szereti a történelmi jellegű mondákat és történeteket is, de a földrajzkönyveket is szívesen forgatja. Szerencsére nagyon sok szép kiadványt lehet kapni. Azt is szereti, ha valaki csak úgy mesél neki, nem könyvből, hanem fejből. Másrészt ő is szívesen szórakoztat minket saját meséivel. A keresztfiam nyáron lesz kétéves, ő is szívesen lapozgatja a könyveket, ha rajta múlna, illusztrálná is a könyveket, de ezt nem engedjük neki. A bogyó és babócát és az autós könyveket nagyon szívesen forgatja. Újságárus mellett nem lehet úgy elmenni, hogy ne vetetnének valamilyen újságot. De nem bánom, és veszek is nekik.