A háború elesettjeinek emlékműve Felsőszemeréden (fotó: Csáky Károly/Felvidék.ma)

Felsőszemeréd a történelmi Hont megye faluja, a  Selmec-patak völgyében, az Ipolyság-Zólyom közti főút mentén fekszik. Nevét újabban rovásírásos temploma tette szinte az egész magyar nyelvterületen ismertté.

Az oklevelek 1260-ban Zemered néven említették a települést, s felbukkant a helynév az 1332-es pápai tizedjegyzékben is. Már akkor jelentős falu lehetett, hiszen papja évi 6 garas adót fizetett. Szemerédnek tehát azidőtájt plébániája volt, később viszont az ipolyviski, aztán pedig az alsószemerédi, majd az egegi plébánia filiája lett.

Közvetlen a középkori templom mellett, attól északra, keletre és délre látható a község aránylag nagy kiterjedésű temetője. Az itteni sírok különféle tájolásúak: a templomtól északra eső részben az elhunytakat arccal az Isten háza felé temették, azaz a sírhelyek észak-déli tájolásúak. A déli részben a holtakat arccal nyugat felé helyezték örök nyugalomra, de vannak régebbi sírok is itt, melyek elhunytjait arccal kelet felé fordították.

A temető legtöbb sírjele újabban márványból és műkőből készült; a régebbiek közt pedig találunk homokkőből, gránitból s egy-egy öntöttvasból emelt síremléket is. A fiatalon elhunytak sírjelére vagy mellé gyakran kerül fehér porcelánból készült térdeplő és imádkozó szárnyas angyal. A sírkereszteken általában Krisztus-fej és korpusz is látható, s nagyon sok síremléken ott az elhunyt képe is.

Meglepően sok itt a sírjelek oszlopára került, fekete vagy fehér márványtáblára vésett sírvers. Elsősorban a fiatalon vagy tragikusan elhunytak síremlékeire jellemző ez. A versek legtöbbször az elhunyt nevében szólítják meg a hozzátartozót, de az is előfordult, hogy a gyászoló szól halottjához: hangot adva fájdalmának és szomorúságának.

1894-ben egy temetőkeresztről tett említést az akkori tudós plébános, Viszolajszky Károly, a következőket írva a plébániatörténetben: „Ez év tavaszán állíttattam fel a felsőszemerédi temetőben az új fakeresztet vas feszülettel, amely be volt bronzzal festve. A költséget a templom fizette.“ (14.p.) Ma már ez a feszület sincs meg. A mai központi temetőkeresztet a XX. század első felében állították. A fehér műkőből készült, rövid, egyenes szárvégű, INRI-feliratos, ezüstözött vaskorpusszal ellátott szakrális emlék dedikációja így szól: „Adj Uram örök nyugodalmat/ a megholt híveknek/ és az örök világosság/ fényeskedjék nekik“ Isten nagyobb dicsőségére/ Tóth József/ 1938“.

A központi temetőkereszt (fotó: Csáky Károly/Felvidék.ma)

Néhány éve állították az önkormányzat támogatásával a temetőben a hősök emlékművét. A terméskőből készült, nyitott könyv alakú emlék közepén egy feszület áll, bal oldalán az első, jobb oldalán a második világháborúban elesett felsőszemerédiek nevével.

A temetőben láthatunk több, fekete márványból készült magas sírkeresztet is. Ilyen például a település egyik nemesi családjának, illetve néhány tagjának egy kőalakzatba helyezett, négyrészes, magas keresztalakzatban végződő emléke. A sírjel tábláján ez a dedikáció olvasható: GHILLÁNYI  ISTVÁNNÉ/ szül. BÁRÓ  IVÁNKA  ERZSÉBET/ 1919-1981/ Béke poraira!//  Itt nyugszik/ draskóczi és jordánföldi/ báró/ Ivánka Lászlóné/ szül. báró/ Trauttenberg Terézia/ szül. 1856. febr. l./ megh. 1920. szept. 24./ Áldás emlékének”. Az utóbbi Ivánka László (1854-1934) politikus, huszárfőhadnagy, országgyűlési képviselő, a híres Ivánka család sarjának felesége volt.

Ugyancsak egy négyrészes, fekete márvány sírjel látható egy kihegyezett szárvégű keresztalakzattal s fényképpel a fiatalon elhunyt szemerédi kispap sírja felett, melynek feliratán ez olvasható: „ Itt nyugszik Istenben boldogult/ KISS  MIHÁLY/ hittudományi hallgató/ 1914. XI. 8. —  1935. VIII. 2./ Legyen meg a te akaratod”.

A fentihez hasonló az egyik helybeli gazda sírjele, ugyancsak fekete márvány keresztalakzattal, azon egy Krisztus-fejet ábrázoló díszítéssel. A dedikáció így szól: „Itt várja Isten irgalmasságából/ boldog feltámadását/ egy jó após/ TÓTH ISTVÁN/ 1854-1934/ Nyugodjék békében!/ Gyászolja jó menye/ Polyák Mária”. Ugyancsak egy nagyméretű fekete márvány keresztet állíttatott ez a Polyák Mária elhunyt férjének is. A többrészes síremlék oszlopán ez a szöveg olvasható: „Itt várja Isten végtelen irgalmasságából/ boldog feltámadását/ TÓTH KÁROLY/ szül. 1887. dec. 20/ megh. 1929. márc. 23./ Áldás és béke poraira/ Vigasztalhatatlan özvegyed/ POLYÁK MÁRIA/ szívében őrzi felejthetetlen emlékedet”.

Fekete márvány sírkeresztje van egy több évtizede elhunyt házaspárnak is, ilyen felirattal: „Itt nyugszik/ a Kereszt tövében/ az Úr Jézus szent nevében/  KLIMENT  MIHÁLY/ 1868-1958/ MAHUNT  MÁRIA/ 1873-1944”

Négyrészes homokkőből készült egy háromkaréjos szárvégű keresztalakzattal a következő sírjel az alábbi dedikációval: „Itt nyugszik békében/a Mindenható akaratából/ KISS  JÓZSEF/ 1919. VI. 26. – 1934.II.25./ Legyen testének könnyű a föld/ s lelkének világosodjék Isten/ örök világossága mindörökké”.

Háromrészes műkőkereszt a következő bemutatandó síremlék, egy galambalakzattal, fényképpel s fekete márványlappal, melyen ez áll: Jézus Szentséges szíve/ bízom benned/itt várja boldog feltámadását/ KRONK  GÉZA/ 1928-1959/ Ne sírjál kedves édes anyám/ hisz boldog vagyok/ Az örök hazában békén/ nyugszom/ Béke legyen álmaid felett”.

A fentihez hasonló az alábbi dedikációjú síremlék is: „Itt nyugszik az Úr Jézus/ keresztje tövében egy felejt/ hetetlen jó férj és édesapa/ UHRIN  ISTVÁN/ 1903-1959/ Rövid szenvedés után fájó/ szívvel váltam el tőletek/ kedveseim/ Nyugodjál az Úrban”.

Háromrészes műkő, porcelán korpusszal ez az aránylag fiatalon elhunyt asszony sírjele az alábbi szöveggel: „Itt nyugszik I.B./ SZABÓ  PÁLNÉ/ sz. Halász Mária/ 1904-1963/ Szeretetben, szenvedésben,/ szíve holtra fáradt./ Síri béke, adj nyugalmat,/ drága jó anyánknak./Gyászoló férjed szívében él emléked”.

Egy szürkés műkő sírjelen ez a sírvers olvasható: „Itt nyugszik I.B./ PÁSZTOR  KÁROLY/ 1911-1964/ Életemnek szép tavaszán/ Sírba kellett szállnom/ drága jó feleségem/ és kislányom/ ne zavarjon álmom/ Tiéd a nyugalom/ miénk a fájdalom”.

Egy szürke márvány, Krisztus-fejes és fényképes keresztre ez a szöveg került: „DOMBAI  JÓZSEFNÉ  SZABÓ  JULIANNA/ 1909-1938/ Siratják szerető férje, szülei/ és gyermeke József/ Tiéd a nyugalom, miénk a fájdalom”.

A tragikusan elhunyt Pecsérke János sírjelére ez a szöveg került: „Jézus Szentséges szíve/ bízom benned/ Itt nyugszik:/  PECSÉRKE  JÁNOS/ 1925. VIII. 25. – 1957. II.4./ Messze munka közben történt/ a halálom/ De pihenni testem ide/ haza vágyott/ Testem örök nyugo/ vóra tért/ DE lelkem örökre veled/ éll/ Felejthetetlen férjemnek feleséged”.

Egy fiatalon elhunyt kisfiú sírjelén ott a fénykép és a Krisztus-fej, mellette a fehér angyalszobor. A felirat így szól: „Itt nyugszik Istenben boldogult/ KELO KARCSIKA/ 1945.VII. 28.- 1958.III.9./ Szeretetben, szenvedésben/ szíve holtra fáradt/ Síri béke, adj nyugalmat/ Drága kisfiunknak/ A föld könnyű legyen néked/ Reményünk Istenben éled”.

Van a temetőben néhány olyan sírjel, amely eltér a többitől, az itt szokásos síremlékektől. Ilyen például a hajdani jó nevű Littera család két tagjának sírjele, amely szürkés műkőből készült. Középső része domború, melyet egy-egy rozmaringdíszes oszlopocska fog közre.

A falu hajdani nagytekintélyű igazgatótanítójának, kisrákói és bisztrickei Lehoczky Árpádnak (1868-1923), illetve családtagjainak síremléke formázott nyerskövekből készült egy ugyancsak kő keresztalakzattal.