A korrupció elleni harc és az uniós pénzügyi alapok lehívásának átláthatósága volt a fő témája Robert Fico kormányfő és Peter Pellegrini, a szlovák kormány beruházásokért felelős miniszterelnök-helyettese március 21-én tartott találkozójának.
„Korrupcióellenes magatartásra biztatjuk az uniós pénzügyi alapok felhasználóit, s a kormány részéről mi is olyan intézkedéseket foganatosítunk, melyekkel csökken az ilyen jellegű bűncselekmények elkövetésének lehetősége. A kormány részéről ezt elsősorban az uniós pénzügyi alapok felhasználásáért felelős miniszterelnök-helyettes koordinálja” – nyilatkozta Fico a megbeszélést követően.
A kormányfő korrupcióellenes együttműködésre szólította fel a polgármestereket
A kormányfő azt is kifejtette, hogy együttműködésre szólította fel a polgármestereket, s kérte, hogy jelezzenek neki minden korrupciógyanús magatartást. Az OECD az együttműködés alapján fogja majd elkészíteni Szlovákia korrupcióellenes szabályozásának auditját.
„Nagyon intenzív előkészítő munka folyik a részünkről, hogy érdekeltté tegyük az embereket az ilyen jellegű bűncselekmények megelőzésében és felderítésében. A jogi háttér megteremtésével ténylegesen támogatni szeretnénk az együttműködő alanyokat. Követendő magatartásnak tartjuk azt, ha az egyén jelenti az illetékes szerveknek, amennyiben bárminemű gyanús magatartást tapasztal az uniós pénzügyi alapok kezelése és lehívása során” – mondta Fico.
Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a bűnüldöző szervek munkájában a legnagyobb problémát a használható információk hiánya jelenti. „A főügyész már jelezte nekünk, hogy amennyiben a nyilvánosság nem nyújt megfelelő információkat a korrupciógyanús viselkedésekről, nagyon nehéz lesz a korrupció elleni harc” – jelezte a kormányfő.
Egyszerűsödik a források lehívását szabályozó törvény
A parlament napirendjén szerepel az európai strukturális és beruházási alapokon keresztül folyósított támogatásokat szabályozó törvényt módosító javaslat.
A törvény jóváhagyása után az uniós pénzügyi alapok forrásainak lehívása a jövőben lényegesen egyszerűsödhet és kevesebb lesz az igénylőket sújtó bürokratikus teher.
Pellegrini elmondta, hogy a törvénymódosítás a műszaki elemeken kívül három alapvető, a hatékonyság és átláthatóság növelését szolgáló részt is tartalmaz.
Többséget alkot majd a harmadik szektor
Az első jelentős változás, hogy a monitoringbizottságban az állami szervek képviselői kötelezően kisebbségben lesznek, és többséget alkotnak majd a harmadik szektor, a szakmai szervezetek és az önkormányzatok képviselői. Ezáltal átláthatóbbá válik a rendszer, nő a nyilvánosság és a partnerek szerepe az egész eljárásban.
„A miniszterek már nem jelölhetnek úgy egyéneket, hogy garantált legyen számukra a bizottság döntése” – magyarázta Pellegrini.
A kérvényeket elbíráló rendszer kétfordulós
A második fontos változás, hogy a kérvényeket elbíráló rendszer kétfordulós lesz.
Az első fordulóban elég lesz benyújtani egy rövid projekttervet, így az előminősítés során nem szükséges terjedelmes és drága dokumentációt készíttetni. A projekttervnek tartalmaznia kell a projekt célját, a sikeres megvalósítás lehetséges hozadékait és a feltételezett indokolt kiadásokat.
A tervet szakmai bizottság fogja megvizsgálni, mely a megvalósítását javasolja, vagy pedig elveti. Ezek után értesítik a kérvényezőket arról, hogy megfeleltek-e a pályázat feltételeinek. A sikertelen pályázók jelentős pénzösszegeket takaríthatnak meg, mivel a kérvényhez nem kell csatolniuk a teljes tervdokumentációt.
A sikeres pályázóknak csak ezek után kell beruházniuk a tervdokumentáció elkészítésébe. „99 százalékos esélyük lesz a pályázóknak arra, hogy az előminősítésen továbbjutott beadványuk sikeres lesz. Ezzel elejét vesszük a gyorsan szaporodó különböző ügynökségek spekulációinak, melyek komoly összegek kifizetésére kötelezik a megrendelőt, akkor is, ha sikertelen a pályázatuk” – fejtette ki a miniszterelnök-helyettes.
Egyszerűsített kimutatási rendszer
A harmadik alapvető változás a kiadások egyszerűsített kimutatási rendszerének bevezetése. A kérvényezőknek ezáltal lehetőségük lesz átalánykiadások elszámolására, például adminisztrációs, üzemanyag-, energia-, telefon- és internetköltségek esetében, a projekt összegének meghatározott százalékáig.
Az egyszerűsített kimutatási rendszer bevezetésével mellőzhető lesz az ilyen jellegű kiadások felülvizsgálata, így alapvetően csökken az irányító hatóság és projektmegvalósítók bürokratikus terhelése.
„Korrupciós magatartásra nemcsak az összeg odaítélésénél van lehetőség, hanem az ellenőrzésnél is. Az ellenőr hagyatkozhat a saját szubjektív megítélésére is, hogy a felhasznált összeg jogos volt-e. Ezt a súrlódási felületet is igyekeztünk a minimumra csökkenteni, hogy a kimutatásokat és szervezési kiadásokat ne kelljen megkérdőjelezni” – zárta le Pellegrini.
A parlament jóváhagyása után az új jogi szabályozás várhatóan 2017. május 1-jén emelkedik jogerőre, és teszi minden bizonnyal könnyebbé a pályázatok benyújtásának feltételeit.
(Pravda.sk/Felvidék.ma)
