Rimaszombatban volt az Arany-est előbemutatója március 29-én. A Tompa Mihály Református Gimnáziumban ezen a héten amúgy is Aranyra emlékeznek, az órák elején felolvasást tartanak, az életével ismerkednek, volt rajzverseny is, így nagy örömmel fogadták Bálint Andrást a rendhagyó irodalomórán.
A rimaszombati Hizsnyan Géza régi jó barátja Bálint András színművésznek, s úgy véli, hogy Veres Péter után szabadon, Gömörbe is el kell hozni mindent, ami szép, ami nemes és amit érdemes. A hívására a Kossuth-díjas művész már nem először látogatott Rimaszombatba. Járt már itt még 1986-ban a Radnóti Miklós-esttel, majd egy újabb Radnótival, Márai Sándor-, Kosztolányi-, Petőfi-előadásokkal, s most az Arany János összeállítással ismerkedhetett meg a rimaszombati közönség. Március 29-én délelőtt a Tompa Mihály Református Gimnázium diákjainak, este pedig a nagyközönségnek mutatta be Arany-estjét, mely még 2004-ben született.
Idén, az Arany János-emlékév alkalmából felújította, Bach zenéjével frissítette, s újra színre vitte a budapesti Radnóti Színházban. „Már akkor is nagy érdeklődést keltett, legalább harmincszor megnézték. Voltam vele néhány helyen vidéken is. Most, a kerek évforduló kapcsán előtérbe került Arany János, s több szó esik a költészetéről. Lemegyek a művel Nagykőrösre is a költészet napjának az előestéjén” – árulta el a Felvidék.ma-nak Bálint András.
A rimaszombati előbemutatót, illetve a nagykőrösi főpróbát követően tehát a költészet napján, április 11-én kerül sor az Arany-est visszatérésére a budapesti Radnóti Színházban. Bemutatja majd májusban is, illetve a nyár folyamán még több helyen.
Az Arany-esten elhangzanak a versek mellett levelek, naplórészletek, balladák és más írások is. Megidézi azt az Arany Jánost, aki ifjúkori barátot hiányol, a figyelmes szerkesztőt, a kislányát gyászolót, Az ember tragédiája dramaturgját, a Szent István-rend lovagkeresztjét visszautasítót, majd elfogadót, a test nyavalyáira panaszkodót, a Margitszigeten bolyongót, az Őszikék mesterét, az ironikus, bölcs embert.
Aranyt szerény, önbizalom-hiányos, kis vidéki, de végtelenül megtisztelt jegyzőként ismerhetjük meg. Verseiben kevés életrajzi adatra derül fény, de naplójából annál több került az összeállításba. Úgy, ahogyan Petőfi Sándorral folytatott levelezéseiből is szemezget Bálint András. Petőfivel nagyon jó barátságot ápoltak, udvariasan, szellemesen leveleztek. De ugyanezzel a humorral válaszolt az újságok hasábjain kortársainak is. Ebből is ízelítőt kapunk. Madách Imrével azzal a gyönyörűséggel beszél, ami ma teljesen szokatlan. „Manapság ugye anyáznak” – jegyezte meg az előadó.
Arany tanításokat adott, és sok szeretettel kritizált. Azt vallotta, hogy a költészet nemessé képezi a szívet, s ha kell, akkor erővel kell szólni, ha kell, akkor gyöngéden. Nagy hazafi volt, aki nem kongatta a harangot, hanem elmesélt egy-egy történetet. Elméleti szakember, irodalomtudós is volt, előbb dallamba, majd a szavak dallamába öntötte érzelmeit, aztán rendelt hozzá eszmét.
„Arany rendületlenül és mindvégig hisz a költészet erejében, abban, hogy romló világunkban nincs fontosabb, mint a pontosan fogalmazott emberi szó. A nyelv. A magyar nyelv. Ezért választottam” – mondja az előadó.
Kérdésünkre, hogy mit üzenhet a kor emberének Arany János, Bálint András elmondta, hogy a csak nagy szavakban megnyilvánuló hazaszeretetet semmiképpen. „Kiadtak egy háromkötetes szótárt, rengeteg szót használt. A szerénységet, a tisztességet, az erkölcsösséget, a családszeretetet üzeni a mának. Majdnem minden magyar költő a 21. századig Aranyt tekinti ősének, „öregapjának”, ő a leggazdagabb forrás, ami a költészetet, a magyar nyelvet, a drámát, a humort illeti” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak. Hozzátette, hogy a Toldit most mondta fel hangoskönyvre, s meggyőződése, hogy olyan kalandos és izgalmas, mint egy legjobb amerikai film.
