Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe kilenc hónappal előzi meg Jézus születésének ünnepét. Az ünnep hivatalos neve Urunk születésének hírül adása, ám a magyar néphagyomány leleményesen Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepének nevezi, hiszen e történet a tavasz első napjaiban játszódik és főszereplője a Názáreti Szűz.
Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe alkalmából Farkas Veronika művészettörténésszel, a Limes Galéria igazgatójával beszélgettünk magáról az ünnepről, képi ábrázolásairól és arról, mit is jelent a mai ember számára ez az ünnep.
A művészettörténész örült felkérésünknek, annál is inkább, mivel szerinte ennek az ünnepnek az üzenetéről a legkülönbözőbb fórumokon szükséges beszélni. Legfőbb üzenete a mai korban, hogy meg kell védenünk a természetet, az emberi és a magzati életet, tehát az életet magát. Hozzáteszi, kultúránkban a tavaszváráshoz is szorosan kapcsolódik; a népi hitéletben ekkor oltották a gyümölcsfákat, a tavasz első napjai a természet éledését hordozzák. „Teológiai szempontból viszont azt ünnepeljük, hogy Szűz Mária igent mondott arra, hogy gyermeket szül a Szentlélek által. Igent mondott a felkérésre, igent mondott a kiválasztottságra, igent mondott arra a fájdalomra is, ami tulajdonképpen az egész életét végigkísérte“ – fogalmazott. Majd elmondta, Lukács evangéliumában olvashatunk az Angyali üdvözletről, amikor Gábriel arkangyal megjelenik Mária előtt és hozza az Úr üzenetét: Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van Teveled, áldott vagy Te az asszonyok között. „Mert kiválasztatott, hogy az Isten fiát hordozza majd“ – teszi hozzá Farkas Veronika.
Tovább folytatva elmondta, a képzőművészeti ábrázolások különbözőek az üdvtörténetet illetően, de az Ige megtestesülésének időpontját jelző esemény kezdetektől szerepel a keresztény művészetben. Már a második században megjelennek a Mária életéről szóló legendák, s ezek természetesen hatottak az Angyali üdvözlet ábrázolásaira, amelyek igen korán megjelentek a katakombákban, szarkofágokon, kisművészetekben – magyarázta. A nyugati egyházatyák sokáig elutasították a Mária születéséről, gyermekkoráról és ifjúságáról szóló legendagyűjteményeket, majd a 12-13. századi teológusok elevenítették fel újra. Az apokrif iratokból származó jelenetek ihlették a nyugati keresztény világ Angyali üdvözlet ábrázolásait, melyekben a ház körüli teendőit végző Mária látható, aki épp vizet mer a kútból, vagy éppen fonalat gombolyít, vagy fon. Eközben jelenik meg neki az angyal (gyakran a Szentlelket ábrázoló galambbal), és hangzik el a Lukács evangéliumából (1,26-38) ismert párbeszéd – emlékeztetett Farkas Veronika. Mint mondta, a téma nyugati ábrázolásain Mária gyakran könyvet tart a kezében, ami bölcsességére utal és arra, hogy ismeri Isten Igéjét. „Szinte minden templomban megtalálható az Angyali üdvözlet, hiszen az Ige lett testté ebben a jelenetben“ – hangsúlyozza a művészettörténész.
„Napjainkban e nap legfontosabb üzenete mindenkihez szól: tudatosítani kell, hogy az élet csak egyszer adatik meg, azzal nem lehet hazardírozni” – figyelmeztetett. Kiemelte, mennyire fontos, hogy az ifjúságot a környezet tisztán tartására neveljük, ezáltal a természet és az élet védelmére.„A gyermekeket meg kell tanítanunk, hogy nem lehet mindenféle droggal szennyezni a testet, mert az egy ajándék, amit az Istentől kapott minden egyes ember. Minden ember magában hordozza az élet szikráját, mely nem más, mind kapocs az Isten és az ember, a menny és a föld között” – fogalmazott Farkas Veronika.
