Fotó: SITA

Megtörte Andrej Kiska köztársasági elnök egyfordulós megyeelnök-választásra vonatkozó vétóját a parlament alkotmányjogi bizottsága, a koalíciós képviselők szavazataival. A bizottság azt javasolja a törvényhozó testületnek, hogy márciusi ülésén újra szavazza meg az egyfordulós megyeelnök-választásról szóló törvényt.

A koalíciós képviselők elutasították az államfő abbéli kétségeit, hogy az egyfordulós megyeelnök-választás gyengíti a politikai erők szabad versengését a megyei szintű választásokon.

A szavazati jog gyakorlásának feltételeiről szóló törvénymódosító indítványt a koalíciós képviselők vitték keresztül. Az egyfordulós megyeelnök-választást a gyakorlati tapasztalatokkal indokolták, amelyek véleményük szerint azt mutatják, hogy a választópolgárok többnyire csak az első fordulóban mennek el szavazni. A javaslattevők szerint a második forduló részvételi aránya rendre nagyon alacsony, ezért a választások sem tükrözik ebben az esetben teljesen a választók akaratát.

A változás szerintük emellett takarékoskodáshoz is vezetne. Mint mondták, a 2013-as megyei választás során második fordulóra öt megyében került sor. Ennek hiányában, a koalíció szerint, mintegy 2,4 millió eurót lehetett volna megtakarítani.

Az államfő a változtatás indokait azonban hiányosnak és félrevezetőnek tartja. A gyenge részvétel ugyanis Kiska szerint nem csak a második fordulóban gond, hanem az elsőben is, amelyben az eddigi választások során egyetlen jelölt sem szerezte meg még a szavazásra jogosult választópolgárok szavazatainak több mint 15 százalékát.

A törvénymódosítással összefüggésben az államfő célzatosságot is emleget, és szerinte veszélybe kerülhet a politikai erők szabad versengése a demokratikus társadalomban. Kiska azt is megemlítette, hogy a politikai erők szabad versenye az alapvető cél a választások során, s ennek kell megfelelnie minden, választásokkal és a szavazati jog gyakorlásával foglalkozó törvénynek, beleértve az önkormányzati választásokat is. Az államfő szerint ennek azonban a parlament által megszavazott törvény nem tesz eleget, ellenkezőleg, gyengíti a politikai erők szabad versengésének lehetőségét.

A megyei és a helyhatósági választások időpontjának összevonását lehetővé tevő alkotmánytörvényt az államfő ugyanakkor aláírta, mivel arra nincs jogköre, hogy alkotmányos törvényt újbóli megtárgyalásra visszautaljon a törvényhozó testület elé.

(TASR/ Felvidék.ma)