Gödör Kapisztrán János síremléke (Fotó: Csáky Károly)

A Honti Lapok 2008. évi júliusi számában, Az ipolysági temető védett sírjai című rovatban olvashatunk azokról a sírjelekről, melyek a köztemető főbejáratától balra, a temetőkápolna mellett láthatók. Itt nyugszanak azok a szerzetesnővérek, akik hajdan ápolónői szolgálatot is elláttak a városi kórházban. Mellettük találjuk az egykori lelkipásztor és bencés paptanár, Gödör Kapisztrán János sírját is.

Az említett írásból többek közt az is kiolvasható, hogy az itt található  „síremlékcsoportban három kereszttel kombinált sírtábla (német nyelvű felirattal), egy kétrészes kereszttel kombinált téglahasáb alakú (Sepešiova), egy kétrészes négyszögletes oszloppal kombinált  téglahasáb alakú (Gödör Kapisztrán János), és egy egyrészes tégla-hasáb alakú (Španová) síremlék található. Anyaguk: műkő, mészkő, márvány. Szimbolum: kereszt, korpusz.”

Az elhunytak közül mi most a hajdani paptanárral foglalkozunk részletesebben. Az ő sírjelén pontosan ez a dedikáció olvasható: „GÖDÖR KAPISZTRÁN JÁNOS/ Szent Benedek rendjének papja/ nyug. gimnáziumi tanár/ 1877-1965”. Jeles elődünk, mint azt Az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium jubileumi évkönyvében írják, 1934-1941 közt volt az itteni iskola tanára. (Ipolyság, 2013:28)

Ugyanebben a kiadványban az egykori diák, Rozsnyó József emlékezik rá, aki szerint Gödör Táti (ahogyan itt nevezték őt) „Tanár volt a szó legnemesebb értelmében”. Majd megjegyzi, hogy „A természet csodás szépségeiről, a teremtett világ Isten alkotta rendjéről, a sejtek felépítéséről, a virágok színéről, a madarak kecses röptéről  senkit sem hallottunk még úgy előadni, mint Gödör tanár urat…” Ám a bencés szerzetes nemcsak kitűnő tanár, „hanem Ember is volt”. Aki támogatta a szegény sorsú gyerekeket, s mikor már nem taníthatott, ingyen korrepetálta a rászorulókat, foglalkozott a tehetséges diákokkal.

Gödör Kapisztrán János neve egy régi gimnáziumi értesítőben (Fotó: Csáky Károly)

Temetésekor százak kísérték őt utolsó útjára, a gyászmenet pedig megállt volt iskolája bejáratánál. A gyászszertartást dr. Lazík Ambrus nagyszombati püspök végezte. (Ipolyság, 2013:68-69.)

Kiegészítésként hadd fűzzünk még hozzá néhány dolgot a közölt adatokhoz. Gödör Kapisztrán János ipolysági működése előtt hosszú időn át (1911-1935) Szent Benedek rendjének komáromi gimnáziumában tanított. Az 1913/14-es Értesítő szerint okl. r. tanár, tanárértekezleti jegyző, a földr. szertár őre, a Segítő-egyesület vál. tagja”, aki az évben a vallástant, a földrajzot, a természetrajzot és a gyorsírást oktatta. Hasonló volt a beosztása a következő években is.

Azt is megtudjuk az Értesítőkből, hogy közel állt hozzá a cserkészet, rendszeresen túrázott diákjaival a szabadban, s több természeti megfigyelésen vettek részt. Az 1911/12-es iskolaév kiadványában pedig tanulmányt is publikált Néhány szó a virágos növények gyűjtéséről címmel. Egyébként előző munkahelyén, az esztergomi bencés főgimnáziumban is tevékeny volt e tekintetben; az 1904/05-ös Értesítőben ott A virágos növények megtermékenyítésének jelenségeiről értekezett.

A tehetséges tanárról és egyházi személyiségről A Magyar Katolikus Lexikon (Budapest, 1998:159) is közöl szócikket. (A szócikkben Gödör Kapisztrán Gézaként említik őt.) Az itteni adatok szerint Gödör 1877. május 14-én született a Vas megyei Csákány községben. 1895-ben lépett a bencés rendbe. A teológiát Pannonhalmán végezte, a természetrajzot pedig a budapesti tudományegyetemen. 1902-ben tett ünnepi fogadalmat, s pappá szentelték őt.

A győri gimnáziumban kezdte tanári pályáját. 1903-ban segédházgondnok lett Pannonhalmán, majd 1905-ben házgondnok és gimnáziumi tanár Esztergomban. 1908-tól újra Pannonhalmán tevékenykedett: a szőlő- és pincegazdászat felügyelője volt. 1911-ben került Komáromba, ahol 1928 és 1930 közt a házgondnoki tisztséget is betöltötte.

Valójában csak 1935-ben, nem pedig 1934-ben lett Gödör Kapisztrán János ipolysági gimnáziumi tanár. Az 1934/35-ös komáromi Értesítőben ugyanis az alábbiakat olvashatjuk: Változás a tanári karban. Január 31-én Gödör Kap. János oki. r. tanárt a rendi elöljárósága Komáromfüssre helyezte szolgálattételre. Az ő helyét febr. 4-én Romhányi Árpád okl. ideiglenes tanár foglalta el.”

A Komárom Megyei Hírlap 1935. április 6-iki  számában pedig így írnak az újabb áthelyezés kapcsán: Gödör Kap. J á n o s kinevezése Ipolyságra. A tulsóoldali bencés főgimnáziumból eltávozott Gödör Kap. János fógimn. tanárt a pozsonyi iskolai referátus az Ipolysági reálgimnáziumhoz nevezte ki földrajz-természetrajz- szakos tanárnak.”

Az Ipolysági Reálgimnázium 1935-ben kiadott Értesítőjében is találunk erre vonatkozó adatot, ott ez áll : „Gödör Kap. János , a komárnói Szt, Benedek-rendi  r.k.  gimnázium tanára, 1935. március 1-jével id. tanárnak neveztetett ki”. A következő tanévben már rendszeresített állást kapott: vegytant és természetrajzot tanított, s e két tantárgy szertárának őre lett.

Védett sírok a temetőkápolna mellett (Fotó: Csáky Károly)

Volt diákja visszaemlékezésében a továbbiakban így ír: „Sajnos, a második világháború után már nem mehetett vissza a katedrára, mert magyar nemzetisége miatt kirekesztették a közéletből.” A kor viszonyait ismerve, ennek talán helyet is adhatnánk, ám el kell mondanunk, hogy tanárunk esetében nem egészen erről volt szó. Hiszen a háború után nem is volt magyar gimnázium a városban, Gödört pedig már előbb, 1941-ben, 64 éves korában felmentették tanári szolgálata alól.

Mint Az ipolysági m. kir. állami gimnázium 1940-1941. iskolai évéről szóló Értesítőben közölték a személyi változásokat: „Gödör  Kap. János id. tanárt a nm. VKM. úr 1941. július 24-én az intézetünknél teljesített ideiglenes szolgálata alól felmentette”. S azt is el kell itt mondani, hogy 1936. jan. 1-től Gödör egyben „világi pap” is lett az esztergomi főegyházmegyében, pontosabban annak nagyszombati apostoli adminisztratívájában.

Katolikus Lexikonunk nem közli a hajdani bencés pap halálozási évét. Nos, ez 1965 volt. Úgy gondolom, Gödör Kapisztrán János ipolysági sírja nemcsak a védelmet érdemli meg, hanem azt is, hogy néha megálljunk annál; emlékezzünk e rendkívül sokoldalú emberre. Elsősorban utódai a nemes pályákon: papok, rendtársak, tanárok s tisztelői a fent említett állomáshelyekről.