A Most-Híd politikusai Komáromban (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

Tegnap, a késő délutáni órákban Komáromban lakossági fórumot tartott a Most-Híd vegyes párt Bugár Béla, Bastrnák Tibor, Pfundtner Edit és Sárközy Irén parlamenti képviselők részvételével. A Duna parti étterem zsúfolásig megtelt érdeklődővel – az egész komáromi járásból. Több Most-Híd közeli polgármester, vállalkozók, civil szervezetek képviselői és sok nyugdíjas vett részt a közel két órás fórumon.

Házigazdaként, elsőként üdvözölte a megjelenteket Bastrnák Tibor, parlamenti és egyben Komárom városának képviselője, majd átadta a szót Bugár Bélának. A Most-Híd elnöke bevezetőjében tömören összefoglalta pártjuk egy éves kormányzását. Megemlítette, hogy sikerként könyvelik el a kisiskolák megmentését, bár hozzátette, még elő kell teremteni hozzá az anyagiakat is. Szólt arról is, hogy a szlovák párt miniszterének köszönhetően állítják vissza a heti nyolc órát a magyar nemzeti iskolákban.

A pártelnök beszámolt az egyéves kormányzás sikereiről (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

Hangsúlyozta azt is, hogy a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló alap eddig mindössze 3,8, idén 4,5 és jövőre már 8 millió euróból gazdálkodhat. „Így a mi kultúránk támogatására is több jut majd”– fogalmazott Bugár.

Mindenről a csúnya sajtó tehet

A fórum összehívásáról elmondta, fontosnak tartják, hogy a lakosságot személyesen tájékoztassák, hiszen kormányra kerülésük óta számos kritika fogalmazódott meg a párttal szemben, és a sajtó gyakran csak a negatívumokat hangsúlyozza és hazugságokat terjeszt (a fórum alatt ennek a véleményének többször is hangot adott, név szerint megemlítette a Denník N-t és a Sme napilapot).

Mint mondta, a korrekt tájékoztatás érdekében küldtek szét a dél-szlovákiai járásokba 250 ezer levelet, melyben az elmúlt egy év eredményeit tüntették fel és hívták személyes találkozóra az állampolgárokat. A vegyes párt elnöke úgy fogalmazott, az a fontos, ami megmarad papíron.

„Hogy lássák, nem a levegőbe beszélünk. Nem egyszerű ez a kormány, de eredményeket tudunk elérni. Sok minden ránk ragadt az előző kormányból, amiért nem mi vagyunk a felelősek. Ugyanakkor ez a kormánykoalíció az egyetlen lehetőség, hogy ne csak kibírja, de teljesítsen is” – fogalmazott Bugár Béla.

Eljött a kérdések ideje

Ezt követően kérdéseket lehetett intézni a parlamenti képviselőkhöz. Elsőként a Felvidék.ma nevében kérdeztük, hogy rendre miért nem kapunk meghívót a Most-Híd sajtótájékoztatóira, amire Bugár Béla meglehetősen ingerülten válaszolt. Ennek lényege az volt, hogy nem hívnak meg olyanokat a sajtótájékoztatóikra, akik szerinte hazugságokat írnak, vagy méltatlan kritikákat fogalmaznak meg a párttal szemben.

Sokan eljöttek (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

A következő kérdező azt szerette volna tudni, hogy a Most-Híd regionális támogatása miben nyilvánul meg. Bastrnák Tibor válaszában elmondta, hogy pártjuknak volt egy átfogó programja, amely a komáromi régiót is érintette. A kormányprogramba bekerült pontok közül kiemelte a regionális úthálózat fejlesztését, és az új, két Komáromot összekötő híd projektjét. Bastrnák Tibor fontosnak tartotta elmondani azt is, hogy a híd építésének felelős vezetője Magyarország, és miattuk késik ez a fejlesztés. „Nem akarom azt mondani, hogy miattuk késik egy kicsit ez a fejlesztés, de ez sajnos tény” – fogalmazott Bastrnák.

A komáromi híd, elkerülő út, árvízvédelem

Bastrnák Tibor úgy fogalmazott, ha minden jól megy, még idén tavasszal elkezdődhetnek a munkálatok a híd építésével kapcsolatban és a rákötő híd is építődik. Érsek Árpád közlekedésügyi miniszterre hivatkozva elmondta, hogy az R7-es mellett fontos a komáromi elkerülő út megépítése is, amely egészen Nyitráig megy majd.

Bastrnák Tibor és Bugár Béla (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

Hozzátette, hogy éppen a múlt héten volt Komárom városával egy egyeztetés, mivel a város nem akar belegyezni abba, hogy a rövidebb variáns valósuljon meg. E szerint a Holt-Vágon keresztül vezetne az út és a Vág-híd alatt, Gyulamajornál kapcsolódna az úthálózatra. A hosszabb változat azért nem épülhet meg, mert Kava környékén madárvédelmi terület húzódik – indokolta Bastrnák.

„Amennyiben a város részéről is elhárulnak az akadályok, akkor akár már pár éven belül, 2020-ig elkezdődhet ez az infrastrukturális építkezés” – mondta a képviselő. Kitért arra is, hogy két hete Komáromban járt Sólymos László környezetvédelmi miniszter, aki sürgeti a komáromi árvízvédelmi gátak megerősítését.

Szóba került az állampolgársági törvény is

A következő kérdező azt szerette volna tudni, hogy a párton belül foglalkoznak-e még az állampolgársági törvénnyel. Pfundtner Edit képviselő asszony ragadta meg az alkalmat a válaszra és emlékeztetett, hogy még az előző választási ciklusban született egy olyan minisztériumi rendelet, aminek az alapján vissza lehet igényelni az állampolgárságot. Figyelmeztetett azonban arra, hogy jogászként sem tartja ezt a legjobb megoldásnak, hiszen először az állampolgárnak be kell vallania, hogy felvett egy másik állampolgárságot.

Pfundtner Edit (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

A konkrét kérdésre válaszolva elmondta, az állampolgársági törvény rendezése nem része a kormányprogramnak. „Ez nem egy olyan probléma, amit az emberek nagyon nehezen élnének meg. Ez a véleményem” –tette hozzá. Pfundtner Edit hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormányban jobb a szlovák–magyar kapcsolat. „A szlovákok részéről a magyarok megítélése sokat javult” – fogalmazott a képviselő.

A Most-Híd elnöke visszakérdezett

Ekkor Bugár Béla is bekapcsolódott a beszélgetésbe: „Hat és fél százalék magasságáig ugrálhatunk, mert ennyit kaptunk a választóktól”. Hozzátette, pártja prioritásai 90 %-ban bekerültek a kormány prioritásai közé, így a kormányprogramba is. A maradék 10 % között ott volt a kettős állampolgárság kérdése is.

„Erre volt erőnk, mert ekkora támogatást kaptunk a választóktól” – szólt az okfejtés Bugár Bélától. „Nem akarok alibista lenni, de amennyiben igaz, hogy nagyon jó a viszony Orbán Viktor és Robert Fico között, akkor azt nem értem, hogy a kisebbségi témákat miért csak nekünk kell oldanunk? Miért ne lehetne az állampolgársági törvényt a jó kapcsolat hátterében megoldani? – tette fel a pártelnök a kérdést.

Sárközy Irént is megihlette a téma, és a kérdés második felére válaszolva (a kérdező hölgy szerint nem kap szülőföldjén egészségügyi ellátást az, aki elveszíti az állampolgárságát) elmondta, hogy az uniós törvények értelmében az uniós állampolgár saját maga eldöntheti, hogy melyik lesz az az ország, ahol az egészségügyi ellátását kéri. Teheti ezt akkor is, ha nem állampolgára annak az országnak, ahol él.

Sárközy Irén (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A nyugdíjasoknak is jobb lett

A fórum hallgatóságának körülbelül a fele nyugdíjas korú volt, ezért természetesen megfogalmazódtak a nyugdíjakat érintő kérdések is. Sárközy Irén elmondta, hogy 13 év után éppen a Híd államtitkárának köszönhetően történtek pozitív változások a témában.

Ígéretet tett, hogy minden nyugdíjas helyzetét oldani fogják még ebben az évben. Hangsúlyozta azt is, hogy átlagosan 8 euróval emelkedett a nyugdíja mindenkinek, és ez négyszerese annak az összegnek, ami az előző kormány idején volt.

Az MKP és a Most-Híd összefogásáról

A fórum vége előtt elhangzott az a kérdés is, hogy elképzelhetőnek tartják-e, hogy az MKP-val összefogva közösen indulnak majd a legközelebbi parlamenti választásokon. Bugár Béla szerint a választópolgár nehezen hiszi el, hogy őszinte az együttműködési szándék.

„Ezt pont maguknak magyarázzam itt, Komáromban, ahol az önkormányzati választások után mindkét fél ráfázott?” Majd kifejtette: azért történt mindez, mert nem hitték el az emberek, hogy ez őszinte összefogás. Indoklása szerint éppen azért, mert az MKP előtte évekig kígyót-békát hordott össze a Hídra.

A pártelnök szerint először bizonyítaniuk kell, hogy képesek az együttműködésre. Mint mondta, a választások után rögtön magukhoz hívták az MKP-t. S ekkor megengedett magának egy kis fricskát is az MKP-val szemben: „No, jó, épp egy évig tartott mire eljöttek, mert először a Matovičcsal, a Sulíkkal kellett találkozni. Lényegtelen. Ők döntöttek így. Egy év után voltak nálunk”.

Bizonyítania kell az MKP-nak

Az együttműködésre való hajlandóságot szerinte bizonyítani kell a megyei és önkormányzati és az európai parlamenti választásokon is. „Mert akkor meg tudjuk győzni az embereket arról, hogy ez az együttműködés nemcsak arról szól, hogy bejussunk a parlamentbe. Ez az együttműködés arról kell, szóljon, hogy fel tudjuk vállalni például az itteni választók érdekét” – mondta Bugár.

Az MKP már jelezte, hogy „minimum Komáromban probléma van”, mert az MKP helyi szervezete nem akar együttműködést – mesélt részleteket közönségének Bugár, majd hozzátette: Nyitra megyében tehát nem lehet megegyezni és valószínű hasonló lesz a helyzet a Besztercebányai megyében is.

Sok mindenre volt kíváncsi az öszegyűlt tömeg (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

Elmondása szerint várakozással tekint a következő MKP és Most-Híd találkozóra, amely március végén esedékes. Kijelentette: mindent megtesznek annak érdekében, hogy a következő parlamenti választásokon együtt induljon a két párt, de ehhez a megyei szintű együttműködésnek kell először megszületnie.

A lakossági fórum jó hangulatban telt és sok kérdés elhangzott, melyekre fáradhatatlanul jöttek a válaszok. A közönség tetszését biztosan elnyerték mind a válaszok, mind a képviselők, hiszen mindannyiszor nagy tapsot kaptak.