Hamvas Béla

Százhúsz esztendővel ezelőtt e napon született Eperjesen a 20. század egyik legkiemelkedőbb magyar gondolkodója – filozófusa, írója – Hamvas Béla. Ebből az alkalomból szülővárosában több rendezvényre – köztük nemzetközi konferenciára – is sor kerül.

Az eperjesi Hamvas Béla napokat az Ars Vita Alapítvány, valamint az Eperjesi és az Eszterházy Károly Egyetem rendezi. A megemlékezés-sorozat a Hamvas Béla életművét bemutató kiállítás mai ünnepélyes megnyitójával indul. E kiállítás érdekessége, hogy a 2014-es, Szentendrén bemutatott Hamvas életmű-kiállítás szlovák nyelvű anyagát tárja az érdeklődők elé. A kiállítást életre hívó Ars et Vita Művészet és Élet Alapítvány azt szeretné elérni e gyűjteménnyel, hogy Hamvas hatalmas – több ezer oldalas – életművét, de legalábbis annak legfontosabb mondanivalóját minél többen megismerjék. A kiállítást eddig Szentendrén, Egerben, Balatonfüreden és Kismartonban mutatták be.

A rendezvény fővédnöke Haraszti Attila Magyarország kassai főkonzulja, illetve a program megvalósulását Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma támogatja.

Az író-filozófus születésének 120. évfordulója alkalmából egy nemzetközi konferenciára is sor kerül Eperjesen „A Tarca-parti Athén a magyar irodalomban és kultúrában” címmel, amelyen mások mellett a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének kutatói, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az egri Eszterházy Károly Egyetem, a pozsonyi Comenius Egyetem és az Eperjesi Egyetem munkatársai tartanak előadásokat és vitákat Hamvas Béla életművéről.

Hamvas Béla író, filozófus 1897. március 23-án született Eperjesen. 1919-20-ban a pozsonyi Tavasz című folyóiratban jelentek meg első irodalmi tárgyú írásai. A bölcsészdiploma megszerzése után 1923-ban a Budapesti Hírlap és a Szózat újságírója lett. 1927-ben a Fővárosi Könyvtárban helyezkedett el könyvtárosként, ott dolgozott egészen 1948-ig. Ez az időszak írói szempontból életének egyik legtermékenyebb időszaka volt. A második világháború után egy ideig az Egyetemi Nyomda kis tanulmányai című sorozatot szerkesztette, de 1948-ban sorozatos bírálatai nyomán felfüggesztették állásából. Fizikai munkásként nyugdíjazták 1964-ben. Hamvas Béla 1968. november 7-én halt meg. Életében mindössze a Láthatatlan történet című esszégyűjteménye jelent meg 1943-ban, majd 1947-ben a Forradalom a művészetben című tanulmánykötet. Csak 1983-ban tört meg a Hamvast övező hallgatás, ekkor adták ki A világválság című munkáját, azt követően sorra láttak napvilágot esszéi, nagyobb lélegzetű tanulmányai és regényei. Több posztumusz díjjal is elismerték munkásságát: 1990-ben Kossuth-, 1996-ban Magyar Örökség, 2001-ben Magyar Művészetért díjat kapott.

(MTI/Felvidék.ma)