Pozsonyban találkoztak a V4-k valamint Litvánia, Észtország és Horvátország agrárkamaráinak vezetői, hogy az Európai Unió 2021-28 közötti mezőgazdasági támogatásairól tárgyaljanak.
A kétnapos szakmai találkozó résztvevői központi témaként az unió 2020 utáni közös agrárpolitikájának előkészítését, illetve az ezzel kapcsolatos stratégiai kérdéseket vitatták meg, és terítékre került az agrárpiacok aktuális helyzete is. A találkozó fontosságát tehát az is adta, hogy a 2021-28-as programozási időszakhoz még mindig várják a hozzászólásokat a brüsszeli vezetők.
A március 30-31-én megtartott találkozón megállapodtak, hogy Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország agrárkamarái elutasítják a közös uniós agrárpolitika úgynevezett renacionalizálását. A visegrádi országok ebben a kérdésben is egységesen kívánnak fellépni.
Az agrárkamarák vezetői tehát nem értenek egyet azzal, hogy az uniós agrártámogatások rendszerében a nemzeti támogatások szerepe erősödjön – derült ki abból a közös állásfoglalásból, amelyet a V4-ek szakmai szervezeteinek képviselői pénteken írtak alá Pozsonyban, az ott zajlott kétnapos egyeztetés után.
Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági kamara élelmiszeriparért felelős alelnöke a találkozó után az MTI-nek elmondta: el kell kerülni, hogy az Európai Bizottság nagy engedményeket adjon az egyes tagországoknak abban, hogy saját költségvetésükből annyira támogassák saját termelőiket, amennyire bírják, mivel ez hátrányos helyzetbe juttatná a nehezebb költségvetési helyzetben lévő, zömében kelet-európai tagállamokat és termelőiket. Éder szerint a lehető legkisebb diszkriminációval bíró közösségi agrárpolitikára van szükség. Az a cél, hogy a termelők könnyebben juthassanak hozzá a támogatásokhoz. Csökkenteni kell a mezőgazdasági piacokon tapasztalható különbségeket is.
A találkozón résztvevő hét állam agrárkamarai vezetői megállapították, hogy a 2020 utáni közös uniós agrárpolitikának a jelenleginél igazságosabbnak, ugyanakkor egyszerűbbnek kell lennie. Miközben meg kell őriznie közös jellegét.
Milan Semančík, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, a rendezvény vendéglátója a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón azt mondta: konstruktív hangulatú találkozót tudhatnak maguk mögött, amelyen megállapították, hogy minden résztvevő egységes, erősebb, igazságosabb és ugyanakkor egyszerűbb agrárpolitikát akar, olyat, amely egyenlő feltételeket teremt.
Robert Nowak, a lengyel agrárkamara képviselője kiemelte: egy esetleges jövőbeni kétsebességes unió sem jelenthet kétfajta agrárpolitikát Brüsszel részéről.
Zdenek Jandejsek, a cseh agrárkamara elnöke elmondta, az unió régi tagállamai a saját piacukénál jóval alacsonyabb, dömpingárakon juttatják el termékeiket a később csatlakozott tagországok piacaira, aminek következtében ma a közös európai piac inkább már egy gyarmati piacra hasonlít, s ez megmutatkozott az újabb tagállamok ágazati termelésében is, amely a rendszerváltozás idejéhez képest az akkori 10-20 százalékára esett vissza.
A találkozó végén a résztvevők a közös állásfoglalás mellett egy 11 pontból álló nyilatkozatot is elfogadtak. Az úgynevezett pozsonyi deklarációt Litvánia és Magyarország képviselői formális okokra, a benne foglaltak hazai jóváhagyásának szükségességére hivatkozva egyelőre nem írták alá, de jelezték: egyetértenek annak alapelveivel.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara információja szerint a találkozón Milan Semančík arról is szólt, hogy Szlovákiában gond van a mezőgazdaság finanszírozásával, az ágazat ugyanis alulfinanszírozott. Az SPPK elnöke arra is kitért, hogy az elmúlt évben drasztikusan, 5 százalékkal csökkent a tejtermelés. Ez a tendencia egyedi, ilyen nem fordult elő más Uniós tagállamban. A legnagyobb probléma azonban az, hogy a csökkenés tovább folytatódik.
A találkozó résztvevői problémának nevezték a hús behozatalt is, elsősorban a brazil hús botrányra utaltak. Az olcsó élelmiszer veszélyezteti az európai húsipart. Olyan áron hozzák be az Unió országaiba a húst, amelyen a hazai termelő képtelen azt előállítani. Az is gondot okoz, hogy a V4-ek országaiba olyan termékeket is beszállítanak, amelyeket ezek az országok képesek lennének kitermelni, miközben az olcsó termékek sok esetben sokkal rosszabb minőségűek, mint az idehaza előállított élelmiszer. A találkozón az agrárkamarák vezetői megállapodtak, hogy vissza kellene térni a korábbi gyakorlathoz, amikor a V4-es országok boltjaiban 90 százaléknyi volt a hazai termék aránya.
(mti, sppk.sk)
