Haraszti Attila kassai főkonzul ünnepi beszéde (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)

Homolya Évát, Badin Ádámot és Martin Drobňákot tüntették ki március 17-én az 1848-as forradalom és szabadságharc 169. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi fogadáson, Kassán.

A Magyarország Kassai Főkonzulátusa által szervezett ünnepi megemlékezés kezdetén nemzeti imánk és a szlovák himnusz csendültek fel. Hazaszeretet, bátorság, áldozatkészség, önfeláldozás, a szabadság iránti elkötelezettség – a magyarság egyik legnagyobb nemzeti ünnepe, március 15-e kapcsán a leggyakrabban emlegetett fogalmak. Ma közel 170 év távlatából tudatosíthatjuk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc mondanivalóját.

„Abban az időben nagyon sok magyar emberben megvoltak ezek a tulajdonságok. Éppen ezek jelentettek közös alapot az egyébként különböző emberek számára”- hangzott el Haraszti Attila főkonzul ünnepi beszédében. Ezekre épült fel az az összefogás, mellyel a magyar nemzet történelmi jellegű, európai értékű összetartozásról tett tanúbizonyságot a nagyon nehéz időkben. „Társadalmi, vagyoni, nemzeti és sok esetben nyelvi és vallási különbségektől függetlenül is összekötötték és a szabadság közös megvédésére késztették az akkoriak nagy többségét. Megmutatták azt, hogyan lehet hazaszeretetre, önkéntes áldozatvállalásra támaszkodva fellépni Európa egyik vezető hatalmával szemben. Bíztak önmagukban, közösségük erejében és a kitűzött cél megvalósításában”- tette hozzá Haraszti Attila. A szabadság eszménye csak akkor tud teljes értékűen kiteljesedni, ha mindenki egyenlő módon helyezi előtérbe.

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke az elmúlt évekhez hasonlóan idén is magyar állami kitüntetéseket adományozott a nemzeti ünnep alkalmából. Érdemkeresztet olyan anyaországi és határon túli személyek kaphatnak, akik egyéni vagy közösségi tevékenységük során kimagasló eredményeket értek el. Március 17-én a kassai konzuli kerületben három személy részesült ebben a kitüntetésben.

Magyarország köztársasági elnöke Homolya Évának, a kassai Csengettyű Gyermekkórus, valamint a kassai Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola Leánykara alapítójának a kassai magyar közösség identitásának megőrzéséért, a kóruséneklés Kárpát-medencei iskolákban történő népszerűsítéséért és odaadóan szolgáló, sikeres kórusvezetői munkájának elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozott.

Homolya Éva átveszi a kitüntetést (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)

Homolya Éva 1942. május 24-én született Balassagyarmaton. Alap- és középiskoláit Bussán és Rozsnyón végezte, majd Bodrogszerdahelyen és Ipolyvarbón tanított. Felsőfokú tanulmányait a Nyitrai Egyetem Pedagógiai Karán, orosz nyelv és ének-zene szakon folytatta, melyet 1965-ben kitüntetéssel fejezett be. 1962 és 1963 között Györkén tanított, ezután a Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban és Alapiskolában kezdett tanítani, ahol 2002-ig, nyugdíjba vonulásáig tevékenykedett. 1968-ban megalapította a Csengettyű Gyermekkart, majd 1971-ben a Kicsinyek Kórusát az alsó tagozatos tanulók számára azzal a céllal, hogy biztosítsa a későbbi Csengettyű utánpótlását. 1971-ben a Csengettyűvel először vett részt a Csengő Énekszó országos seregszemlén. A háromévente megrendezésre kerülő versenynek a kórus ezt követően rendszeres és sikeres résztvevője volt. 1980 és 1998 között a Csengettyű minden alkalommal arany sávot szerzett a zsűri dicséretével. Rendszeresen részt vett a „Mládež spieva” országos versenyen is Privigyén és Zsolnán. A Csengettyű a szlovák gyermekkarok között is sikeres volt, több alkalommal ezüst, illetve arany sávokba sorolták. Repertoárjában kortárs szlovák és magyar szerzők művei szerepeltek, akikkel szoros kapcsolatot ápolt az énekkar.

Homolya Éva 1989-ben megalapította a kassai Márai Sándor Gimnázium Leánykarát. Ez az énekkar, a Csengettyűhöz hasonlóan, rendszeresen részt vett és részt vesz a Mládež spieva versenyen, ahol arany, ezüst és bronz sávokkal jutalmazták. A Csengettyű az évek során számos nemzetközi fesztiválon lépett fel, Magyarországon Debrecenben, Pécsett, Komlón, Sátoraljaújhelyen, Hévízen, valamint Romániában Zilahon és Csíkszeredában. 1995-ben a kórus a németországi Cottbusban vendégszerepelt, 2001-ben II. Rákóczi Ferenc Emlékünnepségen Budapesten, majd Prágában a Svítáni énekkar vendégeként lépett fel, 1974 és 2008 között pedig rendszeresen került sor vendégfellépésekre a pécsi Leőwey Klára Gimnázium leány- és vegyes karánál. A Csengettyű ezenkívül minden éven fellép a Csermely kórus által rendezett újévi hangversenyen, valamint a Kassa városa által rendezett hangversenyeken. Kitartó munkájának és eredményeinek köszönhetően Homolya Éva neve sokak számára egybecseng a kassai magyar kórusénekléssel.

Homolya Éva beszédében a Mindenhatónak köszönte, hogy szorgalommal és kitartással áldotta meg. Háláját fejezte ki családja és a gyerekek, valamint a szülők iránt, akik feltétel nélkül bízták rá a kicsiket, mellette álltak és hittek sikereiben.

Áder János Martin Drobňákot Magyar Ezüst Érdemkereszttel tüntette ki az Északkelet-Szlovákiában található első világháborús katonatemető fenntartásáért és helyreállításáért, valamint a magyar-szlovák együttműködés során végzett értékes munkájáért. Martin Drobňák 1985. november 11-én született Homonnán. Középiskolai tanulmányait szülővárosában folytatta, majd 2010-ben szerzett egyetemi diplomát az Eperjesi Egyetem Bölcsészettudományi Karának történelem szakán. 2004-ben társalapítója, majd elnöke lett a homonnai székhelyű Beskydy Hadtörténeti Klub Polgári Társulásnak. A szervezet az első világháború eseményeit kutatja Északkelet-Szlovákiában, valamint a nagy háborúból fennmaradt katonai temetők történelmének és aktuális állapotának a feltérképezését, folyamatos rendbehozatalát végzi. 2008 óta a Beskydy Hadtörténeti Klub elnökeként a katonai temetők és háborús, történelmi emlékművek felújítását végző önkéntesek munkáját koordinálja. Munkájának köszönhetően a Bártfai, Homonnai, Mezőlaborci, Szinnai, Sztropkói, és Felsővízközi járásban található katonatemetők tucatjai újultak meg, s kerültek újra méltó állapotba.

Martin Drobňák az együttműködésről beszélt (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)

Martin Drobňák négy szakmai monográfia szerzője, több tanulmánykötet, illetve tájékoztató kiadvány összeállításában működött közre. Számos konferenciát szervezett, valamint több szakmai kiállítás és a témához kötődő rádiós és televíziós adás előkészítésében vett részt. A Beskydy Hadtörténeti Klub működése alatt kifejtett tevékenysége során számos szlovákiai és külföldi szakemberrel, szervezettel működött együtt, többek között a helyi önkormányzatokkal, a pozsonyi Hadtörténeti Intézettel, a homonnai Vihorlát Múzeummal. A Beskydy Hadtörténeti Klub megalakulása óta fontosnak tartja, hogy a környező országokban, így a Magyarországon működő partnerszervezetekkel is szoros együttműködést alakítson ki és tartson fenn. A szervezet külföldi partnerei között szerepel az Osztrák Fekete Kereszt, a csehországi Signum Belli 1914, vagy a lengyelországi Crux Galiciae. Magyarországról a székesfehérvári Krajczáros Alapítvánnyal elsősorban az önkéntes munka terén, míg a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvánnyal pedig a szakmai kutatások terén folytatnak több éve konstruktív, eredményes szakmai együttműködést, melynek keretében kutatási eredményeik kölcsönös megosztásával támogatják egymást.

Martin Drobňák a visegrádi négyek országai önkénteseinek részvételével évente szervez a katonai temetők helyreállításán munkálkodó nemzetközi önkéntes munkacsoportokat. 2010-2011-ben a Nemzetközi Visegrádi Alap által támogatott „Az első világháború katonai temetői – a közép-európai örökség elfeledett helyszínei” című projekt koordinátora volt. 2010 óta a Karpaty 1914/1915 rendezvény főszervezője, amely figyelemfelkeltő módon eleveníti fel az első világháború történetét, eseményeit, s amelynek évfolyamait több ezer szlovákiai és külföldi érdeklődő látogatja.

Martin Drobňák elmondta, hogy a több mint kétszáz, Szlovákia területén található katonai temetőben együtt nyugszanak a háborúban elesett katonáink és ellenségeik. Munkájuk során a legszorosabb együttműködést a magyarokkal alakították ki. Ez természetes is, hiszen nagyapáink és dédapáink közös sorsukban osztoztak a háborús árkokban.
Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült Badin Ádám, a rozsnyói Meseszínház alapítója, művészeti vezetője, a kassai Bábszínház rendezője, palóc mesemondók felkarolója is. Az elismerést a határon túli magyarság identitása és kultúrájának megőrzése érdekében végzett munkájáért és a felvidéki magyar népmese továbbadásáért és értékőrző tevékenységéért kapta.

Badin Ádám 1965. április 10-én született Rozsnyón. Alapiskolás kora óta életének része a színpad és a színház. Szavalóversenyeken, bábjátszásban jeleskedett a legtöbbet, tudását a Rozsnyói Fábry Zoltán Ifjúsági Klub tagjaként is kamatoztatta. Később tevékenységét Prágában folytatta az Ady Endre Diákkörben, melynek 1988-ban elnöke lett. 1992-ben diplomázott a prágai Károly Egyetemen. 1993-tól a kecskeméti Ciróka Bábszínház ügyvezető igazgatója, majd 1997-ben Rozsnyón Meseszínházat alakított. 2003-tól a Kassai Bábszínház rendezője, előadásaival jelentős sikereket ért el. 2003-ban beindítja a Palóc Mesemondó Mozgalmat. Mesemondó versenyek, táborok főszervezője és szakmai védnöke. A Csemadok szervezésében rendezett Duna Menti Tavaszon, a bábcsoportok és gyermekszínjátszó együttesek országos seregszemléjén, a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Versenyen és az Ipolyi Arnold Mesemondó Versenyen állandó zsűritag.

Badin Ádám sokoldalú személyiség, igazi közösségi ember. A palóc kultúra terjesztéséhez kapcsolódó tevékenysége mellett több évig a Rozsnyói Evangélikus Egyházközség presbitereként tevékenykedett. Az általa alapított rozsnyói Meseszínház feladatának tekinti a felvidéki magyar népmesekincs és a hozzá kötődő tárgyi és zenei gyűjtés színházi formába való átlényegítését. A színház rendszeresen játszik Szlovákia és Erdély magyarlakta vidékein, Magyarországon, valamint Csehországban, de bemutatkozott már Finnországban, Romániában és Németországban is. Rendszeres résztvevője a magyar és nemzetközi fesztiváloknak, ezzel is hozzájárulva a palóc mesemondás népszerűsítéséhez, a palóc kultúra terjesztéséhez.

2014-ben két rangos fesztiválon képviselte Szlovákiát Székelyföldön, majd Kecskeméten, ahol korábban még nem lépett fel határon túli magyar társulat. 2015-ben jótékonysági meseszínházi előadásokat tartott erdélyi árvaházakban. 2016-ban az általa vezetett Meseszínházat a németországi Ambassador Club Tolerancia-díjjal tüntették ki. A Meseszínház ezen túlmenőn fontos szerepet vállal a népmesék gyűjtésében, a létező gyűjtések rendszerezésében, fiatal mesemondók nevelésében, valamint báb- és mesemondótáborok szervezésében. A Rozsnyói Meseszínház és Badin Ádám 2012-ben Magyar Művészetért Díjban részesült.

Badin Ádám nem tudott személyesen részt venni a nemzeti ünnepi fogadáson, kitüntetését március 20-án a kassai főkonzulátuson veszi át.

A nemzeti ünnepi fogadás vendégei a kassai Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola mellett működő, Ferencei Andrea és Kekeňák Szilvia vezette Csengettyű énekkar előadását hallhatták.