Csáky Pál és Menyhárt József a konferencia előtt (fotó: MKP)

2017. március 7-én Brüsszelben, az Európai Parlamentben rendezett Anyanyelv kontra államnyelv? című konferencián Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke, egyetemi oktató is előadást tartott. Ahogy arról korábban írtunk március 7-én délután négy határon túli magyar képviselő szervezésében anyanyelvi konferenciát tartottak Brüsszelben.

Az MKP elnöke Anyanyelvi oktatásunk reális esélyei címmel tartotta meg előadását, amelyben arra is felhívta a figyelmet, hogy a felvidéki magyarság identitásválságban szenved. A magyar oktatás egyik problémája pedig éppen az asszimiláció.

„Ha visszagondolunk a múlt rendszer tudatos asszimiláló törekvéseire, akkor azt látjuk, hogy a magyar iskolákat ért több különböző súlyú és sikerű támadás közül a leghatékonyabb az ún. körzetesítés volt, melynek során alapfokú intézmények sokasága szűnt meg. Hasonlóan hatékony volt a peremvidéki városok középiskolai hálózatának leépítése. Ha ma megtekintjük az ország etnikai térképét, azt látjuk, hogy legerőteljesebb fogyásunk épp ott van, ahol iskolaügyünk a múltban megrendült” – mondta Menyhárt Brüsszelben.

Meg kell határozni a nemzetiségi oktatás fogalmát

A szlovákiai oktatási rendszer alapvető hibája, hogy a 245/2008-as közoktatási törvény nem tesz különbséget iskola és nemzetiségi iskola között, csupán a tanítás nyelvében tesz különbséget. A közoktatási törvény ennek következményeként nem teszi lehetővé, hogy a nemzetiségi oktatás önálló rendszerként jelenjen meg. A párt elnöke előadásában kitért arra is: „ez azért hátrányos, mert ha bármiféle többletjogokat szeretnénk elérni, nincs hivatkozási alapunk, nem tudjuk konkrétan definiálni, kinek is a számára szólnak igényeink.”

Nemzetközi példából kiindulva ezért Menyhárt szerint meg kellene határozni a nemzetiségi iskolarendszer fogalmát. Az oktatási önigazgatás kialakítása alapvető célja a magyarságnak. Menyhárt szerint ennek leglényegesebb eleme: „hogy oktatásunk tartalma az állami kerettantervbe illeszkedve, de mégis specifikus igényeinknek megfelelő legyen. Kétségtelen tény, hogy eddig is volt jogi lehetőség arra, hogy iskoláink megmutassák egyéni arculatukat a helyi oktatási programokban. (…) Mivel a kerettantervek alapvetően az anyanyelvi órák okán térnek el az egységes kerettantervektől, a magyar iskolák sajátosságai ezekben nem mutatkozhatnak meg. Ide tartozik anyanyelvünk megfelelő óraszámban való tanítása, nemzeti történelmünk oktatása.”

A szlovák nyelv tanításának a kommunikációra kellene épülnie

Menyhárt József elismerte: jogos elvárás, hogy a magyar gyermekek is megtanuljanak szlovákul. Figyelembe kell azonban venni, hogy az rendszerében teljesen eltér anyanyelvünktől, ezért azt idegen nyelvként kellene tanítani a magyar iskolákban. A szlovák nyelv módszertanának a kommunikációra kellene épülnie, de sajnos ez nem így van.

Menyhárt szerint a magyar iskoláknak arra kellene ösztönözniük a tanulókat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak. A minőségi oktatáshoz megfelelő tankönyvekre is szüksége lenne a magyarságnak, de sajnos nincsenek saját tankönyveink sem. A magyar iskolákban – a magyar nyelv és irodalmat leszámítva – a szlovák tankönyvek fordításából tanítanak.

Hiányzik a pénzügyi garancia

Menyhárt József az iskolák egyik legnagyobb gondjára is kitért, ez pedig a finanszírozás. „A szlovákiai iskolák fenntartótól függetlenül azonos normatív támogatást kapnak az állami költségvetésből. Ezt a normatívát azonban nagy létszámú iskolákra számították ki másfél évtizeddel ezelőtt, nem számolva azzal, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolákban demográfiai okokból jelentősen csökken a diáklétszám. Így a magyar iskolák nagy része épp csak a működési költségeket tudja a normatívából fedezni, s az intézmények legalább harmadát érinti a megszűnés veszélye. Ezért kimondhatjuk, hogy bár az állam törvényben lehetővé teszi nemzeti közösségünk iskoláinak működését, a megfelelő pénzügyi garancia hiányában mégis a leépülés fenyegeti őket.” A fenntartók, az önkormányzatok sokszor képtelenek saját költségvetésből pénzt elkülöníteni az oktatásra, ezért az iskolákat állandó jelleggel a bezárás veszélye fenyegeti. Az MKP elnöke szerint „nemzetközi példákból kiindulva erre egyetlen hatékony megoldás létezik, mégpedig a pozitív diszkrimináció.”

A középiskolákról a kormány elfeledkezett

A szakértők szerint az a szerencsés, ha egy ember óvodás kortól egyetemig az anyanyelvén szerezheti meg a tudást, ezért a megmaradás szempontjából fontosak a középiskolák is, melynek fenntartói a megyei önkormányzatok. Annak ellenére, hogy a kormány a szakoktatást részesíti előnyben „a magyar iskolák vonatkozásában ezzel a feladattal nem birkózott meg. A peremvidéki járások déli területei gazdaságilag leszakadó régiónak számítanak, szociális gondokkal, elszegényedéssel. Az innen származó fiatalok számára megoldást jelentene a duális képzés, amelyet nemrég vezettek be az országban, egyelőre azonban nem sok sikerrel. Ennek több oka van, akár a megfelelő ipar hiánya, akár e képzési forma nem kellőképpen átgondolt finanszírozása” – mondta el Menyhárt József.

A szlovákiai magyar oktatást erősítik egyházi intézményeink is. Ezek a rendkívül fontos minőségi tudás mellett jelentős erkölcsi többlettel, identitással, szociális érzékenységgel vértezik fel tanulóikat – véli az MKP elnöke. Az egyházi iskolák azonos állami normatíva felhasználásával működnek, ez a pénz azonban csak működésre használható fel. Az ingatlannal kapcsolatos kiadások, illetve egyéb fejlesztések a fenntartót, vagyis az egyházat terhelik.

Jó pedagógusokra van szükség

A minőségi oktatás alapját a pedagógusok képezik. Nyitrán, Komáromban és részben Pozsonyban képeznek magyar tanárokat, tanítókat. A pedagógusok anyagi megbecsülése jelenleg igen alacsony, ami a magyar iskolákat hatványozottan érinti.

„Összegezve: Önigazgató, versenyképes, anyagilag megfelelően ellátott oktatásügyre van szükségünk. Az MKP részéről úgy véljük, minden olyan helyen meg kell őrizni intézményeinket, ahol a diáklétszám még nem esett a lélektani határ alá. Meg kell határozni, hogy ez tulajdonképpen hány fő. De épp az identitásvesztés és az asszimiláció okán – amelyben kulcsszerepet játszik a magyar és nem magyar iskolák közti szülői döntés – közösségi-lélektani okokból és gyakorlati okokból is elhibázott arról elmélkednünk, hol maradjon iskola, hol pedig ne. Épp fordítva, azon megoldásokat kell megtalálnunk, amelyek a legtöbb iskola megőrzését és gyarapodását tudják szolgálni” – mondta el Menyhárt József a Brüsszelben megtartott Anyanyelv kontra államnyelv? című konferencián.