A Hit és hűség című, öt generációra visszanyúló felvidéki családregényből rendezett színpadi művet ezúttal a rimaszombati közönség előtt mutatták be. Az előadás után Erdélyi Gézával a megmaradásunkról és az Üzenet című kötetről Dunajszky Géza beszélgetett.
A Boráros Imre Színház a Fundament Polgári Társulás és adományozói klubjának meghívására március 2-án érkezett Rimaszombatba. A bemutató színhelye a Tompa Mihály Református Gimnázium díszterme volt. A „Hit és hűség – történelmi visszapillantás 1889-1989” című színpadi játékot Csáky Pál a Boráros Imre Színháznak a „Pacsirta éneke” című kisregényéből írta. A darabot már több mint hatvanszor adta elő Boráros Imre, Petrécs Anna és Tarics Péter, Hanzsér Árpád technikai munkatárs közreműködésével.
A mű a felvidéki magyarságról szól, miközben egy évszázad, azon belül az Osztrák-Magyar Monarchia, a két világháború közötti időszak, a háború és az oroszországi hadifogság, majd a kitelepítés és a reszlovakizálás, végül pedig az 1989-es bársonyos forradalom eseményeit öleli fel. A színpadi játékkal az előadók hamarosan megcélozzák az iskolákat is, hogy a felnövekvő generáció ugyancsak szembesüljön azzal az őrült korral, amikor a félelem állandóan az emberek tudatában lüktetett, amikor naponta feltették a kérdést, jöhet-e még ennél is rosszabb, s amikor csak azért kellett szenvedniük, mert magyarok voltak.
Csáky korábban úgy nyilatkozott hírportálunknak, hogy „a darab tartalmilag elsősorban a szlovák történelemhamisítók (történészek és irodalmárok) durva állításaira szeretne reagálni. Azok ugyanis azt sulykolják a szlovák társadalomba, hogy a szlovák nemzet már ezerháromszáz éve él itt, s ezen a jogon tartanak igényt Dél-Szlovákia elszlovákosítására is”. Erre hívták fel a figyelmet az előadást követő beszélgetésen is, amelyen Csáky Pál Üzenet című könyvét mutatták be, hangsúlyozva, hogy a múltat fel kell tárni, különben nem érthető a jelen és kilátástalan a jövő.
A Pro Futuro Hungarica kiadó gondozásában megjelent Üzenet című kiadványban Csáky Pál kérdéseire Bartal Károly Tamás emeritus apát, Duba Gyula író, szerkesztő, Erdélyi Géza emeritus református püspök, Koncsol László és Mács József író, szerkesztő, Szeberényi Zoltán irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, valamint Tőzsér Árpád író, irodalomesztéta, szerkesztő válaszoltak. Arra keresték a választ, hogyan vélekednek a világ dolgairól, s benne az irodalom szerepéről, Európáról és a magyar glóbuszról, illetve a szlovákiai magyar társadalomról.
A Rimaszombatban tartott könyvbemutatónak Erdélyi Géza nyugalmazott püspök személyesen is a vendége volt. A püspök úr Csáky Pál megbízásával Dunajszky Gézával és Dunajszky Évával eszmecserét folytatott az üzenetről, amelyet az utókor tarsolyába kell helyezni. „Ki kell józanodni, mert zsákutca, amibe az emberiség jutott, a tét a megmaradásunk, s ezt minden felvidékinek éreznie kell, s maradandó értékeket kell felmutatni” – nyilatkozta Erdélyi.
Úgy véli, a hitbéli és nemzeti öntudatot kell erősíteni. „A gondviselés úgy adta, hogy Erdélytől Ausztráliáig prédikálhattam, s azt tapasztalhattam, hogy mindenhol erősebb a magyar öntudat, mint a Felvidéken” – világított rá. Felhívta a figyelmet, hogy jegyzőkönyvek is tanúskodnak arról, kerek perec leírták, „szlovákosítani kell a szószékeket”, azaz megtörni az önazonossági tartóoszlopokat. A katolikus egyháznál ez még ma is fennáll, sok helyen nincs magyar plébános.
Rávilágított, ha elfordulnak az egyháztól, a hittől, és ateistákká válnak, fennáll a nihilizmus veszélye. „Tömeggyártmánnyá válnak az emberek, nem lesz bennük érzés. S mint tapasztaljuk, válságban van a globalizmus, vagyis a glóbusz, a létünk van veszélyben. Válságban a család, a házasság, a barátságok. A káinizmus uralkodik, hiszen a legnagyobb fertő, ami létezik, az az irigység, s kapcsolatainkba belevegyül az ocsmány hazudozás. Ebbe bele lehet pusztulni. Elveszítjük a támpontjainkat, hiszen a mai fiatalságot nem érdekli az értékes. Az internet világában szótlan kapcsolatteremtésben élik ki magukat, s ennek felfoghatatlan a következménye” – szögezte le.
S hogy miként lehet ebből a sátánokkal megbűvölt, pénz uralta világból kitörni? „Az értékekhez kell kapcsolni az életünket. Nem létezik a tízparancsolatot meghaladó érték. Vissza kell térni a tiszta forrásokhoz. A kérdés, hogy az emberek kijózanodnak-e, vagy felemésztik önmagukat? Kölcsönös felelősséggel tartozunk egymásnak. Ma a felvidéki magyarságból hiányzik az egymás iránti megbecsülés, a tisztelet, így a magyarság megfeneklett” – mondta.
Kiemelte, hogy a papoknak és a költőknek, íróknak is nagy felelősségük van. Fel kell hívni a figyelmet a problémáinkra. Ugyan az egész világban gondok vannak, de Európa elveszítette a dinamizmusát. Elöregszik a társadalom, nem születnek gyermekek. A közönség soraiból megjegyezték többen is, hogy a mai pároknak kutya kell, nem gyerek. Az alagút végén azonban már látszik a fény, ugyanis előtérbe kerülnek a nagycsaládos mozgalmak, a hagyományőrző és éltető egyesületek. A beszélgetést a következő gondolattal zárták: Minden tél után jön a tavasz, s minden fűszálnak meg kell újulnia.
