Április 29-én Brüsszelben csúcstalálkozót tartottak az Európai Unióban maradó tagállamok vezetői az Egyesült Királyságnak az unióból történő kilépéséről. A csúcstalálkozón a „huszonhetek” vezetői iránymutatásokat fogadnak el a britek tagságának megszűnéséről szóló tárgyalásokra vonatkozóan. Robert Fico szlovák kormányfő szombaton reggel utazott el a brüsszeli csúcstalálkozóra.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a közösségi hálón tett bejegyzésében közölte, hogy az uniós tagállamok vezetői jóváhagyták az előkészített iránymutatásokat. „Az iránymutatásokat egyhangúan elfogadták. A 27-ek vezetői határozott és korrekt politikai mandátumot hagytak jóvá a Brexitről való tárgyalásokat illetően” – írta Tusk.
Az unió képviselői szerint fontos, hogy az Európai Unió a Brexitről szóló tárgyalások során egységesen lépjen fel. Szlovákia számára a brit szigeteken élő polgárai jogainak a védelme jelenti a prioritást, de követelni fogja azt is, hogy a britek tegyenek eleget eddigi pénzügyi kötelezettségeiknek. A jóváhagyásra váró szövegtervezet a tárgyalások kezdetének időpontját is meghatározza, egyúttal Európa hivatalos tárgyalójaként megbízatást ad az Európai Bizottságnak és fő tárgyalójának, Michel Barniernek.
Az uniós tagállamok vezetői azt is megszavazták, hogy először a Brexit feltételeiben kell megegyezni, s csak ezt követően kerülhet sor a további kölcsönös kapcsolatokról való tárgyalásokra. A brit miniszterelnök, Theresa May ezzel szemben azt szeretné, ha a szóban forgó tárgyalások párhuzamosan zajlanának. Európai szempontból a tárgyalások három főbb prioritást követtek – a brit szigeteken élő uniós polgárok jogait, az eddigi pénzügyi kötelezettségek teljesítését, vagyis, hogy Londonnak hozzá kell járulnia a 2014-2020-as költségvetéshez a távozása után is, a harmadik prioritás pedig az Írország és Észak-Írország közti határellenőrzés kérdése.
A szövegtervezetet, amely a mai tanácskozás témája volt, az uniós külügyminiszterek a héten már jóváhagyták. A szlovák külügyér, Miroslav Lajčák a csütörtöki tanácskozáson kijelentette, hogy az iránymutatások szövegtervezetébe Szlovákia több hozzászólása és prioritása is bekerült, beleértve az Egyesült Királyság területén élő polgárainak jogait és a többéves uniós költségvetési kötelezettséget is.
„Senki sem akarja az Egyesült Királyságot büntetni, sem pedig többletpénzt kérni, ám azt akarjuk, hogy London tartsa tiszteletben a kötelezettségeit, amelyeket uniós tagállamként vállalt” – jelentette ki korábban Lajčák, hozzáfűzve, az unió a tárgyalások során a lehető legjobb megoldásra törekszik. „Nem lehetnek azonban illúzióink, a Brexitnek lesznek következményei, és semmilyen új egyezmény nem lesz az uniós tagsághoz vagy az egységes piacon való részvételhez mérhető. Ezzel a vállalkozóknak is számolniuk kell. Azok például, akik a Brexit után mennek a szigetekre, szinte teljes bizonyossággal nem élhetnek majd ugyanazokkal a jogokkal, mint amilyeneket az EU garantál” – fogalmazott a szlovák külügyminiszter.
Előrehozott választások Nagy-Britanniában
A Brexitről folytatott tárgyalások a várakozások alapján június 8-a után kezdődnek majd meg. Erre a dátumra írta ki ugyanis váratlanul a brit miniszterelnök az előrehozott választásokat, amit korábban több ízben is elutasított. Az elemzők szerint a választással a pozícióját szeretné megerősíteni. A kormányzó konzervatívoknak ugyanis pillanatnyilag jól mennek a dolgaik, a felmérések szerint 50 százalékos a támogatottságuk. A másik három pártot – a labouristákat, a liberálisokat és a függetlenségi pártot – így kényelmesen mellékvágányra állíthatnák.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint az Európai Unió a kiválást követően is szoros és erős kapcsolatot szeretne tartani az Egyesült Királysággal. Amint azt a csúcstalálkozót megelőzően kijelentette, az Európai Bizottság már előkészített egy pontos és részletes listát a polgárok jogaira vonatkozóan, amelyet az uniós vezetők szombati ülésükön áttekintenek. Kijelentette, hogy az unióban maradó 27 tagországnak meg kell őriznie az egységet. Ez az egyetlen garancia arra, hogy az egyeztető tárgyalások eredményre vezessenek. Ez azt is jelenti, hogy az uniós egység az Egyesült Királyság érdeke is – vélekedett.
Az Európai Néppárt világos üzenete Orbán Viktornak
Az uniós tagországok vezetőinek találkozóján Orbán Viktor magyar miniszterelnök is jelen van. Ezt megelőzően azonban szombat reggel az Európai Néppárt (EPP) csúcstalálkozóján vett részt. Az EPP elnöke, Joseph Daul közleményében az ülésről azt írta, arra kérték a Fideszt és a magyar hatóságokat, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy megfeleljenek az Európai Bizottság kéréseinek. A magyar miniszterelnök úgy reagált, hogy ennek megfelelően fog eljárni. A közlemény szerint világos üzenetet küldtek Orbánnak és a Fidesznek arra vonatkozóan, hogy nem fogadják el az alapvető jogok korlátozását vagy a jogállamiság figyelmen kívül hagyását. Ez pedig magába foglalja a tudományos szabadságot és az egyetemek autonómiáját is. Az Európai Néppárt azt akarja, hogy a CEU maradjon nyitva, a határidőket függesszék fel, és kezdődjön tárgyalás az Egyesült Államokkal. A közlemény szerint az ülésen nyitott és őszinte beszélgetést folytattak a magyar miniszterelnökkel.
Azt is világossá tették, hogy elfogadhatatlannak tartják az „Állítsuk meg Brüsszelt!” kampányt. Az Európa ellen irányuló folyamatos támadások szerintük elérik azt a szintet, amely már nem tolerálható. A nemzeti konzultációt félrevezetőnek ítélik.
A Reuters szerint Manfred Weber néppárti frakcióvezető nem árulta el, szabtak-e valamilyen határidőt Orbánnak, azt azonban kijelentette: következményekkel járna, ha a miniszterelnök nem változtatna. Mint mondta, pozitívan értékeli, hogy Orbánnal lehet beszélni. Az MTI szerint Weber arra is rámutatott, Orbán Viktornak Magyarország miniszterelnökeként joga van ahhoz, hogy kifejtse az álláspontját, a végén azonban meg kell felelnie az Európai Bizottság által támasztott követelményeknek a magyar felsőoktatási törvény módosításáról.
Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az ülést követően közölte: az Európai Néppárt ülése végére minden résztvevő számára világossá vált, hogy Magyarországnak az EU-ban, a Fidesznek az Európai Néppártban a helye – írja az MTI. Rogán szerint a csúcstalálkozón Orbán Viktor megerősítette, Magyarország kész minden kérdésben folyamatosan tárgyalni az Európai Bizottsággal.
Orbán Viktor az ülésen kiemelte: Magyarország továbbra is fontosnak tartja a határok védelmét és azt, hogy minél kevesebb illegális bevándorló – sőt, ha lehet, akkor egyetlenegy sem – jusson be az Európai Unió területére. Ezért a kormány minden korábban hozott intézkedését, beleértve a tranzitzónákat, fenn akarja tartani – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy ezzel az ország teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a schengeni egyezményben rögzítettek.
Kérdésekre válaszolva elmondta azt is, Magyarország hajlandónak mutatkozik beengedni a 14-18 év közötti migránsokat, de csak abban az esetben, ha alávetik magukat DNS-vizsgálatnak, így ugyanis egyértelműen kiderülhet, hogy valóban az említett korcsoportba tartoznak-e. A tranzitzóna létét boncolgató kérdéseket és kéréseket viszont nem tudja megfontolás tárgyává tenni a kormány, mert azt gondolják, hogy az része a határvédelemnek, és nem zárt, nem őrzött, így szabadon lehet onnan távozni, csak az unió területére nem lehet belépni onnan, amíg a szükséges idegenrendészeti eljárások le nem záródnak – mondta a politikus.
Az Európai Bizottság szerdán indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a felsőoktatási törvény módosítása miatt. A magyar kormánynak egy hónap áll rendelkezésére válaszolni, és kifejteni saját érveit.
(SITA, MNO/Felvidék.ma)
