A Torinoi Lepel néven ismert ereklye egy közel négy és fél méter hosszú, és egy méter széles lenvászon szövetdarab, melyen egy halott férfi képmása van; e képmás keletkezését kapcsolatba hozzák Jézus Krisztus feltámadásával, olvasható Pályi Gyula akadémikus, vegyészprofesszor Torinoi Lepel című, 2010-ben megjelent izgalmas könyvében.
A nyolcvanegy éves magyar tudós jelenleg az olaszországi Modenai és Reggio Emiliai Egyetem kémiaprofesszora. Az alábbiakban néhány tudományosan igazolt megállapítást teszünk közzé tárgyilagosan, példamutató alázattal megírt munkájából, amely sokunkban megerősítheti a hitet.
A lepel egy halott férfi elölről és hátulról látható képmását mutatja. A Lepel Embere férfi; korát 30-40 évre becsülik, aránylag magas, 180-185 cm termetű. Sérüléseitől eltekintve egészséges, mondhatnánk: „kisportolt alkatú”. Arckifejezése békés; etnikai hovatartozása nehezen állapítható meg, nem tipikusan sémita megjelenésű. Az, hogy a holttest arca nagy nyugalmat tükröz, feltűnő. Ez viszont kézenfekvő magyarázata lehet a Lepel hitelességének: Jézus küldetése csúcspontján nyilván nagy lelki békességet érzett, olyannyira, hogy ez a fizikai szenvedés kínjait elfedte.
A Torinoi Lepellel kapcsolatban összegyűlt, könyvtárnyi történelmi és természettudományi ismeretanyag jó egyezésben van azzal a feltevéssel, hogy e vászon valóban Jézus Krisztus halotti leple volt, de egyet lehet érteni a Római Katolikus Egyház óvatos bölcsességével, hogy még nem mondta ki a „végső szót” ebben a kérdésben. Okkal remélhetjük azonban, hogy hívők és nem hívők szorgalmas kutató munkája előbb-utóbb lehetővé teszi majd a „végső szó” kimondását. Addig is tekintsük meg a főbb tudományterületek eredményeit, azaz tanulmányozzuk át, mi támasztja alá, hogy ez a bizonyos lenvászon darab valóban Jézus Krisztus halotti leple volt.
Az 1349 előtti történelmi dokumentáció 50, az 1349 utáni azonban már 100 százalékban igazolja a valódiságot. A fotográfiai, anatómiai, antropológiai, törvényszéki- orvostani, hematológiai, pollenológiai, növénytani, ásványtani, numizmatikai, és történelmi -textiltechnológiai vizsgálatok is 100 százalékban megerősítik, hogy a halotti leplen Jézus képmása látható. Egyetlen mutató esetében – a radiokarbon-kormeghatározásról van szó – nincs még végleges bizonyíték, ugyanis a lenvászon egy része megégett, így ebben az esetben még alaposabban, esetleg új vizsgálati módszerek segítségével kell majd eljárniok a szakembereknek.
A leplet megvizsgálták a NASA, az Amerikai Űrhajózási Hivatal munkatársai is, akik kijelentették: a vásznon megjelenő ember-ábrázolás három dimenziós, tehát holografikus kép; ezt a rögzítési módot azonban Gábor Dénes Nobel-díjasunknak köszönhetően csupán 1947-től ismeri az emberiség. Így hát – a tudomány mai állása alapján – nincs rá magyarázat, miként lehetett kétezer évvel ezelőtt a halott férfiú testének lenyomatát ilyen módon a vászonra rögzíteni.
Befejezésül: ha a Torinoi Lepel hiteles, ennek hatása világtörténelmi jelentőségű lehet. Ha Jézus Krisztus holtából való feltámadásának tárgyi bizonyítéka megcáfolhatatlanná válik, az emberiség történelmének alakulása teljesen megváltozhat – megszűnnek a háborúk és véget ér a gyűlölködés; végre szeretetben élhetnek majd bolygónk népei.
