Halász Attila bemutatta a Baráti Körök új logóját is (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Így szól a Baráti Körök új jelszava, mely szervezet a jövőben a Via Novától önállósulva polgári társulásként működik tovább a magyar megmaradás érdekében.

„Annyira kevesen maradtunk itt Gömörben, hogy név szerint ismerjük egymást, de bízom benne, hogy van magyar jövő” – nyilatkozta Juhász Péter városi és megyei képviselő az új szervezet ünnepélyes taggyűlésén április 19-én Rimaszombatban.

Az összejövetelnek, melyet Cziprusz Zoltán, a Via Nova ICS országos alelnöke nyitott meg és Menyhárt József, az MKP országos elnöke is vendége volt, a Tompa Mihály Református Gimnázium adott helyet. Cziprusz elmondta, a Baráti Körök hálózatát országosan is ki szeretnék építeni. Halász Attila, a Baráti Körök rimaszombati elnöke beszámolt az elmúlt négy év tevékenységéről. Elmondta, hogy több fesztivált is szerveztek, hogy a fiatalok jó magyar zene mellett szórakozhassanak, és már most készülnek a JúniusFesztre.

„Mintha egy új magyar közösség nyílt volna meg, mely bebizonyította, hogy érdemes itt rendezvényeket szervezni” – mondta. Kifejtette, céljuk erősíteni a magyarságot, s tettekkel bizonyítani, hogy érdemes Gömörben maradni, családot alapítani. „Van itt jövő, csak együtt kell működni a vállalkozásban, az oktatásban, a kultúrában egyaránt” – tette hozzá Halász.

Menyhárt József, az MKP elnöke Rimaszombatban (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Menyhárt József, az MKP országos elnöke a Felvidék.ma-nak elmondta, hogy Gömör mindig is a girbegurba útjairól volt ismert. A kacskaringós utakon való járásban a Baráti Körök megtalálják azt az erőt, azt a közös cselekvési tervet, amelynek alapján tudnak építkezni. „Ez a tevékenység számomra mindig buzdító, s ha ezt az ország más szegletében is meg tudják valósítani, akkor nem kell csak pártban gondolkodunk ahhoz, hogy megtaláljuk a civil összefogásban rejlő erőt” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak.

Mint ismert, ehhez gazdaságélénkítő támogatást is kapnak a felvidékiek, ezúttal a magyar kis- és közepes vállalkozásokat segítik majd. A feltétel az lesz, hogy a támogatott bizonyítani tudja, magyar iskolába járt.

A Felvidéken megvalósuló gazdaságfejlesztési program alapját a Baross Gábor Terv jelenti, melynek kiemelt célja a déli térség gazdasági megerősítése, ezáltal a magyar közösség megmaradása. „A déli járásokban nagyon kevés az a lehetőség, amely munkaerő, ipartelepítés vonatkozásában az elmúlt 25 évben ide került.

Ez azt hozta magával, hogy az emberek elhagyták a régiókat. Ha lesz munka, akkor a térségben marad a fiatal, lesz gyerek, lesz oktatás, lesz kultúra, és lesz élet. Ha ez elmarad, akkor a kistérség kiüresedik. Ezt kell megakadályozni, s úgy gondolom, hogy ennek a gazdaságélénkítő csomagnak pontosan ebben van hatalmas szerepe” – tette hozzá.

Menyhárt Józsefet rimaszombati cserkésztársai is megtisztelték az összejövetelen (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Molnár Gábor az ünnepélyes taggyűlésen kifejtette, eddig a tevékenységük a kultúra felé irányult, de szeretnének a fenntartható régió felé fordulni. „Az a kérdés, hogy térségünk be tud-e kapcsolódni a fejlesztési forrásokba, s ki tudjuk-e majd használni a lehetőségeket. Fel kell tárnunk a települési struktúrákat, s jövőképet kell találnunk a falvainknak” – mondta. Ehhez szervezeti irányvonalakat dolgoznak ki.

Négy alappillért határoztak meg: a család és közösség, az oktatás és kultúra, a fenntartható régió és vállalkozásfejlesztés, valamint a partnerség és együttműködés. A pontos kidolgozásra 2017 májusa és novembere között kerül sor, ennek során nyitottak lesznek minden jó elképzelés felé. Az így elfogadott és megvitatott fejlesztési stratégiát ősszel mutatják majd be.

„Egy-egy térségnek magának kell megalkotnia a saját stratégiáját mind a kultúra, az oktatás, mind a gazdaságpolitika terén. Helyben kell javaslatot tenni arra vonatkozóan, hogy egy-egy régiót milyen úton lehet felvirágoztatni” – egészítette ki Menyhárt. Megjegyezte, 2017 a megyei választások szempontjából is jelentős év. Az ősszel megszavazott mandátum öt évre szól majd, és nagyon fontos, hogy legyen magyar képviselet a megyei önkormányzatban, mert a megyék döntenek az egészségügyi és közintézményekről, a középiskoláinkról, s az útjainkról is.