Tizenöt ország több mint száz képviselőjének részvételével szombaton megkezdődött a Magyarok második kulturális világtalálkozója Pécsett. A vasárnap véget érő eseményre a világ számos tájáról elismert magyar közéleti, kulturális és tudományos személyiség kapott meghívást.
A Fevidéket a rendezvényen a Csemadok elnöke, Bárdos Gyula és főtitkára, Görföl Jenő, valamint a komáromi Selye János Egyetem rektorhelyettese, Bukor József képviselte.
Az idén alapításának 650. évfordulóját ünneplő Pécsi Tudományegyetem (PTE) jubileumi projektirodája és a 25 éve megalapított pécsi székhelyű Határokon Túli Magyarságért Alapítvány (HTMA) által szervezett rendezvényt Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg. Az államtitkár szerint: fellendülőben van a magyar kultúra ápolása és gondozása.
A kulturális nagyberuházásokat sorolva úgy fogalmazott: „soha még kormányzat ilyen nagy nemzeti erőforrást nem fordított a kultúra támogatására”. Összességében csak a fővárosban 422 milliárd forint értékű beruházás valósul meg – jelezte, hozzátéve, hogy a Modern városok program fejlesztései között kulturális elemek is találhatók, amelyekre a debreceni, a kaposvári és a veszprémi színházak felújítását hozta fel példaként.
Hoppál Péter kiemelte, hogy a kormány a Hagyományok Háza működését is a legmagasabb szintre akarja emelni: Magyarországon belül megyei intézményegység-hálózatot 9 központtal, a határon túli magyar közösségek számára hálózati rendszert hoznak létre a Vajdaságban, a Felvidéken, Erdélyben és Kárpátalján. A többletfeladat többletfinanszírozást igényel, így a tavalyi 850 millió forint körüli állami működési támogatás után idén 1,6 milliárdban részesül a Hagyományok Háza – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy hatalmas vállalásokat tett a kormányzat a művészeti, történelmi és emlékezetpolitikai témájú emlékévekkel, amelyek üzenetét minden közösséghez próbálják eljuttatni, ezeken a határon túli és a diaszpóra-magyarság is részt vesz.
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára előadásában a legfontosabb feladatnak nevezte a magyarság újraegyesítését a világban.
A 2010-ben meghatározott célnak már eredményei is vannak. Emlékeztetett arra, hogy az egyszerűsített honosításnak köszönhetően eddig csaknem 830 ezer külhoni magyar vált állampolgárrá, 110 ezer diaszpórában élő magyar kapta vissza állampolgárságát. „Egyre közelebb kerülünk ahhoz a célhoz, hogy 2018-ra az egymilliomodik új magyar állampolgár is letegye esküjét” – hangoztatta a politikus.
Jelezte, hogy míg 2009-ben az akkori kormányzat 9 milliárd forinttal támogatta a külhoni magyarokat, addig tavaly a nemzetpolitikai államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 73 milliárd forinttal segítette a magyar közösségek megerősödését világszerte.
A helyettes államtitkár a további célok között említette a szórványban működő oktatási rendszer és gazdasági kapcsolatok erősítését.
A Magyarok kulturális világtalálkozóját első alkalommal 2010-ben tartották a HTMA szervezésében. A vasárnap véget érő eseményre a világ számos tájáról elismert magyar személyiség kapott meghívást – áll a rendezvényt ismertető írásos összegzésben. A már meglévő kapcsolatok elmélyítése mellett az egyetemnek új kapcsolati háló kialakítására is lehetősége nyílik a találkozón. A rendezvényre ugyanis a külhoni magyar intézmények képviselőit is meghívták, olyan magyar egyetemekkel kibővítve, akik határon túli területekkel foglalkoznak.
Összefüggő kárpát-medencei hálózatokat kell építeni
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke szerint akkor lehet „modern eszközökkel jó válaszokat adni a huszadik század fájdalmaira, ha összefüggő kárpát-medencei hálózatokat építünk az élet valamennyi területén”.
Előadásában a tudásközpontok és -hálózatok formálásának kárpát-medencei vonatkozásait ismertetve arról beszélt, hogy a Kárpát-medence egy felsőoktatási, gazdasági és szociális tér. Felvetette a Kárpát-medencén túl élő magyar közösségek számára szóló diaszpóra-ösztöndíj létrehozását is, amely lehetővé tenné, hogy az elszármazott magyar családok gyermekei magyarországi egyetemeken tanuljanak.
Szili Katalin határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott a tanácskozáson azt mondta, hogy új időszámítás kezdődött a magyar nemzetpolitikában: a határon túliak állampolgárságának, választójogának és önrendelkezésének kérdéseiben egyetértés van. „A magyarság semmi többet nem akar, amikor a székelyföldi, a vajdasági, a felvidéki vagy a kárpátaljai autonómiáról szólunk, csak és kizárólag annyit, amennyi Európában bármelyik közösség számára biztosított” – fogalmazott.
A miniszterelnöki megbízott szerint fontos, hogy a szórványközösségek saját társadalmukon belül felhívják a figyelmet arra, hogy törekvésük nem „irredenta, eretnek dolog”, egyúttal lényegesnek nevezte, hogy az autonómia kérdésében párbeszéd induljon az ifjúsági szervezetekkel.
A rendezvény ideje alatt két fő program valósul meg
Kárpát-medencei magyar Felsőoktatási Kerekasztal műhelymunka, melynek célja, hogy közös pályázati és együttműködési lehetőségeket hozzon létre a résztvevők között, s egyben új kapcsolatokat teremtsen, amelyek segítségével a Kárpát-medencében működő magyar egyetemeknek lehetőségük nyílik arra, hogy segítsék egymás fejlődését és szakmai előrehaladását.
Magyarok II. Kulturális Világtalálkozója és Magyar Diaszpóra díszvacsora. A Világtalálkozó missziója egy Magyar Diaszpóra Hálózat alapítása, amely a tömb-, szórvány- és diaszpórában élő magyarság identitásának megőrzését, az egymás közti kapcsolatok kialakítását, fejlesztését és közös programok indítását, szervezését látná el a Pécsi Tudományegyetem aktív közreműködésével.
A Pécsen megtartott találkozón Bárdos Gyula a Csemadok küldetéséről és a szervezetnek felvidéki magyarság életében betöltött fontosságáról adott elő.
(MTI, hirado.hu/Felvidék.ma)
