Fotó: SITA

A legfrissebb felmérések alapján a visegrádi négyek közül Magyarországon a legmagasabb a korai iskolaelhagyók száma. Az utóbbi években ez az arány folyamatosan nőtt, napjainkra megduplázta a V4 országainak mutatóit.

Korai iskolaelhagyónak azok a 18 és 24 év közötti fiatalok számítanak, akik végzettség megszerzése nélkül hagyják el az oktatási rendszert. Ennek okai többek között a korai gyermekvállalás, a bűnözés, az alkohol- és drogfogyasztás – melyek főként a hátrányos helyzetű régiókban élőket, valamint a roma kisebbséget érintik. Ezek a tényezők fokozott mértékben függnek a fiatalok társadalmi és anyagi hátterétől.

A középiskolai lemorzsolódásban érintettek ebből adódóan sokkal rosszabb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon, mint képzettebb társaik. Hosszú távon ennek következménye a versenyképesség országos szintű gyengülése.

Az ezredfordulót követően a korai iskolaelhagyók száma Magyarországon csökkent – 13,9%-ról 10,5%-ra –, azonban 2010 óta ismét emelkedni kezdett. A legfrissebb adatok szerint a tavalyi évben a lemorzsolódók aránya elérte a 12,5%-ot, tehát csaknem visszaesett az ezredforduló körüli értékre. A mutatók romlása annak is tulajdonítható, hogy 2012-ben az iskolakötelezettség 18 évesről 16 éves korra csökkent.

Korai iskolaelhagyók az Európai Unióban és a V4 országaiban

Az Európai Unió fontos stratégiai célkitűzései között szerepel az iskolai lemorzsolódás leküzdése és minimumra való visszaszorítása. Az EU 2020 stratégia során az uniós országok vállalták, hogy 2020-ra 10 százalék alá csökkentik az iskolákból lemorzsolódó tanulók arányát.

Magyarországgal ellentétben a V4 további három tagállamában az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent a korai iskolaelhagyók száma. Arányuk Szlovákiában és Csehországban 6-7% között mozog, míg Lengyelországban 6% alá esik – tehát a magyar mutatónak mindössze a fele.

Az uniós átlag a magyarországinál szintén alacsonyabb, nem egész 11%. Annak érdekében, hogy ez az arány 10% alá csökkenjen, az Európai Unió tagállamai a megelőzésre és a különféle motiváló tanulásszervezési módszerek elterjesztésére fektetik a hangsúlyt, különösképpen a hátrányos helyzetű térségekben.

Ugyanakkor azonban érdemes megemlíteni azt a tényt, hogy a diplomás fiatalok tekintetében Magyarország már most elérte a 2020-ra kitűzött célkitűzést. A 30 és 34 év közötti felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya csaknem eléri a 40%-ot az országban.

(Portfolio.hu/Európa2020)