A mai nap sokak számára a valódi tavasz kezdetét jelenti. Régóta ez az állatok legelőre való kihajtásának napja, amiket azután Szent Mihály napján (szeptember 29-én) hajtanak be. De számos más népszokás is kötődik hozzá, például ez az uborka, a bab és a kukorica vetésének napja is.
Sárkányölő Szent György évszázadokon át a lovagok, lovas katonák, fegyverkovácsok, szíjjártók, vándorlegények és később a cserkészek patrónusa volt. A legenda szerint ő volt az, aki legyőzte a sárkányt és kiszabadította a fogságból a királylányt. A mai tavaszkezdő nap. A rómaiak e napon ünnepelték Paliliát, mely pásztorünnep volt. Ez a hagyomány továbbél a hazai állattartás szokásaiban is.
Eleink nemcsak hogy e napon hajtották ki az állatokat a legelőre, de azok egészségét, szaporaságát, tejhozamát hiedelmekkel és szokásokkal is igyekeztek biztosítani. Gonoszelhárító, termékenységvarázsló szándékkal a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasszony kötényén hajtották át. Szent György-napi kihajtási ünnepet a Hortobágyon ma is tartanak. Egyébként ezen a napon volt a pásztorok, a béresek szegődtetésének ideje is, amely általában Szent Mihályig volt érvényben.
Jellegzetes pásztorszokás Kalotaszegen az ún. tejbemérés, amikor azt állapítják meg, hogy a gazdák a nyár folyamán lemért tejmennyiségnek megfelelően milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. A napot eszem-iszom és táncmulatság zárta.
Egyes vidékeken szokás volt a Szent György napi határjárás, amelyen felújították a határjeleket, s este dudaszó mellett mulattak az emberek. Azt is tartották, hogy a mezei forráskutakból csak Szent György napja után szabad inni és itatni is. Ez a nap volt a tisztújítás napja is; falubírót és sekrestyést választottak a falukban.
Vaját viszem, tejét nem…
A magyar néphit rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta a mai napot. Szokás volt ilyenkor a harmatszedés. Az Ószövetség ugyanis az ég áldásának, a termékenység jelképének és eszközének tekintette a harmatot. A tejhaszon érdekében vászonabrosszal vagy a köténnyel hajnali harmatot szedtek, miközben mondogatták: Mind szedem…, vagy Vaját viszem, tejét nem, vaját viszem, tejét nem. A harmatos ruhadarabot a tejesfazékba facsarták ki, hogy sok vajuk legyen. A boszorkányok rontása ellen – akik a közismert hiedelem szerint lepedőből, kötényből és egyebekből is képesek voltak tejet fejni – zöld ágakkal, füstöléssel, fokhagymával védekeztek.
A valaha rettegett torokbajtól való védelmet is Szent György napján remélték a régiek, méghozzá úgy, hogy hitték, az e nap előtt fogott gyíkkal megelőzhető a torokgyík, ha megkenegetik a torkukat vele. A gazdasszonyok számára a mai nap a kényes növények magvainak ültetési ideje is, amilyen az uborka vagy a bab, de ez a kukoricavetés ideje is.
A népi hiedelem szerint, ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jelent. Általánosan elterjedt hiedelem szerint a Szent György nap előtti mennydörgés a bő termés előjele. Ezen a napon a Szeged környéki gyermekek is a Napot, a meleget csalogatták a következő versikével:
Süss föl Nap,
Szent György Nap,
kertünk alatt egy kisbárány
majd megfagy.
Terítsd le a köpönyeged,
adjon Isten jó meleget!
(Forrás: sulinet.hu, lurkovilag.hu)
