Pavel Bělobrádek cseh kormányfőhelyettes részt vesz június 3-án és 4-én Nürnbergben a 2. világháború után Csehszlovákiából kitelepített szudétanémetek hagyományos évi közgyűlésén. Ezt maga a politikus közölte szerdán Prágában újságírókkal. A kereszténydemokrata Bělobrádek az eddigi legmagasabb rangú cseh politikus, aki részt vesz ezen a rendezvényen.
Bár a kormányfőhelyettes úgy nyilatkozott, hogy részvételével szeretne hozzájárulni a csehek és a szudétanémetek megbékélésének a megerősítéséhez, bejelentése nem talált egyhangúan pozitív fogadtatásra Csehországban.
Lubomír Zaorálek szociáldemokrata cseh külügyminiszter azonnal bejelentette, hogy Bělobrádek nem a kormány képviseletében, hanem a koalíciós Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL) elnökeként vesz részt a tanácskozáson. Pavel Bělobrádek a kongresszuson üdvözlő beszédet mond. A tárca hasonló módon indokolta tavaly Daniel Herman, kereszténydemokrata kulturális miniszter részvételét is a szudétanémet kongresszuson.
Vojtěch Filip, az ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának (KSČM) elnöke élesen bírálta Bělobrádeket. „A döntést provokációnak és a fasizmus cseh áldozatai megalázásának tartom“ – jelentette ki Filip. Mérsékeltebben, de szintén bírálóan nyilatkozott a kormányfőhelyettes nürnbergi útjáról a jobboldali Polgári Demokratikus Párt (ODS) is.
Bernd Posselt, a müncheni központú Szudétanémet Bajtársi Szövetség (Sudetendeutsche Landsmannschaft, SdL) bátor döntésnek minősítette Belobrádek bejelentését. „Európában végre lassan összenő, ami évszázadokon keresztül összetartozott“ – reagált a prágai bejelentésre Posselt, akinek szavait a cseh hírügynökség idézte. Leszögezte: az SdL élén folytatni kívánja a szervezet megreformálását.
Szudétanémetnek a két világháború közötti Csehszlovákia nyugati, valamint észak- és délnyugati vidékein élő német nemzeti kisebbség tagjait nevezik. A nagyjából 3 milliós népcsoportot a második világháborút követő hónapokban súlyos atrocitások érték, az etnikai tisztogatásoknak a becslések szerint több ezer halálos áldozata volt. Az úgynevezett vad üldözések időszakát a potsdami nagyhatalmi konferencia által is jóváhagyott szervezett kitelepítés követte. A csehszlovákiai német kisebbséget így alig másfél év alatt csaknem teljesen felszámolták.
A népcsoport elűzésének jogi alapját Edvard Beneš elnök hírhedt dekrétumai jelentették. Az elnöki rendeletek alapján a szudétanémeteket és a magyarokat háborús bűnösnek minősítették, elvették csehszlovák állampolgárságukat, megfosztották őket vagyonuktól, és a németeket később ki is telepítették.
A kitelepítés azonban nincs benne a dekrétumokban. A felvidéki magyarság kitelepítését a háborúban győztes nagyhatalmak 1945 nyarán lezajlott potsdami konferenciája nem hagyta jóvá. A magyaroktól ezért belső áttelepítésekkel, szlovák-magyar lakosságcserével és reszlovakizációval próbált megszabadulni az akkori csehszlovák állam.
A Beneš-dekrétumok ügye a szudétanémetek jogfosztása óta komoly feszültséget okoz a cseh-német, illetve a cseh-bajor kapcsolatokban. A legfelsőbb politika szintjén ezt az ügyet az 1998-ban aláírt cseh-német megbékélési nyilatkozat rendezte. A feszültség azután kezdett enyhülni, hogy 2014 februárjában Petr Nečas akkori cseh kormányfő a bajor tartományi gyűlésben elmondott beszédében sajnálatát fejezte ki a szudétanémetek kitelepítése miatt.
A további komoly előrelépést az jelentette, amikor a Szudétanémet Bajtársi Szövetség 2015-ben közgyűlésén törölte alapszabályából azt a tételt, hogy a szervezet működésének egyik célja a szudétanémetektől elkobzott tulajdon visszaszolgáltatására, illetve az elkobzott tulajdon értéknek megfelelő kárpótlásra vonatkozó jog érvényesítése. A szudétanémet politikusok beszédeikben azóta a kongresszusaikon a Beneš-dekrétumokat sem emlegették, holott korábban rendszeresen követelték eltörlésüket.
