A DGS sprint helyszíne (fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

Májusi verőfényes napsütés. Meseszép, tündéri világ, csodás környezet a hosszú, fedett fahíddal, friss levegő, vizet fodrozó vadkacsák. A Csallóköz csücskében ülünk a fiúkkal, a „Dögös” közelében. A régi legelőt hívják így a méltán híres vízimalom mellett Gútán.

A Dögös neve híressé lett az elmúlt években. Az ország egyik legnagyobb jótékonysági terepfutóversenye kapta róla a nevét, így lett DGS sprint, amelyen 3, 6 és 12 km-es távon futhatnak a versenyzők. Az ötletgazdákkal, négy fiatalemberrel beszélgettem a közelgő esemény apropóján, amelyre május 27-én kerül sor.

A három pillér és a három fiú

Négy évvel ezelőtt Forgács Attila, Szalai Árpád és Tóth Péter egy sportesemény megrendezését tervezték. A gyönyörű Dögös, mint helyszín, adott volt. Sík terep, a töltésen futni önmagában is élmény. A futóverseny ötlete azonban újabb tartalommal bővült, amikor egy beteg kisfiú nagymamája kereste fel az agilis fiatalokat.

A gútai malom melletti terület (fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

Tomikának speciális járókeretre volt szüksége. Abban az évben mindenki Tomikáért futott. Létrejött egy csodálatos, összetartó közösség. Ismerősök, idegenek, helybeliek és messziről érkezettek fogtak össze akkor és azóta is, egy jó ügyért évről évre. Több mint százan segítik a futóversenyt szervezéssel, takarítással, adományokkal, ki mivel tudja. Így áll össze a három pillér, melyre ez az egész épül, hiszen a sport és a jótékonyság mellett ugyanolyan fontos, hogy az eseménynek közösségépítő jellege is van.

Jót tenni valakiért, úgy, hogy közben magunknak is jót teszünk

Az amatőr terepfutóverseny résztvevői azzal segítenek, hogy felállnak a kényelmes fotelből és futnak. Futnak, mert egészségesek, futnak, mert kihívást jelent számukra, és futnak, mert ezzel a cselekedettel olyan embertársukon segítenek, akinek a mozgás szabadsága nem adatott meg. Forgács Attila szerint az első futás maradt számukra a legemlékezetesebb. Talán, mert akkor kezdődött el minden. Bebizonyították, hogy egy laza futásból és a körülötte szerveződő sporteseményből empátiával ötvözött rátermettséggel képesek egy ember, egy kisgyermek életminőségén javítani. És erről nem lehet leszokni.

A jótékonysági rendezvény szervezői (fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Ha nincs háromezer euród, nem fogsz tudni járni

A következő alkalomra már bővült a csapat: Kárpáty Ernő és Forró Tibor csatlakozott a szervezőkhöz. Az elmúlt években a gyermekbénulásban szenvedő Tomika mellett az oxigénhiánnyal született Tibikéért futottak. Tavaly a szintén járásképtelen kilencéves kislányért, Viviért futott közel négyszáz ember. Most hétvégén egy felnőtt, fiatal lány, Csilla a kedvezményezett, akinek gyógyíthatatlan reumája van. Csilla története elkeserítő: 18 évesen betegedett meg. Óriási fájdalmai vannak a terjedő, gyulladással járó reuma miatt – jelenleg járni sem tud. Az tartja benne a lelket, hogy egy műtétnek köszönhetően újra járhat, illetve önellátó lehet. Természetesen a műtét és a műtétet követően előírt steril szoba drága, a család anyagi lehetőségei nem engedik meg. A szervező fiúk keserűen jegyzik meg, hogy ha valaki nem tudja megfizetni a műtét költségeit, annak esélye sincs a gyógyulásra.

„Személyiségünkből fakad”

Minél tovább faggatom a fiúkat a szervezés körüli teendőkről, a miértekről és a hogyanról, annál inkább érzem az elkötelezettségüket. Hisznek magukban, hisznek a jólelkű emberekben, a tettek erejében.

Sokan szeretnének segíteni (fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

Nem szegi a kedvüket az sem, hogy a vadregényes, helyenként jócskán elhanyagolt Dögöst nekik és a lelkes segítőknek kell rendbehozniuk. Nem törődnek a rosszindulatú pletykákkal, irigységgel sem. „Ezekkel a dolgokkal nem tudunk mit kezdeni. A DGS sprint teljesen átlátható, aki kíváncsi a tevékenységünkre, bátran keressen fel minket” – mondja Tóth Péter. Kárpáty Ernő hozzáteszi, hogy amit csinálnak, az a személyiségükből fakad. „Mindannyian úgy vagyunk vele: ha nem tetszik valami, akkor nem hőzöngünk, hanem teszünk ellene”.

Azért futok, mert ezzel segíthetek

Közben szakadatlanul szórja sugarait a májusi nap. Riportunk készítésekor még hetekkel a futóverseny előtt járunk. Több futót is láttunk, illetve lencsevégre kaptunk. Az egyiket sikerült megszólítani is. A fiatal hölgy Érsekújvárból érkezett és eddig minden évben részt vett a DGS sprinten. Elmondása szerint kijár ide edzeni, hogy megismerje a terepet. Arra a kérdésünkre, hogy az idén is részt vesz-e az eseményen, határozott igennel válaszol. Szerinte nagyon szép a hely, viszonylag könnyű is a terep. A távok jók, teljesíthetőek. De ami a legfontosabb: a részvételi díjjal segíthet egy gyermek felépülésében. Tájékoztatjuk, hogy idén egy fiatal felnőtt a kedvezményezett. Kárpáty Ernő mesél neki Csilláról. A fiatal hölgy mosolyogva mondja: rendben, akkor idén Csilláért futok.

Post scriptum

A DGS jótékonysági terepfutóverseny Gútán ismét rekordot döntött, a nevezéseket illetően. A 450 regisztrált jelentkezőből 428-an sikeresen teljesítették a nevezett távokat. Idén is 3, 6 és 12 kilométeres távon folyt a verseny.

A rendezvény idei nagykövetei: Ungvári Miklós, a magyar Judo olimpikon (mellesleg 2. lett a 6 km-es futás férfi kategóriájában) és Hegyi Barbara, a Vígszínház művésze (a 6 km- es távot teljesítette).

Az idei versenyen részt vett családjával Rigó Konrád, Szlovákia kulturális minisztériumának államtitkára is, aki segített a díjak átadásában is.

A csapat (Fotó: DGS)

Részletes pénzügyi beszámolót a hivatalos gyűjtés lezártával (június 1-jén) tesznek közzé ITT. Annyi viszont már ma látható, hogy a kitűzött két műtét költségét a rendezvény bevétele fedezni tudja.

A szervezők köszönetet mondanak minden támogatónknak és résztvevőnek, az Atlas Fitness Centrumnak, Nyitra megye és Gúta város önkormányzatának. Nem utolsó sorban köszönet illeti a Staff csapatát, akik nélkül nem sikerült volna ekkora rendezvényt lebonyolítani egy nap alatt.