Kovács László főszervező megnyitja a a palócföldi konferenciát Balassagyarmaton (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központban szervezték meg május 20-án a palóc világtalálkozót, illetve a palócföldi konferenciát. A szakmai találkozón a jelenlévők a palócság egységét és az összefogását is sürgették.

A palócföldi szakmai találkozón felvidéki és magyarországi előadók számoltak be a palócságot érintő témákról. Kovács László, a Tar Lőrinc Baráti Kör vezetője a Felvidék.ma-nak elmondta: „Balassagyarmat a Palócföld fővárosa, így megfelelő helynek tartottuk a konferencia lebonyolítására. Központi témaként a Palócföld problematikája szolgált. Szükség van az ilyen szakmai találkozókra, melyek egyben felvezetői lennének a világtalálkozóknak” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Kovács László, a Tar Lőrinc Baráti Kör Közhasznú Egyesület vezetője, a konferencia főszervezője. Hozzátette, anyagi források hiányában idén nem tudták megszervezni a világtalálkozót, a konferencia részben ezt hivatott pótolni.

Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere köszöntőjében kitért az ősi palóc hagyományok megőrzésére, annak tiszteletére.  Irodalmi nagyságok műveikben is beszámolnak a palóc kultúráról, gondolkodásmódról.  A konferenciát Füst Antal professzor nyitotta meg. „A palócok eredete máig ismeretlen, sok a feltáratlan és megoldásra váró kérdés, ezért is fontosak az ilyen szakmai összejövetelek” – hangsúlyozta.

Kanyó Judit, Varsány polgármestere a községét mutatta be. A Nógrád megyei település az elmúlt években elsősorban az ott lakók összefogásával fejlődött. A népi szokásokat elevenítik fel. A községben több népi foglalkozást űznek a mai napig.  Nagy hangsúlyt fektetnek a háztáji gazdálkodásra. „Nemcsak pályázatokkal, hanem közös összefogással is lehet fejlesztéseket végezni” – hangzott el a konferencián.

Karaba Tamás építész az Ipoly hidak közösségmegtartó erejéről beszélt. Mint mondta, a környezetbe illő építmények nem csupán a közlekedést könnyítették meg, hanem összekötötték a folyó két partján élőket. „Az Ipoly folyó egy csoda, amely a palócság gerincét alkotja” – hangsúlyozta az építész. Végezetül kitért a hiányzó hídkapcsolatokra is Ipolyhídvég és Drégelypalánk, Kóvár és Balassagyarmat, valamint Húgyag és Szécsénykovácsi között.

Foglár Gábor a palócság történetét, eredetét taglalta kiselőadásában. „Széles területen élnek, talán ebből is fakad némi széthúzás, s ezért is fontos az egység” – véli. Sokan szegényes, alárendelt kultúrának, illetve népcsoportnak tartják a palócságot. Ugyanakkor pozitívumként emelte ki, hogy a fiatal generáció érdeklődik a palóc hagyományok iránt.

Beke Beáta, a Szövetség a Közös Célokért rozsnyói területi irodájának munkatársa Rozsnyó és környékének bemutatásával kezdte az előadását. Felvázolta az ott folytatott kulturális, társadalmi, és civil szervezetek munkáját. Röviden ismertette a SZAKC sokrétű tevékenységét. Beszámolt a lekenyei közösségépítő tevékenységről is.  Mint kiemelte, a közösség alapja a család, ezért a rendezvényeken a családokat szólítják meg.

A nemesradnóti Gyurán Ágnes Értékőrzők a Felvidéken címmel tartott előadást. Elsőként Pósa Lajos hagyományának ápolásáról szól. Mint jelezte, az értékek megmentése és átadása igen fontos. Beszámolt továbbá a Csemadok által szervezett felvidéki értékőrző vetélkedőről is. Mint megjegyezte, ezáltal is sok helyi értékkel ismerkedtek meg a nemesradnóti fiatalok.

Kelemen Éva a Heves megyei értékmentő és értékteremtő közösségekről szólt. A települési értéktárak a kétezres évek második évtizedében alakultak. Az értékgyűjteménybe többek között a Heves megyei palóc népszokások és hagyományelemek is bekerültek.

Karaffa Gyula nagyoroszi bőrdíszműves, népművelő Kelet és Nyugat-Nógrád eltávolodásáról, valamint a megyei kapcsolatok elmélyítésének szükségességéről beszélt. „Globalizált világunkban a népi kultúra alacsonyabb rendű, kevésbé értékes elemnek minősül. Fel kell karolni a néphagyományt, ez is feladata lehetne a leendő Palóc Szövetségnek” – fogalmazott. Kismesterségek támogatásával, újraélesztésével az egyes kevésbé fejlett vidékeken kitörési pontot jelenthet. „A palóc kultúra a tulajdonunk, amit becsülni kell!” – zárta gondolatmenetét Karaffa Gyula.

Fekete Attila, a paloc.tv üzemeltetője ismertette a virtuális platformot, felszólítva a  jelenlévőket, hogy töltsenek fel Palócfölddel kapcsolatos videókat, rögzített eseményeket a portálra. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az összefogásban van az értékünk.

A szakmai találkozón felmerült a Palóc Szövetség megalapításának ötlete. A tágabb térségben ma is több társaság, alapítvány működik a palócságot képviselve. Ide tartozik az ipolybalogi székhelyű Palóc Társaság, valamint a balassagyarmati Polgárok Balassagyarmatért Alapítvány.  „Szükségszerű egy felettes társadalmi szervezet megalakítása, amely felelősséget vállal a palócságért. Nélkülözhetetlen a palócság egysége és összefogása” – hangzott el a konferencián.

Az esemény végén felmerült a rendszeres konferenciák szervezésének kérdése. Mint a konferencia szervezői elmondták, sok a megválaszolatlan probléma, melyekre csak mi magunk, közösen tudunk választ adni.

A palóc világtalálkozót először Bátonyterenyén szervezték meg 2013 augusztusában. A találkozón több mint nyolcvan település vett részt. A következő évben Gyöngyös, majd 2015 nyarán újból Bátonyterenye volt a találkozó helyszíne, mint ahogy a negyediké is.

Pásztor Péter felvételei a palócföldi konferenciáról.