Sajótiba (fotó: Takács András/Felvidék.ma)

1990. október 10-én Pálfy Gyulával beszélgettünk a gömöri tájegység közepén, a Sajó völgyében elhelyezkedő szülőfalumban, Sajótibában. A beszélgetésen jelen volt Takács Imre nagybátyám, aki 1908-ban született Lekenyében.

Az adatközlőnk Tiba és Lekenye egybekapcsolt községek egyik legjobb táncosa volt. Imre bátyám a vasvári verbunk és a páros vasvári csárdás jó ismerője volt és a lakodalmakban, a falusi bálokban, mulatságokban élete alkonyáig szívesen táncolta. Két alkalommal filmszalagra és videóra is rögzítettem a táncait. Első esetben 1958-ban, akkor a verbunkost és a páros vasvárit mutatták be, a partnerei Ferdinand Lászlóné Szűcs Margó és Farkas Sándorné sajótibai lakosok voltak. Farkasék 1949-ben Borzováról (Szádvárborsa) költöztek Sajótibába. A szülőhelye és az előző lakóhelye azonos néprajzi tájegységbe tartozik, ahol ugyancsak élő hagyománykultúra volt a vasvári tánc, ezért nem okozott problémát a párban táncolásuk.

Imre bácsi hogyan és kitől tanulta a vasvári verbunkot?

Láttam a bálban, hogy táncolták. Kucserák Laci bácsit ismerted-e? Tőle tanultam. Ottan laktak ők a Háború út mellett, soká.

Lekenyében sokan tudták?

Nem nagyon táncolták a vasvárit, ő táncolta, sokszor a bálban is. Neki az vót a kedves tánca.

Kucserák Laci bácsi lekenyei születésű volt?

Lekenyei.

Ki tudta még Lekenyében?

Hát Mázik Jánosék, ők tudták. Ezek, meg Marci is. Mázik János, meg az öccse, Marci.

A zenekar ezt csak külön rendelésre húzta?

Megmondta neki, hogy eztet húzzad! És akkor úgy húzta.

Melyik volt a nótája?

Sárga szöget veretek a csizmámba, a  Vasvári verbunk.
Sárga szöget veretek a csizmámba,                ssrm fmrr | ss s Z |
reggelig mulatok a csárdába.                         s sl smdm | f m r Z |
Reggelig Juliskám sej–haj reggelig,                  s sl sm d | fmfs r Z |
míg az a jó anyád aluszik.                             s rm fm d | ls, s, Z ||


Kinek varrod babám azt a jegykendőt?
Néked varrom, hogy legyél a szeretőm,
Két szélére varrom a rozmaringot,
Közepébe hogy szeretőd én vagyok.

Mindig erre járták a vasvárit?

Erre.

Csak ez az egy nóta volt?

Hát vót a másik. De a vasvárira eztet szokták rája izélni legjobban.

Sajótiba, ahol a beszélgetés készült (fotó: Takács András/Felvidék.ma)

Melyik zenekar játszotta jól?

A Vilmos zenekara Csoltóról, meg a Pista zenekara Pelsőcről.

Mikor ezt táncolták mindenki leült a falak melletti lócákra és nézte?

Körül ülték-e, hát.

Ezt férfiak táncolták külön?

Férfiak, kettő–három. Nem sokan járták Lekenyébe’. A Mázik család jól tudta, meg Kucserák Laci.

Utána csárdás következett vagy leültek?

Hát, mikor hogy. Csárdás, vagy másik is. Hogy hívták ezeket a táncokat, no, német darabokat. Keringő meg boszton. Mondom, hogy már nem is tudom, hogy milyenek.

Az mitől függött, hogy párban, vagy csak a férfiak?

Hát párban. Volt aki magába’ járta, én eljártam néha magamban is. Szerették nézni. Néha, mikor kedvük jött, összefogódzkodtak négyen–öten. Nagy körbe.

Olyankor is játszott a zenekar?

Játszott, a zenekar húzta.

Legénykorában a mulatságok hogy zajlottak?

Hát, akkor jobb volt, mert jó cigányzenék voltak, én magam is táncoltam. Jó verbunkost, meg a vasvárit. Azt szerettem, a vasvári táncot.

Van különbség a verbunk és a vasvári között?

Van, a verbunk az nehéz tánc. Van a Kovács pengeti a vasat…, az a szövege neki. Kopogós, meg minden ez a vasvári. Ez más, mint egy a verbunkos. Az nehéz tánc, a táncos a széken is átugrik, meg mindenen. De én már azt nem tudom megcsinálni. Ezt egy pelsőci embertől láttam, Fehér Pista bácsitól. Fiatal voltam, azoknál voltam lagziba’ egyszer. Az igen, az ilyen széknek megfogta a karját, keresztülugrotta, aztán összeütötte a lábát valami verbungba. Oszt táncolt.

Ezt csak egy pelsőci embertől látta?

Ettől láttam.

Ez mikor volt?

Huszonkettő–huszonháromban, (1922-23). Még fiatal gyerek vótam. Nem már idősebb, húsz felé lehetten. Már több vótam huszonkettőnél – én nyócban születtem -, ez olyan huszonhatban lehetett. Lakodalomban vót ez. Itt nálunk, itthon is voltak jó csárdások, ezt a vasvárit járta Kucserák Laci, meg én is eljártam.

A vasvárit csak férfiak járták?

Nem. Nők is. Összefogódzva.

A férfiak magukban nem járták?

Nem. Én jártam magamban is néha, akkor elkezdtem erre a Sárga szöget veretek a csizmámba./ Reggelig mulatok a csárdába… Eztet húzatták rá. Meg a Kinek varrod babám azt a jegykendőt? Ez a vasvárinak a nótája.

Ezt maga kérte, vagy mások is szerették?

Hát, mások is szerették. Ha én oszt magamban elkezdtem, akkor ment. Összeütöttük a kezet–lábat, meg minden. De hát jártuk mi így párba’ is, aki jó nő vót, aki jól tudott táncolni, hát avval lehetett osztán járni.

Mikor táncolt először vasvárit?

Aztat én nem tudom megmondani, hogy melyik évben vót.

Hány éves kora körül?

Olyan huszonhat–huszonhét éves vótam.

Előbb nem?

Hamarabb, már jártam huszonnégyéves koromban is. Akkor bizony, jártam már húszéves koromban is a vasvárit.

Mikor kezdte el tanulni, hogy tanulta meg?

Hát, hogy tanultam? Én, itthon a padon, seprővel. Fent az ólpadon. Láttam ilyet másoktól, úgy tanultam.

Mikor vonult föl, mikor ment fel a padlásra?

Hát, mikor vót időm. Nem mindég lehetett. Mindég dolgozni kellett azelőtt, míg magángazdaság vót.

Mikor került rá idő, hogy fölmehetett oda?

Délben, vagy reggel, úgy früstök után, néha. Nem mindég lehetett, menni kellett a mezőre.

A söprűt miért vitte magával?

Az vót ott is.

Mit csinált a söprűvel?

Avval jártam. Seprővel. Mit csináltam? Hát tanultam, így ni.

Látom, amit mutat, csak kérem, mondja el, mit csinált a söprűvel?

Megfogtam a nyelét, akkor aztán keresztül hánytam a lábamat, táncoltam. Egyebet oszt nem csináltam vele.

A söprű másik vége az a földön volt?

Az a fődön. Mikor szállott át, akkor nem vót a fődön.

Hátul nem cserélte meg?

Nem cseréltem hátulra, azt nem csináltam.

Forogni is forgott vele?

Hát!

Mintha nő lett volna? Vagy úgy nem?

Nem. Nem használtam én úgy (nevet), így avval tanultam táncolni. Azután, osztán meg magamban is. Mikor már felnőttem, vagy mentem a bálba, láttam én is, hogy ott hogy táncolnak, meg mi, osztán no! Csináltam én is.

Ezt, amit a söprűvel csinált, ezt is vasvárinak hívták?

Hajjaj, mind a vasvári.

Bálban nem táncoltak söprűvel?

Nem, bálba’ nem. Bottal se táncoltam. Farkas, az táncolt, a borzovai (Szádvárborsa).

Itt helyben táncolták-e bottal?

Nem. Nem táncolt is senki bottal. Itt nem, és nem is vót olyan nagy táncos. Mondom, a Kucserák Laci, ha egy csöppet beivogatott, ő oszt eljárta a vasvárit. Idősebb vót, mint én. Ő Lekenyében született. Itten lakott Tibában. Mert innen nősült, osztan utána ide gyött lakni. Magyarban haltak meg mind a ketten.