Rozsnyó volt a 11. Budapesti BelFeszt díszvendége (fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)

Május 26. és 28. között került megrendezésre Budapest egyik legnagyobb ingyenes kulturális eseménye. Idén a szervezők a fesztivál történetének legszínesebb zenei palettáját állították össze. Rozsnyó és a főváros V. kerülete idén ünnepli testvérvárosi szerződésük megkötésének 20. évfordulóját. A jubileum kapcsán a felvidéki település delegációja meghívást kapott a népszerű rendezvényre.

A Belvárosi Fesztivál tizenegyedik alkalommal is garancia volt a jó szórakozásra. A budapesti rendezvény szervezői tavaly elnyerték a főváros önkormányzatától a Budapestért díjat és a legjobb fővárosi fesztiváloknak járó Nightlife Awardsot. Igazából minden embert más vonz a Lipótvárosba – van, akinek itt az otthona, a munkája, van, aki imádja a parkokat, színházat és vendéglátóhelyeket, sokan a patináns épületek, hangulatos sétálóutcák vagy a csodás Duna-part miatt töltik itt szabaidejüket – , de valamennyiüket összeköti a belváros szeretete.

A történelmi Rozsnyó fényképeken

A két település testvérvárosi kapcsolatának huszadik évfordulója adta az alkalmat, hogy a felvidékiek elhozzanak egy darabot magukból a fővárosba. A történelmi Rozsnyó fényképeken című kiállítást az Aranytíz kulturális központban mutatták be Budapesten.

Az Őrtorony két arca (fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)

A tárlat hazai premierje  idén február 7-én volt, nagy siker, érdeklődés és megható pillanatok fogadták. Május 26-án Beke Zoltán önkormányzati képviselő mutatta be a fényképeket, aki a kapcsolat húsz évvel ezelőtti kezdeti időszakának is  részese volt. „Rozsnyó leszármazottai a történelmi viszontagságok miatt a fővárosban találták meg új otthonukat, és itt, a Gellért Szállóban  alapították meg Rozsnyó Öregdiákjainak Szövetségét, mely a mai napig létezik. Kardos Ferenc vezetésével hosszú válogatómunka eredményeként 250 fotóból állt össze a kiállítás anyaga. Ma ebből a tárlatból hoztunk ízelítőként néhány képet. Nagy öröm, hogy a húszéves testvérvárosi kapcsolat révén közelebb hozhatjuk Rozsnyót Budapesthez. Az egykori városunkból sajnos csak a történelmi mag maradt meg, az is némi változtatásokkal. A régi felvételek alapján sikerült Fábián István fotóművésznek megörökíteni az épületek mai állapotát is. Ez a mai ittlétünk kettős ünnep, hiszen a testvérvárosi jubileumon kívül ezen a napon, 1907. május 26-án avatták Rozsnyón a Kossuth-szobrot. Mai napig megtekinthető a műemlék, melyet 2004-ben újraállítottak, sajnos nem eredeti helyére.“

A felvidéki városban három korszakhoz kötődött a tárlat: Rozsnyó az Osztrák-Magyar Monarchia ideje alatt, a két háború közötti időszak és az 1945 utáni évek. A főváros szívében két részben kerültek bemutatásra a felvételek: az 1291-ben, írásos formában először említett bányaváros főtere és jellegzetes épületei, valamint a hangulatos, talán személyes élményeket hordozó utcák és sarkok.

Rozsnyói öregdiákok (fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)

A 13. század végén III. András  magyar király adománylevelével kezdi írni a szász telepesek által alapított város történelmét. 1382-ben I. Nagy Lajos magyar király városi jogot adományozott a településnek, melyet negyven év elteltével Luxemburgi Zsigmond is megerősített. A török hódoltság és a Bocskai-féle felkelések ideje után II. Rákóczi Ferenc 1706-ban néhány hónapon át a városból intézte a szabadságharc ügyeit. Még 1707. február 24-én a nagyfejedelem Rozsnyóra hívja össze az országgyűlést, a város 1920. június 4-e után a trianoni békeszerződés alapján a Csehszlovák Köztársaság része lett. Majd húsz évvel később, 1938.11. 8-án az első bécsi döntés értelmében a felvidéki települést visszacsatolják Magyarországhoz. 1945 után a várost a román és szovjet hadsereg felszabadítja, újra Csehszlovákia része lesz és a területi elrendezés alapján a mai napig járási székhely.

A húszéves testvérvárosi kapcsolat felnőtt a feladathoz

Szentgyörgyvölgyi Gábor testvérvárosi tanácsnok így fogalmazott a tárlat ünnepélyes megnyitóján: „A Belvárosi Fesztivál, túl azon, hogy a legnagyobb ingyenes ünnepünk, egy olyan különleges alkalom is, amikor testvérvárosainkat meghívjuk. Pár évvel ezelőtt találtuk ki azt, hogy ezek a találkozók akkor lesznek tematikusak, ha valamilyen évfordulóhoz kötjük őket, s ilyen alkalom ez a mai is. Könnyű dolgunk van, hiszen a két város között időközben is nagyon aktív élet folyik önkormányzati szinten és a társadalom többi területén is. Egy kifejezetten gazdag és virágzó kapcsolatról van szó.“ A budapesti és a rozsnyói delegáció egyetértett abban, hogy a jövőben még termékenyebbé tehetik kapcsolatukat. A magyarországi gyerekek sítáborait és a felvidékiek balatoni nyaralását kívánják felpezsdíteni, és más jellegű tematikai kirándulásokkal rendszeressé tenni. „Nagyon örülök és meg vagyok tisztelve azzal, hogy ma itt lehetünk. Most már kijelenthetjük, hogy felnőtt a kapcsolatunk, mert húszéves. Kiállításunkkal gyakorlatilag Gömörben üdvözölhetjük a pestieket“– hangzott el Burdiga Pál, Rozsnyó polgármestere beszédében.

Kardos Ferenc, Burdiga Pál és Szentgyörgyvölgyi Gábor (fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)

Húsz évvel ezelőtt Kardos Ferenc, a kiállítás gondnoka, Rozsnyó egykori polgármestere volt az egyik, aki aláírásával megpecsételte a testvérvárosi kapcsolatot. „Úgy gondolom, hogy a mai nap egy újabb mérföldkő két évtized után, amikor elhozhattuk fényképeinket a belváros szívébe. A kiállítás ötletét a Régi Rozsnyó Barátai Körének tagjai adták, a Rozsnyó Testvérvárosaiért Polgári Társulás és sok aktivista hozzájárulásával alakult ki a tárlat, mely több, mint másfélezer felvételből válogatva nyerte el jelenlegi formáját. Nem titkolt szándékunk volt, hogy bemutassuk a mi generációnk Rozsnyóját a város lakosainak. A hetvenes-nyolcvanas években rohamos gyorsasággal épült át a település, a hangulatos utcákat bevásárlóközpontok és bérházak váltották fel. Helyenként a felismerhetetlenségig változott a város arculata.“ Karsai Károly, Lipótváros volt polgármestere is a szerződés megkötését támogatta 1997-ben. „Rozsnyóra el kell menni. Ez a város egy olyan felvidéki gyöngyszem, melyhez foghatót csak nehezen találunk. Generációnyi idő telt el közös kezdeteink óta. Kijelenthetem, hogy érdemes volt dolgozni a kapcsolaton, és érdemes továbbra is ápolni azt. Egy felvidéki konferencia nyomán határoztuk el, hogy testvérvárosi köteléket hozunk létre. Kívánom mindenkinek, hogy a képeken keresztül élvezzék páratlan varázsát a helynek, amelyet, bízom benne, egyszer személyesen is sikerül megélni.“

A világzenei színpadon mutatkozott be Rozsnyó

A belvárosi közösség ünnepén, a megszokott három helyett öt színpadot állítottak. A Szabadság téren, a Zrínyi utcán és az Erzsébet téren  már egy évtizede Magyarország legnépszerűbb pop-, rock-, alternatív és világzenei előadóival és közkedvelt csillagjaival indul a nyár. Ezenkívül, a Belvárosi Piac zenés gasztro helyszínén, akár Széll Tamás Michelin-csillagos menüjét is megkóstolhatták a vendégek, hangulatos háttérzenével. A Szervita téri klasszikus zenei színpadon pedig egy teljesen új műfaj mutatkozott be.

Az Erzsébet téri világzenei színpadon Lipótváros testvérvárosainak előadásait élvezhették a fesztiválozók. A rozsnyóiak a Renaissance progresszív metálegyüttest hozták magukkal a BelFesztre. A színes műfajválogatást a krakkói Express Yourself és a topolyai (Vajdaság) Szélszirom táncegyüttes előadása biztosította. Fellépett a Szilas Tánccsoport Torockóról (Erdély), a Millenium Tánccsoport Rahóról (Kárpátalja), valamint a No Sugar rockegyüttes az erdélyi Gyergyószentmiklósról. A fergeteges hangulatot több tízezer ember élvezte a BelFeszt első napján, öt különböző helyszínen a főváros szívében.

Nagy Emese képriportja