Május 9-én az idei Szent László-év alkalmából a Lévai Szent László Kör már harmadik alkalommal emlékezett meg szent lovagkirályunkról a lévai Reviczky Házban. Ezúttal egy szinte kimeríthetetlen témában, „Szent László királyunk emlékezete” címmel tartott előadást a kör elnöke.
A társulás eseményeihez hűen az előadás egy közös fohász után vette kezdetét. Ezt követően az előadó a szent királyunk ereklyéiről szóló, egy hónappal korábbi előadásra kapcsolódva az ún. „Adelhaid-kereszt” titkait ismertette. A 83 cm magas, gazdagon díszített, kereszt alakú ereklyetartót Szent László királyunk második felesége, Adelhaid készíttette, mely a keresztfa egy szilánkját foglalja magába. A kereszt latin nyelvű feliratának magyar fordítása: „E méltó keresztbe van itt az áldott fa része foglalva. Ezt a pannóniai király hitvese, Adelhaid adományozta.” A kereszt egyike a legnagyobb fennmaradt, drágakövekkel és gemmákkal kirakott kereszteknek. A magyar vonatkozású műtárgyat, melyet az ausztriai lavantalli kolostorban őriznek, hosszú évszázadok után először 2015 májusától szeptemberig láthatta a közönség Magyarországon.
Majd az idő fonalán haladva Szent László hétévesen árván maradt leányáról, Piroskáról esett szó, akit – szülei erényeiből meríttetve – bizánci császárnéként másokért tevő gazdag élete jutalmaként ma Szent Piroska néven tisztelünk.
A következő érdekfeszítő téma a művészettörténeti szempontból nagy értéket képviselő, 13-14. században készült, az 1068-as kerlési ütközet eseményeit megörökítő 51 Kárpát-medencei templomi falfreskó volt. Külön érdekesség, hogy az 51 helyből csak 8 van a mai Magyarország területén, viszont 21 Erdélyben és 19 Szlovákiában, elsősorban Sárosban, a Szepességben és Gömörben. Térképre rajzolva ezeket a helységeket a Magyar Királyság határvédelmi gyepüje rajzolódik ki. Kivétel nélkül valamennyi freskó a magyar lányt elrabló kun harcos Szent László általi legyőzését és a magyar lány kiszabadítását ábrázolja. A képciklus kivonulás, üldözés, birkózás, legyőzés, lefejezés és főbehajtás más-más stílusban festett freskójeleneteit a kraszkói, a kakaslomnici, a rimabányai, a vitfalvi és zsigrai freskókról készült fotókon szemléltették. Az egyik legszebb ilyen felvidéki freskó a csak 1957-ben feltárt kakaslomnici (Veľká Lomnica) freskó. A múlt század utolsó évtizedeiben még a székelyföldi református és unitárius templomokban számos, ha lemeszelt formában is, de még létező Szent László-freskók mára sajnos megsemmisültek.
Ezt követően szó esett a Velemér közelében levő, 12. században épült papréti egyhajós templom Szent László freskóábrázolásáról, mely nagy hasonlóságot mutat Szent László hermájával. Időrendben haladva Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Corvin Mátyás, II. Ulászló, II. Lajos, Szapolyai János, I. Ferdinánd, II. Miksa és II. Rudolf uralkodása idejéből származó pénzérméken, illetve az erdélyi fejedelmek aranyforintjain levő különböző Szent László-ábrázolások kerültek bemutatásra. Majd V. István magyar király leányát, a későbbi Mária nápolyi királynét ismerhettük meg, mint a Szent László-tisztelet itáliai ápolóját és elterjesztőjét. Számos, a mai napig megmaradt bolognai, nápolyi Szent László-ábrázolásban és életképben gyönyörködhettünk.
Ezt követően a Szent László által alapított, 1618-ban elpusztult nagyváradi székesegyház területén 1755-től többször is végzett régészeti feltárásokról esett szó. Nagyvárad kapcsán láthattuk a mai székesegyház, valamint a püspöki palota szebbnél-szebb Szent László-ábrázolásait. Majd az előadó a valamikori és a mai Szent László-búcsúhelyekről szólt, mint Középnémeti, Búcsúszentlászló, Mátraverebély, Debrőd és Máriazell. A hallgatóság érdeklődését külön felkeltette a több évszázados debrődi Szent László-kultusz, a hozzá kapcsolódó 1952-es helyi Szűz Mária-jelenés, majd a Szent László-búcsú rendszerváltás utáni újjáéledése és annak mai virágzása. Utána a Szent László nevét tartalmazó településnevek sokaságára csodálkozhattunk rá. Ezt követően a téma gazdagsága miatt az előadó már csak a felvidéki Szent László-templomokkal foglalkozott, melyeket középkori, újkori és védőszentjüket Szent Lászlóról más védőszentre váltott csoportokban tárgyalta.
Az előadásnak ebben a részében számtalan felvidéki templomban lévő fali- vagy oltárképeken megörökített Szent László-ábrázolást ismerhettünk meg. Külön figyelmet kapott a több mint hét évszázados pozsonyi és nyitrai Szent László-tisztelet és annak még ma is fellelhető emlékei. Továbbá megtudtuk, hogy költőink közül Vörösmarty Mihály, Arany János, Tompa Mihály, Juhász Gyula vagy akár Kosztolányi Dezső is írt verset Szent László királyunkról. Az előadó a kevésbé ismert Garay János nevét emelte ki, akinek Szent Lászlóról szóló hőskölteménye 1851-ben jelent meg, s melyben a költő 460 oldalon 11 énekben mondja el szép rímekben szent királyunk élettörténetét.
Ivkovič Melinda, a Szent László Kör elnökségi tagja szép tolmácsolásában hangzott el „Rege a kocsijából kiesett kerékszegről” című versrészlet, melyből a kegyes király jósága és népének feléje sugárzó szeretete áradt. Majd a teljesség igénye nélkül az idő fonala mentén szó esett az 1942-es nagyváradi Szent László-hétről, az 1942-43-as Szent László Kupa név alatt futó országos középiskolai labdarúgó-bajnokságról, 1991-ben a somogyvári bencés monostor nemzeti emlékhellyé való nyilvánításáról, a somogyvári Szent László-napokról, az 1992-től hagyományosan megrendezésre kerülő nagyváradi Festum Varadinum-napokról, a Szent László-herma 2011-es tudományos vizsgálatáról, valamint a 2013-ban útjára indított Kisvárdai Szent László Ünnepi Vigasságokról.
Az előadás végén az előadó a Szent László-tisztelet régiónkbeli helyszínein keresztül tért haza Lévára. Szólt a Garam mentén harcoló Szent László hadosztály emlékére 2014-ben Kicsinden felállított emlékműről, a közeli települések, mint Szete, Zsemlér és Garammikola Szent László-templomairól, illetve kápolnájáról, azok oltárképeiről, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a garamsallói mai református templom elődje már 1293-ban Szent Lászlónak volt felszentelve. Végül megismerhettük a lévai valamikori Szent László-, ma Szent Mihály- templom tornyai közötti 3 méter magas Szent László-szobor történetét. Mint megtudtuk, a lévai Szent László-hagyományok és az említett szobor is sugallta a Lévai Szent László Kör létrejöttét és nevét.
Nagy tapssal jutalmazta a közönség a sokszínű előadást, mely nemzeti kultúránk, egyháztörténetünk, regionális és helyi hagyományaink sok új tényével és eseményével ismertette meg a jelenlevőket. Az eseményt a „László királyunk emlékét buzgón ünnepeljük,…” kezdetű, Szent László által a Szűzanyához könyörgő palóc nép gyönyörű énekének közös eléneklése zárta.
