Tavalyhoz képest egy nappal hosszabb időt, 155 napot kellett ledolgozniuk az adófizetőknek, hogy biztosítsák az állam működését – mondta el június 5-ei sajtótájékoztatóján Martin Reguli, az F. A. Hayek Alapítvány elemzője.
Az adószabadság napja idén június 5-re esett. Annak okát, hogy idén egy nappal eltolódott ez az időpont, inkább a közkiadások gyorsabb növekedésében, mint a gazdaság növekedésében kereshetjük az alapítvány szerint. Az átlagjövedelemmel bíró magánszemély tehát a tegnapi napig – 2017-ben 155 napig – képletesen az államkasszának dolgozott, mától pedig keresetével saját, illetve családja büdzséjét gyarapítja.
Egy euróból mindössze 47 cent marad nekünk
Az alapítvány elemzőinek számítása szerint egy átlagos munkavállalónak Szlovákiában csak 47 centje marad minden euróból, amelyet a munkáltató fizet a munkájáért. A munkáért járó fizetségnek több mint a felét az egészségügyi és szociális járulékok és az adók viszik el. Az utóbbi években nem történtek jelentős változások ezen a területen, az adó- és járulékterhek mégis növekednek. Tavaly egy átlagos dolgozónál a bérköltségek 47,98 százaléka maradt, az idén ez már csak 47,25 százalék.
A Hayek Alapítvány a Szlovákiai Adófizetők Szövetségével közösen 1991-től minden évben kiszámítja az adószabadság napját. Az adataik szerint eddig a leghosszabb ideig 2000-ben dolgoztunk az államra, azaz 163 napot, s a legkevesebbet, vagyis 142 napot 2008-ban. Az alapítvány a közszféra konszolidált kiadásainak GDP arányos részesedését veszi alapul az adószabadság napjának megállapításához az adott évben. Ezzel segít kimutatni, hogy az állam milyen mértékben osztja újra a megtermelt javakat.
Egyes intézmények más-más módszert alkalmaznak
Más intézmények saját nézőpontjukat hangoztatják azzal kapcsolatban, hogy mennyi időt kell a munkavállalónak az állam javára ledolgoznia. Szintén június 5-én mutatta be a Deloitte társaság adószabadság napjára vonatkozó számítási eredményeit a Szlovákiai
Adótanácsadók Kamarája (SKDP). Az ő módszerük szerint, amely figyelembe veszi az adóbevételek teljes nagyságát és a tiszta nemzeti jövedelmet, az adószabadság napja idén június 6-ra esik. Az eredményeik tehát az mutatják, hogy a tavalyi évvel összehasonlítva 8 nappal tolódott ki ez a nap az adófizetők kárára.
A Szlovákiai Adótanácsadók Kamarájának közlése szerint a visegrádi államokkal összehasonlítva a második helyen vagyunk Lengyelország mögött, ahol az adófizetőknek 143 napot kell dolgozniuk az államra. A Cseh Köztársaságban rosszabb a helyzet, ott még csak június 17-én lesz az adószabadság napja, 169 ledolgozott nap után. Ennél is hosszabban fognak az államra dolgozni Magyarországon, egészen július 2-ig, tehát 182 napig.
Európán belül a legrövidebb ideig a bolgároknak és a románoknak kell dolgozniuk az államra, 122, illetve 125 napig. Másrészt a legtöbbet Belgiumban (212 napot), és Luxemburgban (272 napot) dolgoznak az államra.
Folyamatosan növekednek az adóterhek
Szlovákiában tavaly a munkavállaló a naptári év 154. napjáig fizette képletesen jövedelmét az államkasszába, 2015-ben az év 153. napjáig, míg 2014-ben a naptári év 152. napjáig. Vagyis: évente egy-egy nappal tolódik el az adószabadság napja az adóterhek irányába. Lassan, de folyamatosan növekednek az adóterhek, csökken a pénztárcában maradó rész aránya. Ez mindenképpen tartós folyamatnak tűnik, hiszen az utóbbi négy évben hasonlóan alakult a folyamat polgárokra nézve kedvezőtlen dinamikája – hívja fel a figyelmet Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke.
“Ha hosszabb időre tekintünk vissza, azt látjuk, hogy korábban mélyebb kilengések voltak, amelyeket a gazdasági válság begyűrűzése is alaposan befolyásolt. 2013-ban június 3-án, 2012-ben június 1-én, 2011-ben június 3-án, 2010-ben június 7-én, 2009-ben június 3-án, míg a válság kitörése előtt, 2008-ban május 22-én, 2007-ben május 25-én, 2006-ban pedig június 1-jén volt az adószabadság napja.
Közvetlenül a válság előtt tehát keresetünk jóval kisebb hányadát „adományoztuk” az államkasszának, mint manapság. Az aktuális tendenciát látva nem lehetünk optimisták. Aki azt gondolta, hamarosan visszaköszönhet a válság előtti időszak, csalódni fog. Ráadásul a helyzet folyamatosan romlik. Lassan bár, de egyre inkább kitolódik az adószabadság napja. A polgárok számára ez egyáltalán nem kedvező jelzés, hiszen azt mutat ja: adóterheik egyre inkább növekednek” – fejtette ki Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke.
Webnoviny.sk/Felvidék.ma
