Nemeshódoson tartotta újabb konzultációját a Nemzetstratégiai Kutatóintézet „Határ menti ipari kendertermesztési együttműködés” címmel. A budapesti NSKI kiemelt szakmai törekvése, hogy az ipari kender termesztését – mint komoly történelmi hagyományokkal bíró mezőgazdasági szakágazatot – újrahonosítsa a Kárpát-medencében. Míg valaha 80 ezer hektáron folyt ipari kendertermesztés a történelmi Magyarországon, világelsővé téve ezzel az országot e területen, addig most világviszonylatban termelik e haszonnövényt összesen 60 ezer hektáron.
Molnár György, az NSKI hálózatfejlesztési szakmai igazgatója előadásában hangsúlyozta: fontos közös cél a gazdasági hálózatfejlesztés a Kárpát-medencei magyar közösségek vállalkozói rétegével és ehhez kiváló alapot nyújt az ipari kender termesztésében és sokrétű hasznosításában rejlő lehetőség. Az ipari kender termesztésének feltételeit Magyarországon és a szomszédos országokban is össze kell hangolni, illetve meg kell teremteni az egységes szervezési és képzési hátteret. Ezt az úttörő szerepet vállalta a Nemzetstratégiai Intézet, amely már több mintaprojektet is elindított a közelmúltban. A sikeres minták után terveik szerint széleskörűen is beindul a termesztés és feldolgozás és folytatódik a fejlesztőmunka. Az NSKI igazgatója előadásában külön rámutatott, hogy az ipari kendernek nemcsak gazdasági szerepe, jelentősége volt és lehet a továbbiakban, hanem kulturális közösségépítő jellege miatt társadalomépítő szerepet is betöltött – gondoljunk csak a fonókra vagy egyéb közösségi munkákra, melyeket rendszerint együttes éneklések, táncmulatságok is kísértek.
Csonka Ákos, az intézet felvidéki referense bemutatta, hogy az ipari kendertermesztés miként illeszkedik bele a helyi politikum, azon belül is az MKP-nak, mint Dél-Szlovákia legerősebb pártjának az agrárkoncepciójába. A mezőgazdaságra, és ezen belül az ipari kendertermesztésre vonatkozó prioritásokat két alapdokumentum (a Baross Gábor Terv, illetve az ún. „Szlovákiai magyar közösség megmaradásának és gyarapodásának, valamint Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatásának intézményi feltételei” címet viselő stratégiai dokumentum, egyszerűbb nevén önkormányzatisági koncepció érinti.
Pásztor Zsolt, az NSKI mintaprojektjeinek koordinátora és őstermelő személyes tapasztalatait osztotta meg a tanácskozás résztvevőivel, felvázolva azokat a lehetőségeket, melyek a gazdák számára kínálkoznak. Gyakorlati előadásából nem maradhatott ki a nehézségek, előnyök és természetesen a hátrányok számbavétele, ahogy a felhasználhatósági paletta széleskörű bemutatása sem. Kiemelte, tekintettel arra, hogy összesen még csak pár ezer hektáron folyik a kendertermesztés a Kárpát-medencében, így a jó minőségű vetőmagból hiány mutatkozik, amit csak a termelői kör bővülésével lehet orvosolni. Ez szerencsére biztosított, ugyanis nagy potenciál rejlik az ágazatban és egyre nagyobb a kereslet a termékek iránt, Az egyedi termékeknek pedig mindig nagy a vásárlói rétege, csak megfelelő minőséggel kell az igényt kiszolgálni.
Vasi Emma, a tatabányai központú Rába–Duna–Vág Európai Területi Társulás igazgatója arról tartott előadást, hogy az NSKI koncepciója hogyan hangolható össze a szlovákiai jogszabályokkal, illetve miként illeszkedik a Területi Foglalkoztatási Cselekvési Tervbe, és milyen támogatási lehetőségek kínálkoznak a földművelésügyi minisztérium kiírásaiban.
Bödők Károly, a Magyar Nemzeti Kereskedőház dunaszerdahelyi irodavezetője nagy vonalakban felvázolta a kereskedőház munkáját, a BGA és egyéb magyarországi pályázati kiírásokat, valamint az ipari kender szlovákiai jogi hátterét. A rendezvényen sajnos betegség miatt nem tudott jelen lenni Alena Schinglerová (az SZK Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériumának államtitkári irodájából), de a szlovákiai szociális vállalatok támogatásának kérdésköréről szóló prezentációját Lelkes Gábor tolmácsolta nagy érdeklődést kiváltva. A szervezők tervei szerint a konzultációt és az ismeretterjesztő körutat folytatják a jövőben, így szeretnének jó gyakorlati tapasztalatokat és visszajelzéseket kapni az érdekelt gazdák részéről.
