Debrődön 2007-ben szentelték újra a Szent László templom romjait, illetve a növénytemplomot, amely egy vörösfenyőből készült fakonstrukció. Az eredeti Szent László templom helyére Tamás Gábor népi organikus építész tervezte meg a tíz éve küldetését betöltő növénytemplomot. A felelevenített rendezvény idén jubilál.
A tizedik évforduló kapcsán Gergely Papp Adrianna, Debrőd polgármestere a Felvidék.ma-nak elmondta: „Örömmel mondhatom, hogy a rendezvényünk ez idő alatt már a határokon túl is ismertté vált. Egyre többen látogatnak ide. Igyekszünk a búcsú előestéjén a fiatalabb generációt is megszólítani és rávezetni őket arra, hogy mennyire fontos a kultúránk, a történelmünk ápolása és milyen felemelő érzés az, amikor ennyi ember a Szent László tisztáson együtt vesz részt a szertartáson, a szentmisén.”
A Szent László búcsú több száz évre nyúlik vissza, azonban a szervezők az évek során a Nemzetpolitikai Államtitkárság és Kassa megye hathatós támogatásával már a búcsújárást és a szentmisét megelőző napon az érdeklődőket színvonalas, a mai igényeknek megfelelő programokkal várják.
Idén, június 23-án Kalmár Ferenccel, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosával valósult meg beszélgetés a magyar–szlovák kapcsolatokról. A beszélgetésen a környékbeli polgármesterek és az Abaúj – Abaújban EGTC igazgatója, valamint Szabóné Kémeri Klára menedzserigazgató is részt vettek. Kalmár Ferenc kérdésünkre elmondta, hogy azért tartotta fontosnak elfogadni a debrődi meghívást, mert látják, hogy a magyarság Délnyugat-Szlovákiában koncentrálódik, holott a keleti végeken is vannak nagyon jó magyar kezdeményezések, magyar polgármesterek, magyar települések.
„Itt van például Debrőd, ahol a polgármester asszony aktivitását ismerjük. A meghívásnak eleget tudtam tenni, és nagyon örülök, hogy a térségbeli magyar polgármesterekkel le tudunk ülni, hiszen ősszel várható a kisebbségi vegyesbizottság soron következő ülése, amely ez alkalommal Pozsonyban lesz. A beszélgetés során felmerült egy-két téma, amely a bizottság asztalára való, és amelyet meg kell beszélni, és a szlovák kormány támogatását kérni azok megoldásához”– nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Kalmár Ferenc.
A rendezvény Király Linda, majd az Edda koncertjével folytatódott a búcsú előestéjén. A koncerthelyszín megtelt a helybéli, környékbéli, de a szomszéd járásokból érkező rajongókkal is. A zenei élmény előtt azonban sor került a rendezvény megnyitójára is, amelyet Gergely Papp Adrianna, Kalmár Ferenc és Kádár Zoltán, a Nemzetpolitikai Államtitkárság kabinetfőnöke nyitottak meg, aki tolmácsolta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár üzenetét. Beszédében kiemelte a rendezvény fontosságát, Szent László király emlékezetének ma is összekötő erejét.
„Amikor a Nemzetpolitikai Államtitkárság meghirdette a Szent László-évet, az volt a célunk, hogy az év során egyszerre kívánjuk elősegíteni életének és tetteinek széles körű megismertetését, valamint felkarolni az örökségét ápoló kezdeményezéseket, támogatni életben tartásukat. A győri nyitórendezvényünk óta több sikeres eseményen vagyunk már túl, vándorkiállítást indítottunk, tanulmányi versenyt hirdettünk, tudományos konferenciát szerveztünk Krakkóban, Győrben, Debrecenben és Budapesten. Ünnepi megemlékezéseink közül a mostani búcsú is kiemelt figyelmet kap” – ismertette Kádár Zoltán, majd a folytatásban kiemelte: „Van itt egy magyar falu, amely annyi vészen átküzdötte magát, fennmaradt, ma is él és fejlődik, egy falu, amely az egyik legészakibb magyar többségű település a Felvidéken. A debrődieket a Szent László forrás csodatévő vize mellett, amely e közösséget az elmúlt 762 esztendőben táplálta, a magyar összetartozásba és megmaradásba vetett hit is élteti” – mondta Kádár Zoltán.
A búcsú napján szentmisére kerül sor a növénytemplomban, majd következik az ünnepi műsor, amely a népzene jegyében zajlik. Fellépnek a a debrődi Tüzikék, Bognár Lili Janka, Bárdos-Simon Katalin és Kováts Marcell, Vidám Manók Együttes, Tenkes zenekar, Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Huszárok és a Szívtiproll Együttes.
