A Bethlen Gábor Alapítvány június 9-én, péntek délután szervezte meg a „Trianon 97 – Teleki Pál” emlékező est című rendezvényét a máriaremetei Kisboldogasszony-bazilikában, Budapesten, melynek során idén is kiosztották a Teleki Pál Érdemérmeket.
A Teleki Pál Érdemérem – a Bethlen Gábor-díj és a Márton Áron Emlékérem mellett – a Bethlen Gábor Alapítvány által adományozott kitüntetés, amelyet „magyar becsületrend”-nek is neveznek. A díjalapítók úgy vélték, Teleki Pál áldozatos küzdelme – a vesztett háború és a trianoni ítélet nyomán összezsugorított, kirabolt és erkölcsileg lezüllesztett ország közállapotának rendbetételéért és a magyar állam függetlenségéért – nagyobb megbecsülést érdemel az utókortól, ezért nevezték el róla ezt az érdemérmet. (2010-ben e díjat az első szlovákiai magyar hírportál, a Felvidék.ma elindításáért és működtetéséért Pogány Erzsébet, hírportálunk kiadója kapta).
Az érem egyik felét Teleki Pál portréja díszíti, a másik felén a „MERJÜNK MAGYAROK LENNI!” felirat olvasható. A Budavárból kitiltott, balatonboglári Teleki-szoborállítás támogatóinak 2004-ben Rieger Tibor bronzérmét ajándékozott. Ezt formálták az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulója tiszteletére kitüntetéssé, amellyel 2006-tól a magyar örökség elszánt védelmezőit, az értékteremtő munkát, a Teleki emberi példáját követőket ismeri el a Bethlen Gábor Alapítvány.
A főváros régi búcsújáró kegytemplomában ezért sem csodálkoztunk, amikor a Himnusz eléneklését követően Rieger Tibor köszöntötte a résztvevőket. A szobrászművész felhívta a figyelmet arra, hogy a templomban az általa alkotott Magyarok Nagyasszonya-szobor és az itteni szeptemberi felavatására váró Mindszenty-szobor augusztus 16-ig együtt látogatható. A két szakrális emlékműhöz zarándokolhatnak közösségek, tiszteleghetnek a templomjáró hívek, továbbá mindazok, akik erre járnak.
Nagymihály Zoltán történész, a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora összefoglalta a trianoni országcsonkítás, a második világháború utáni, a magyarságot a Délvidéken ért 1944-es genocídium, majd a Felvidéken „lakosságcserének nevezett kiűzetés” és a párizsi békeszerződés tanulságait, amelyet követően a magát szocialistának mondó rendszerről kiderült, hogy nem enyhíti, hanem súlyosbítja a problémákat.
Lezsák Sándor író, a Magyar Országgyűlés alelnöke, az alapítvány kuratóriumának elnöke Teleki Pált idézve szólt arról, mi az, ami az idei Teleki Pál Díjjal kitüntetettek magyarságszolgálatában közös, aminek a leginkább kínzó a hiánya, és amire ezért a leginkább szükség van: jóllehet bátor nemzet vagyunk, viszont a hétköznapok bátorsága, a kitartás mégis hiányzik belőlünk. Ez az, amire ma a leginkább szükségünk van – emelte ki Lezsák Sándor és elsőként dr. Horváth Bélát tüntette ki, akiről elmondta, hogy a Kölcsey Kör alapítója 1988-ban az MDF-ben kezdte tevékenységét, beválasztották az első szabadon választott parlamentbe, ahol négy év szünetet követően a kisgazdák képviselőjeként folytatta – ekkor javasolta a kommunizmus áldozatai emléknapjának a megtartását, amelyet a parlament egyhangúlag elfogadott. 2002-ben megalapította a Hit Pajzsa Díjat, amelyet főként egyházi személyiségeknek adományoznak. Horváth Béla azóta is aktív társadalmi szerepet játszik és ezért a Teleki Pál szellemében tanúsított közéleti bátorságáért ítélték oda neki a rangos kitüntetést.
Molnár Pál újságíró, aki az 1980-as évek közepén a Népszavában, az 1990-es évek elején a Magyar Televízióban, a kétezres évek elején pedig a Magyar Rádióban dolgozott főszerkesztőként, a Tinódi Lant és a Balassi Kard megalapítójaként, most, 2013-as nyugdíjba vonulását követően pedig honlap üzemeltetőjeként és határon túli magyar rádióadások hírekkel való ellátójaként továbbra is megtalálta a helyét – fogalmazott Lezsák Sándor.
A harmincöt év alatti fiatal történészeket tömörítő Mika Sándor Egyesület, az Eötvös Collégium Történész Műhelye volt tagjainak szövetsége legutóbb a keresztény mártírium, a reformáció, korábban − a Bethlen Alapítvánnyal − a magyar paraszti sors alakulásának témakörében szervezett izgalmas rendezvényeket. Számos ilyen törekvő ifjú közösség van az országban és szeretnék, ha még több ilyen kiemelkedő lenne – jegyezte meg Lezsák Sándor, mielőtt átadta volna Izsó Gergelynek a Teleki Pál Érdemérmet.
A Rákóczi Szövetséget az elszakított területek magyarságáért folytatott elkötelezett küzdelméért, a Kárpát-medencei magyarság sokrétű támogatásáért ítélték a Teleki Pál Érdeméremre méltónak. A szövetség több mint 500 helyi szervezetéből 260 középiskolai. Tagjainak létszáma 25 000 fő. Immár 2004 óta biztosítanak a fiataloknak utazási lehetőséget a Kárpát-medencében és minden októberben több száz fiatal élheti át, mit jelenthetett 1956 az akkori fiataloknak. Rendkívül nagyra értékelik a szervezet beiratkozási programját, melynek keretén belül ajándékcsomagot kapnak a magyar iskolát, illetve a magyar óvodát választók, melynek része a tízezer forintos szimbolikus támogatás is – fogalmazott Lezsák Sándor és Martényi Árpádnak, a Rákóczi Szövetség alelnökének, az Esterházy János Emlékbizottság elnökének adta át a szervezet számára megítélt Teleki Pál Érdemérmet.
Negyven éve működik a müncheni Széchenyi Kör. A Dél-Németországba szakadt magyarok egyesülete, közéleti fóruma nemcsak az ottani magyaroknak nyújt folyamatosan segítséget, hanem főként a Magyar Máltai Szeretetszolgálaton keresztül a Kárpát-medencei magyarságnak, benne az anyaországiaknak is. A díjat a vezetőség két képviselője, Kottra Gábor és Vizy Zsuzsa vette át.
Török Máté életének ismertetése után Lezsák Sándor neki és a Misztrál Együttesnek kulturális, közéleti szerepvállalásukért és nemzetszolgálatukért nyújtotta át a Teleki Pál Érdemérmet. Az emlékező estet a Misztrál Együttes zenei műsora tette emelkedetté.
Lezsák Sándor ezután a tavaly ősszel Bethlen Gábor Díjjal kitüntetett, de az átadási ünnepségen részt venni nem tudó, Bécsben élő Barki Éva Mária nemzetközi jogász tevékenységét méltatta. Ő az, aki évtizedek óta elszántan védi a magyarság ügyét, aki egyúttal a kitüntettek nevében szót kapott.
Bár pártoktól teljesen független, de ez nem jelenti azt, hogy ne politizálna – jelentette ki Eva Maria Barki. A jogokért és a szabadságért ugyanis továbbra is harcolni kell, jóllehet ez ma sokkal nehezebb, mint a kommunizmus bukása idején volt. Sajnos, nyugaton nem harcolnak érte, ott a demokrácia csődöt is mondott – fogalmazott a nemzetközi jogász, majd kijelentette, hogy ez a munka azért is nagy kihívás, mert Brüsszel puha diktatúrája láthatatlan, ezért a veszély ma főként innen, vagyis nyugatról jön. Reméli – fogalmazott Eva Maria Barki – hogy legalább Közép-Európában sikerül megőrizni a békét és Magyarország képes lesz segíteni Közép-Európát ebben a nemzet- és népellenes világban azzal, hogy megőrzi szuverenitását és szabadságát. Ezt követően a bécsi emberjogi aktivista megköszönte az elismerést és Esterházy László kanonoknak azt, hogy a rendezvényt befogadta.
Bakos István „A Magyarok Nagyasszonya-szobor” vendégkönyvét elhelyezte a szobor mellett. E vendégkönyv a szoborhoz zarándoklók, a templom látogatói, a támogatók részére készült, akik beírhatják fohászukat, üzeneteiket, vagy aláírásukkal fejezhetik ki szolidaritásukat a királyfiakarcsai szoborállítókkal, a felvidéki magyarokkal. Az első bejegyzést Esterházy László tette, őt követték a többiek.
A rendezvény a Boldogasszony Anyánk eléneklésével – a Misztrál Együttes kíséretében – zárult.
