A konferencia megnyitóján (bj): Fejes István, Kóczián Lilla, Mezey Barna, Horváth László, Mészáros Tamás és Dávid Orsolya (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

Non recuso laborem, azaz „Nem futamodom meg a munkától” – kezdte beszédét Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora a Nemzeti újraegyesítés a tehetséggondozásban című konferencián, amelyen a Márton Áron Szakkollégium elmúlt egy évében történt változásokat, az ELTE-be való integrációjával járó nehézségeket és előnyöket, a megvalósult változásokat és a jövőbeni terveket foglalták össze a határon túli partnerek részvételével.

A Márton Árontól, Erdély főpásztorától származó idézet (aki Szent Márton legendájából származó jelmondatával mártíromságot is vállalva képviselte az elcsatolt nemzetrész érdekeit) hűen tükrözi az ELTE hozzáállását a kialakult helyzethez. Márton Áron, az erdélyi katolikus mártír püspök nevét viselő szakkollégium (MÁSZ) hosszú évtizedek óta a határon túli magyar fiatalok tehetséggondozásával, támogatásával, kollégiumi elhelyezésükkel fonódott egybe. A MÁSZ életében azonban a múlt év jelentős átalakulást hozott. Az elmúlt csaknem egy évet az integráció jellemezte: a MÁSZ 2016. augusztusa óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem tagintézményeként működik. Emellett a szakkollégiumi képzés területén tapasztalható és várható újítások is hatással vannak a MÁSZ mindennapjaira.

Nemzeti újraegyesítés a tehetséggondozásban

Nemzeti újraegyesítés a tehetséggondozásban – Hagyomány és megújulás címmel tartottak konferenciát a Kunigunda úti Márton Áron Szakkollégiumban június 8-án magyarországi és határon túli szervezetek képviselőinek részvételével Budapesten. Magyarország Kormányának döntése alapján tavaly augusztustól a Márton Áron Szakkollégium (MÁSZ) az Eötvös Loránd Tudományegyetem részeként működik tovább. A szakkollégium Magyarország legnépszerűbb egyetemének részeként a jövőben még magasabb színvonalon kívánja ellátni a külhoni magyar hallgatók és a minőségi magyar felsőoktatás kialakítása érdekében végzett tevékenységét.

A Márton Áron Szakkollégium eddigi célkitűzéseit követve továbbra is erősítik a külhoni magyar fiatalok kötődését az anyaországhoz, segítve őket magyar nyelvű tanulmányaikban akár szülőföldjükön, akár Magyarországon. A budapesti, debreceni, szegedi és pécsi kollégiumok feladata továbbra is a Magyarországon tanuló határon túli hallgatók támogatása, tehetséggondozása, kollégiumi elhelyezésük és szakkollégiumi képzésük biztosítása.

A Kunigunda úti Márton Áron Kollégium és Szakkollégium épülete (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Konferencia a MÁSZ megújulásának érintettjeivel

Az ELTE fontosnak tartja, hogy az egyetem szervezeti egységeibe történő integráció minél hamarabb, zökkenőmentesen megtörténjen. Elsődleges szempont, hogy az ELTE vagyonkezelésébe kerülő kollégiumi épületek megfeleljenek a jogszabályokban foglaltaknak, amelyek szigorú feltételeket támasztanak a felsőoktatási kollégiumok működtetésével és infrastruktúrájával kapcsolatban, különös tekintettel a Kunigunda úti kollégium időszerű felújítására.

Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora által összehívott átfogó konferencián részt vettek a szakkollégium megújulásának érintettjei, köztük az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársai, az ELTE vezetői, a Márton Áron Szakkollégium budapesti és vidéki munkatársai, illetve a határon túli szervezetek képviselői öt régióból – Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról, Horvátországból és Vajdaságból.

Nemzetstratégiai értékmentés

A június 8-án megrendezett egész napos konferenciát Mezey Barna nyitotta meg. Az ELTE rektora beszédében hangsúlyozta, az új szerkezet, a Márton Áron Szakkollégium integrációja az ELTE-be, bár sok nehézséget is tartalmaz, mindenképpen előnyökkel jár. Két szempontot sorolt fel, amiért kedvezően hat a MÁSZ integrálódása az ELTE-be. Elsőként a határon túli kapcsolatok ápolását hangsúlyozta: „Az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek van egy nagyon komoly feladata, ez pedig a nemzetstratégiai értékmentés. Ebbe ágyazódik be a határon túli értelmiség képzése, segítése, támogatása“.

Kárpátalja, Vajdaság és Horvátország pályázati referensei (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Az együtthaladás útját egyengetve

Második szempontként az ELTE szakkollégiumi tradícióját emelte ki. Elmondta, az Eötvös Kollégium által a tehetséggondozás mozgalommá nőtte ki magát, amely minőséget is biztosít hazai és nemzetközi szinten is. „Ez is jelzi az ELTE elkötelezettségét a tehetséggondozó tevékenységben“ – hangsúlyozta Mezey. A Márton Áron Szakkollégium küldetésével kapcsolatban megjegyezte, hogy a jövőben elkülönül majd a kollégiumi és a szakkollégiumi szolgáltatás. A szakkollégium igazi, minőségi tehetséggondozó szakkollégium kell legyen az ELTE minőségi elveinek megfelelően működve, az Eötvös Kollégium szervezeti működési modelljére. „Természetesen a kollégium változatlanul ellátja, lehetőleg a legmagasabb színvonalon, a hallgatók elszállásolását, kollégiumi teendőit is“ – fogalmazott a rektor. Márton Áron szavait idézve zárta beszédét: „a történelmi adottságokkal számot vetek, … az együtthaladás útját egyengetem“.

Határon túli közoktatási és felsőoktatási pályázatok

Mezey Barna beszédében végezetül felidézte a Márton Áron Szakkollégium múltját, jelenét és jövőjét, majd az ELTE szakkollégiumi rendszerét Kóczián Lilla, az ELTE Rektori Koordinációs Központ vezetője mutatta be. A Márton Áron Szakkollégium szakmai tevékenységi programjáról Horváth László, az ELTE MÁSZ rektori megbízottja, kurátor, illetve Mészáros Tamás, a MÁSZ szakmai igazgatója beszélt. A határon túli közoktatási és felsőoktatási pályázatokról Cseszregi Tamás, az ELTE oktatási igazgatója elmondta, nem szeretnének változtatni a jól bevált gyakorlaton. Az oktatási igazgatót követően Kosinsky-Kuhár Eszter pályázati referens számolt be a határon túli felsőoktatási pályázatokról, ahol a jövőben a szülőföldi ösztöndíjak keretösszege megduplázódik. Őt követően Solymos Tamás pályázati referens, a külhoni közoktatási pályázatokról szólva elmondta, továbbra is pályázhatnak a határon túli jogi személyek, iskolák, civil szervezetek, egyesületek a megszokott programokra: tanulmányi versenyekre, szaktáborokra, illetve a határon túli oktatási támogatásokra.

A TéKa Társulás képviseletében: Bajcsi Ildikó és Bencze Dávid (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Kerekasztal a határon túli meghívottak, valamint az EMMI képviselőinek részvételével

A szervezeti integrációs, felújítási és üzemeltetési kérdésekről Babos János, az ELTE Kollégiumi Szolgáltató Központjának igazgatója adott részletes tájékoztatást. A konferenciát záró kerekasztal-beszélgetéseken a szakkollégium debreceni, pécsi és szegedi egységvezetői, illetve a határon túli intézmények, ifjúsági szervezetek képviselői vitatták meg az aktuális kérdéseket Horváth László ELTE rektori megbízott és Benked László, az EMMI külhoni magyar ösztöndíjak referense moderálásában. Felvidéket a Szlovákiai Magyar Ösztöndíj Tanács elnöke, Szalay György, a Téka Társulás képviseletében Bajcsi Ildikó és Bencze Dávid, valamint a magyarországi felsőoktatási pályázatok, ösztöndíjak szlovákiai lebonyolítását végző Szövetség a Közös Célokért pályázati referense, Szalai Erika képviselte.