A Hazatérés pályázat díjátadója (Fotó: Boholy Zoltán/Felvidék.ma)

A Rákóczi Szövetség támogatásával a Hazatérés pályázaton belül szép, élményekkel teli, a múltat kutató, és a jövőt építő tanulmányi kiránduláson vehettek részt a Bátkai Alapiskola és a Rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola tanulói  Ópusztaszeren.

A tanulmányi kirándulás célja a Feszty-körkép, azaz Feszty Árpád A magyarok bejövetele című festményének megtekintése volt Ópusztaszeren. “Az utazás folyamán a tanulók információkat kaptak azokról a helyekről, amelyeket érintettünk, Feszty Árpád életéről és munkásságáról, valamint a Feszty-körkép megfestésének körülményeiről, történetéről, méreteiről és arról a helyi anekdotáról, amelyet Nemesradnóton gyűjtöttek be az értékőrzőink” – számolt be a Felvidék.ma-nak Gyurán Ágnes, az utazás szervezője, a Bátkai Alapiskola igazgatóhelyettese.

Mint ismert a Feszty-körkép Alapítvány a 2016. esztendőt Feszty Árpád születésének 160 éves és a Feszty körkép 120 éves fennállása emlékének szentelte. Az ünnepélyes díjátadásra az ópusztaszeri Árpád-emlékmű előtti téren került sor, ahol Ökrös Mariann elnöknőtől vették át a Kárpát-medence különböző tájáról érkezett tanulók a tavalyi versenyen elért eredményért a jutalomkönyveket. A Tompa Mihály Alapiskola tanulói első és második díjakkal tértek haza. Az eredmények ITT olvashatók. A bátkai tanulók ehhez egy helyi érték felkutatásával kapcsolódtak, s iskolájukban és Komáromban Feszty-emlékkiállítást is szerveztek.

Ökrös Mariann elnök, Angyal László és Gyurán Ágnes tanárok a díjátadón (Fotó: Valacsay Henrietta/Felvidék.ma)

Akkor a diákoknak Sebők Valéria, a Feledi Kistérségi Tanügyi Hivatal vezetője így szólt Feszty Árpádról és barátairól: “A budapesti Pósa-asztal tagjai szívesen látogattak Radnótra. Ilyenkor nemcsak Marcsa néni, Pósa Lajos édesanyja látta vendégül a kedves vendégeket, hanem a falu Pósa és Bodon családjai szinte “kézről-kézre“ adták őket. Ha a falu természeti szépségeit akarták bemutatni, a Balog-partra sétáltak, vagy kocsikkal vitték őket a falu szőlőjébe, az Eszrőbe. S ha még Dankó Pista vagy Lányi Géza is ott termett, a dallást (dalolást) hegedűszó is kísérte. A bőkezű vendéglátás mellett tetszett a társaságnak a gyönyörű, lankás gömöri táj is. Feszty Árpád, mint vérbeli festő, vázlatokat készített a varázslatos tájról. A radnótiak úgy tudták, meg voltak győződve, hogy Feszty a magyarok bejövetelének tájképi részleteiben a radnóti szőlőhegyet, az Eszrőt örökítette meg.”

Így nagy élmény volt a gömörieknek élőben látni a Feszty körképet.

“Az élő skanzen portáin különböző interaktív foglalkozásokba cseppentek bele a gyerekek. A Feszty körkép megtekintéséhez idegenvezetőnk Görbe Márk irodalomtörténész volt, aki kimerítően és izgalmasan beszélt nekünk nemcsak a körképről, hanem a Feszty család életéről is. A festmény megpillantása a fiatalok számára nagy élmény volt, amit a felszisszenésük, a csillogó érdeklődő tekintetük és a vezetőre való teljes odafigyelésük igazolt. Délután a Kemencés csárdában terített asztalokkal vártak minket. Gyorsan elénk került a marhagulyás és a palacsinta. A következő helyszín a Cseppentő tanya volt, ahol a gazda a különleges lófajtáról, az Akhal Tekéről minden fontos tudnivalóba beavatott minket.

Ópusztaszeren a Panoptikumban (Fotó: Gyurán Ágnes/Felvidék.ma)

Jártunk a Panoptikumban, ahol a kispolgári és a nagypolgári utcán sétálhattunk végig, vagy éppen Feszty Árpádot csodálhattuk meg, amint festegeti a körképet. Az utcán sok apró pillanatot ragadhatott meg a tekintetünk. Fényképezkedhettünk a körképet ábrázoló panel előtt, kreálhattunk magunknak oklevelet, vagy belehallgathattunk a magyar királyok életébe” – idézte vissza Gyurán Ágnes az élményeket.

A tanulmányút oktatási szempontból is hasznossá vált, hiszen a gyerekekkel szabadon feleleveníthették a történelem, illetve irodalom órákon tanultakat. Beszélgettek a képzőművészeti megoldásokról, a tehetségről, a saját lehetőségeikről, a tenniakarásról. Szóba kerültek az emberi kapcsolatok, a baráti segítség, a csapat ereje és támogatása, a közös alkotás élménye, a szinergia effektus. Mindenki hálás szívvel, felemelő érzéssel tekintett vissza az eltöltött napra.