Kép: pestisracok.hu

Egyelőre még nem született döntés, ám a luxemburgi hatóság főtanácsnoka alaptalannak minősített minden magyar és szlovák érvet arra vonatkozóan, miért kellene a menedékkérők kötelező áthelyezéséről szóló rendelkezést semmissé nyilvánítani.

Az uniós belügyminiszterek tanácsa 2015 szeptemberében döntött arról, hogy az olasz és görög táborokból 120 ezer menedékkérőt szétoszt a tagállamok között, és egy kvóta alapján minden tagállam saját hatáskörben folytatja le a menekültügyi eljárást. A 2015 szeptemberében megvalósult tagállami belügyminiszteri találkozón Csehország, Magyarország, Románia és Szlovákia a szavazás során azonban a szóban forgó döntés ellenében foglalt állást, Finnország pedig tartózkodott. Ezt követően a szlovák és a magyar kormány keresetet nyújtott be a kvóták ügyében, és arra szólították fel a luxemburgi bíróságot, hogy tegye semmissé az áthelyezésekről szóló határozatot, mivel azt eljárási hibák jellemzik, helytelen jogalapon került rá sor, és nem megfelelő reakció a migrációs válságra.

Bot: A magyar és a szlovák érvek nem állják meg a helyüket

Yves Bot francia főtanácsnok a bíróság luxemburgi székhelyén felolvasott állásfoglalásában azonban úgy vélekedett, hogy a felperesek beadványaiban szereplő jogi érvek nem állják meg a helyüket, indítványában ezért azt javasolja, hogy a bíróság utasítsa el a Szlovákia és Magyarország által beterjesztett kereseteket.

Rámutatott, hogy az uniós alapszerződések rendelkezései felhatalmazást biztosítanak olyan intézkedések elfogadására, amelyek „ideiglenesen és konkrét pontokban eltérnek a menekültügyi tárgyú jogalkotási aktusoktól az egyértelműen azonosított szükséghelyzetre való reagálás érdekében”. Hangsúlyozta: a kérdéses, határozott időre szóló, ezért „vitathatatlanul átmeneti jellegű” határozatban foglaltak nem jelentik az uniós jogalkotási aktusokban szereplő érdemi szabályok tartós módosítását, így a határozat elfogadása „nem minősül a jogalkotási eljárás megkerülésének”.

Bot megállapította, hogy ugyan a megtámadott határozat módosításokat tartalmaz az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest, a tagállamok kormányait tömörítő tanács nem volt köteles egyhangú szavazásra, mivel a brüsszeli testület nem ellenezte e módosításokat.

A főtanácsnok szerint az sem megfelelő érv, hogy az áthelyezés nem eléggé hatékony. Egyrészt erre már csak utólag lehet következtetni, másrészt éppen a magyar és szlovák magatartás, vagyis a menedékkérők elutasítása miatt mérséklődött a vártnál kisebb mértékben az olasz és görög táborok zsúfoltsága. A főtanácsnok szerint az uniós áthelyezési kvóták „hatékonyan és arányosan” hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.

A perben a felperesek oldalán Lengyelország, míg az Európai Tanács mellett Belgium, Németország, Görögország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Svédország, valamint az Európai Bizottság áll.

A főtanácsnoki indítvány semmiben sem köti a bíróságot, a tapasztalatok szerint azonban az indítvány és az ítélet sok esetben találkozik. Az Európai Bíróság várhatóan még idén ítéletet hirdet a kvótaperben, az ítélethozatalra pedig ősszel vagy legkésőbb télen kerül majd sor. A perben a bíróság tizenöt főből álló nagytanácsa dönt, egyszerű többséggel.

Völner: Az Európai Bíróság a Soros-terv végrehajtásán dolgozik

Völner Pál szerint minden uniós intézmény, így az Európai Unió Bírósága is a Soros-terv végrehajtásán dolgozik. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: sajnos a legrosszabb feltételezéseiket igazolta a főtanácsnok indítványa, Yves Bot mintha a Soros-terv részeként csatlakozott volna az Európai Bizottsághoz, az Európai Tanácshoz. Hiszen a nyilatkozat fő elemei politikai tartalmúak, és gyakorlatilag ezekkel akarja elfedni a jogi érvek hiányát.

Kaliňák: A migrációs hullám nem nevezhető váratlannak, pontosan meghatározható okai vannak

Robert Kaliňák szlovák belügyminiszter a közösségi oldalán reagált Bot kijelentéseire. A belügyminiszter szerint vissza kellene térni ahhoz a probléma gyökerét jelentő két fő okhoz, amiért Szlovákia mindig is a menedékkérők kötelező áthelyezése ellen volt, van és lesz a jövőben is.

Kaliňák szerint az első ok, hogy az áthelyezésről szóló cikkely elsősorban a „váratlanul” beállt változásokról beszél, amelyek „váratlan” válságot okoztak a migráció terén. „Mi viszont mindig is állítottuk, hogy ez nem volt váratlan, hanem pontosan meghatározható okai voltak“ – jelentette ki a miniszter, aki példaként Mohamed Kadhafi rendszerének megbuktatását hozta fel, aminek következtében Líbia teljesen instabil állammá vált, a migránsok fő áramlása pedig mind a mai napig éppen Líbián keresztül történik. Kaliňák szerint tehát létezik bizonyos okszerűség abban, hogy miért indult meg a migránshullám, s ugyanez érvényes bizonyos mértékig a szíriai helyzetre is, mivel ebben az esetben is úgy döntöttek némely országok, hogy meg kell semmisíteni Al-Assad diktátori rendszerét, aminek következtében Szíriában elszabadult  a mai napig tartó háborús pokol. A miniszter véleménye szerint éppen ezért nem lehetett volna alkalmazni a menekültek uniós tagországokba való áthelyezésére vonatkozó határozat esetében az idézett cikkelyt.

A másik ok Kaliňák szerint az, hogy a kvótarendszer  egyáltalán nem hatékony. Az eredeti 120 ezerből az utóbbi két évben csak nagyon kevés menekült, mintegy 10 százalék áthelyezésére került sor még azon országokba is, amelyek elfogadták a kötelező kvótarendszert. „Ez a rendszer tehát hatástalan, s nemcsak azért, mert nem lehet megszabni a menekülteknek, hogy hol maradjanak, ugyanis nemcsak Szlovákiából, de például Luxemburgból is továbbmennek Németországba vagy Svédországba, hanem azért, mert először meg kell állítani ezt az Európába áramló migránsáradatot“ – jelentette ki a miniszter, hozzáfűzve, ez volt, ami bevált a V4-es államok tevékenységében, így sikerült például a balkáni útvonalat felszámolni.

(MTI, TASR, Facebook/Felvidék.ma)