Kézenfogva szólt a Nélküled Kovács Kata Zsófia emlékére (Fotó: Hideghéthy)

A Martosi Szabadegyetem zárónapjának szervezésében részt vett a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, a Helios Spes PT és a Zsigárdi Kulturális – Közösségi és Tájékoztatási Központ. Emléktáblát avattak Kovács Kata Zsófiának. A nap védnöke Böjte Csaba, akinek imáját este videóról hallgathatták meg a résztvevők.

A MartiMóka bajnokainak avatását követően istentisztelet volt a martosi református templomban, majd Illés Gabriella és Dráfi Mátyás előadták a Virágesőt, Csáky Pál színpadi játékát a szerző jelenlétében.

A jövő a tehetséggondozás – Csáky Pál színpadi játékával indult a zárónap Martoson

A délelőtti órákban istentisztelettel vette kezdetét a Martosi Szabadegyetem záró, ötödik napja. A helyi református templom ezután Csáky Pál színpadi játékának, a Virágesőnek adott otthont. Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas színművész mellett Illés Gabriella színésznő szereplésével bemutatott darabot a martosi vendégekkel megtekintette Csáky Pál, EP képviselő, a darab szerzője is.

Csáky Pált kérdeztük (Fotó: Hideghéthy)

A napot a felvidéki tehetségek napjának ajánlották a szervezők, ezért Csáky Pált az előadás után erről kérdeztük:

„Azért tartom fontosnak a tehetséggondozást, mert véleményem szerint ez a jövő. Egyetlen közösség sem engedheti meg magának, hogy ne figyeljen oda arra, hogy milyen vezetői lesznek egy vagy két, akár öt év múlva vagy a távolabbi jövőben. Ezért fontos a fiatalokkal foglalkozni, ezért nagy ötlet ez a tábor, ezért kell az ilyen kezdeményezéseket felkarolni.

Az is fontos tényező, hogy a média itt van a fiatalokkal és az előadókkal. Az előadások célja pedig, hogy megfogják az értelmet és a lelket is. Ez az együttgondolkodás így egy szűrőt hoz létre, kiszűri azokat a fiatalokat, akik tehetségesek és a jövőben a közösségünk vezetői lesznek. Öngyilkos politikát folytatnánk, ha erre nem figyelnénk fel és nem támogatnánk” – figyelmeztetett Csáky. (HA)

Gubík László tizenegyest rúg (Fotó: Hideghéthy)
Futás Zsófiért és egy kis foci

A sport jegyében telt a kora délután a Martosi Szabadegyetemen. A sportpályán a fiatalok kipróbálhatták tizenegyes-rúgó képességeiket, míg a bátrabbak a fülledt, meleg időben nekivághattak a három kilométeres távnak – a tábor területén és Martoson.

A tavaly tragikusan elhunyt Kovács Kata Zsófia emlékére szervezett futást Hodossy Péter százszoros maratoni futó vezette, aki Csallóközkürtről érkezett édesapja és jó barátja kíséretében, s akivel nem sokkal a start előtt beszélgettünk. Péter – vele nemrég portálunkon is olvashattak egy beszélgetést – maga is számos futóversenyt szervezett és szervez.

Hodossy Péter a Felvidék.ma-nak elmondta, hogy Gubík László kérte fel az emlékfutás levezénylésére, melynek nem titkolt célja az is, hogy a fiatalokat a sportra ösztönözze, és a legfontosabb, hogy ezzel is adózzanak a kiválóan sportoló Zsófika emléke előtt.

Hodossy Pétert kérdeztük (Fotó: Hideghéthy)

Péter már úgy érkezett a fesztivál helyszínére, hogy otthon lefutott tíz kilométert. Kérdésünkre, hogyan lehet, illetve szabad futni az ilyen fülledt melegben, amilyen most is van, elmondta, ilyenkor ez elég komoly tehertétel, még az edzettebbeket is megviseli, de kellő felkészüléssel nem okoz különösebben gondot.

„Aki még nem futott, de szeretne, az ilyen őrült melegben ne kezdje el, vagy ha mégis, akkor minél visszafogottabban” – mondta, hozzátéve, legfontosabb a kellő folyadékbevitel, a kiszáradás elkerülése végett. Magáról a futásról a százszoros maratoni futó úgy nyilatkozott, hogy az majdnem mindenkinek nyugodt szívvel ajánlható, akárcsak az összes sport.

Futás Zsófi emlékére (Fotó: Hideghéthy)

A Kovács Kata Zsófia emlékére szervezett emlékfutáson részt vett Gubík László, Novota „Motyó” Zoltán, a Felvidéki Labdarúgó-válogatott edzője, valamint portálunk rendszeres tudósítója, Méry János is. (VJ)

Kultúrműsorral emlékeztek a fiatal tehetségek Kovács Kata Zsófiára

A Kovács Kata Zsófiára emléknap alkalmából, a Kaszás Attila nyomában című programban felvidéki tehetségek mutatták meg tudásukat. A résztvevők közül többen a Via Nova lévai alapszervezete által életre hívott „Ki a vagány a vidéken?” elnevezésű vetélkedő győzteseiként, díjazottjaiként érkeztek Martosra.

A bemutatkozás során Árvai Renáta, a Helios Spes PT elnöke érzékeny húrokat pendített meg a közönségben. Miután ismertette a társulás vezetőségét, Árvai Tamás és Nagy Beáta személyében könnyet csalt sokak szemébe azzal mikor felidézte: „Egy évvel ezelőtt elhunyt Kovács Kata Zsófiától azt az örökséget kaptuk, hogy helyette is legyünk tehetségesek és mi felnőttek ápoljuk a fiatalokban azt az adottságot, amellyel rendelkeznek.”

Felvidéki fiatal tehetségek napja a MartFeszten (Fotó: Hideghéthy)

Renáta kifejezte, hogy tisztelet jár azoknak a szülőknek, akik segítik a gyermeküket és sikeres fiatalokat nevelnek belőlük, sokszor a pedagógusok támogatásával. Mert ezekből a fiatalokból idővel művészek lesznek, fenntartják kisebbségünket és erősítik identitásunkat. Ez a kulturális műsor méltó emléket állított Zsófinak.

Árvai Renáta, a Helios Spes PT elnökével a társulás munkájáról hamarosan részletes interjút közlünk. (HA)

A holdbéli csónakosra is emlékeztek

„Tevőleges résztvevője vagyok egy feltámadásnak” – fogalmazott Szarvas József színművész, amikor Kaszás Attilával való barátságáról és a tíz éve hirtelen elhunyt tehetséges, felvidéki származású színész szellemi örökségéről mesélt a MartFeszt vendégeinek.

Szarvas József Kaszás Attila szellemi örökségét viszi tovább (Fotó: Hideghéthy)

A két színész 1983-ban ismerkedett meg egymással a Vígszínházban, majd több évig nem találkoztak, aztán a sors újra összehozta őket, és Attila volt az, aki Szarvas Józsefet megismertette a Felvidékkel. Sokszor elmondta neki, úgy érzi, hogy a felvidéki magyarok neheztelnek rá, amiért nem jött vissza a szülőföldjére, hogy az itteni magyar színházakban játsszon.

Amikor a fiatalon elhunyt felvidéki színész Zsigárdon elkezdte a közösségi ház építését, Szarvas Józsefnek is az eszébe jutott, hogy talán ő is kezdhetne valamit az Őrségben vásárolt telkével, ahol egy düledező pajta állt…

Néhány nappal jó barátja, Attila halála után, rengeteg érzelemmel és kétellyel a szívében döntött úgy, hogy megcsinálja Viszákon a Pajtaszínházat, amit ma egy Kaszás Attila dombormű is díszít.

A közönség tapssal jutalmazta a versmondást és a visszaemlékezést (Fotó: Hideghéthy)

„Szakmai és szellemi űrt hagyott itt, amit valahogy be kellett tölteni” – fogalmazott Szarvas József, aki szerint a színész halálát követő néhány nap alatt családsegítő alapítványt hoztak létre, de készült egy gyermeklemez is és a magyar borászok is összefogtak.

Azóta Kaszás Attila emlékét sok minden, például szavalóverseny és díj is őrzi. Talán itt az ideje, hogy kultúránk felvidéki részét újragondoljuk, vélekedett az emlékező. Szerinte kultúránk megélése személyes ügy, de csak közösségben élhető meg. S ha Kaszás Attila még élne, sokkal tovább jutottak volna az elképzeléseikben.

Az Arany-évforduló tiszteletére Szarvas József elszavalta A walesi bárdokat. A martlakók pedig mára virradó éjszaka lampionos evezéssel emlékeztek a fiatalon elhunyt, nagy tehetségű színművészre, aki sokunk emlékezetében a holdbéli csónakosként marad meg örökre. (VJ)

Mi egy vérből valók vagyunk – Emléktábla avatás Kovács Kata Zsófia tiszteletére

„Azon a helyen állunk, a Feszty Árpád Művelődési Parkban, ahol utolsót dobbant egy fiatal szív”- ezekkel a szavakkal fordult Ekecs polgármestere, Polák László az emlékezőkhöz, akik Kovács Kata Zsófia emléktáblája előtt, az egy éves évforduló alkalmából gyűltek össze.

Ekecs polgármestere és Kata Zsófia edzője főhajtása (Fotó: Hideghéthy)

Ekecs község vezetője, ahol Zsófi élt, elismerte, hogy meghatóak ezek a szavak, de a fiatal tehetség, akinek anno átadta a Polgármesteri Kupát, utat mutat még ma is nagy szívével és tenni akarásával. Példát állít mindenki számára, aki a helyes utat akarja követni.

Edzője, Markovics János a zene szavait hívta segítségül, hogy kifejezze Zsófi példamutató személyiségét. A Republic együttes két gyöngyszemének meghallgatásával idézhette fel a kegyeletét lerovó csoport Zsófi életének munkásságát, pillanatait az emlékezetében.

Nehéz helyzetben van ebben az esetben a krónikás is, mert nem tekinthet kívülállóként a történtekre. Részesei voltunk az eseményeknek, átéltük a MartFeszt napjait. Stábunk egy éve, akkor este, már javában készült a következő napra, emlékeim szerint többek között a Márton Áron Emlékévre, a Punnany Massif koncertre, amikor, még a Magna Cum Laude koncert végén Mező Misivel készítettem interjút. Megrázva hallottuk a hírt, hogy haláleset történt. Majd reggel, hogy a szabadegyetem programját megszakítják. Nem ismertem őt személyesen, de aki már elvesztette hozzátartozóját, mindig átérzi a másik ember veszteségét.

Az emlékkő (Fotó: Hideghéthy)

Most egy év elteltével hallgatva édesanyját, Kovács Mártát, nézve lelkierejét, amellyel megszólította a családtagokat, barátokat, osztálytársakat, edzőtársakat, ismerősöket tiszteletet ébreszt. Mert a soha nem múló fájdalom fölé emelkedve köszönte meg a vigasztaló szavakat, amelyekkel vele vannak, azóta is folyamatosan a hétköznapokban és támogatják.

A kegyeletet leróhatták a jelenlévők a virágokon kívül azzal is, hogy egy ládikóba üzenetet dobtak. Ezek a gondolatok pedig a temetőben, a tehetséges és példamutató lány, Kovács Kata Zsófia sírboltján fognak helyet kapni. (HA)

A Martosi Szabadegyetem résztvevői este a Phoenix RT emlékkoncertje után az Ismerős Arcokon szórakoztak, majd a Felvidéki Rádió búcsúestje zárta az ötödik MartFesztet.