Nyitra megyében a lakosság huszonhárom százaléka vallja magát magyarnak. Nagy eséllyel indul ezért egy elnökjelölt a megyei megmérettetésen, a választásokon ugyanis alacsony a választási kedv. Ha a magyarok összefognak, akár magyar elnöke is lehet Nyitra megyének. Farkas Ivánt, a Magyar Közösség Pártjának jelöltjét kérdeztük az eddigi eredményekről és terveiről.
Azt mondják, a leglátványosabb fejlesztés az úthálózat építése vagy felújítása, nem mellesleg mindenki használja a közutakat. Hogy állunk Nyitra megyében az utak felújításával?
Két évvel ezelőtt került jó helyzetbe – politikailag – a Magyar Közösség Pártja a Nyitrai megyei önkormányzatban, amikor a szlovák koalíció szétesett. Mi, ellenzéki frakcióként, alkupozícióba kerültünk, ettől kezdve datálódnak a lehetőségeink és az eredményeink. Ezek közé tartozik az utak felújítása is. Örömteli tény, hogy a megye, jó gazdálkodásának köszönhetően, fel tudott halmozni egy forrástöbbletet, és ebből sikerült bebiztosítani az utak felújítását, amivel azok biztonságosabbá is váltak. Összesen 167 kilométer utat sikerült felújítani, ennek a fele a megye déli járásaiban, a magyarok által lakott régióban valósult meg. Ez szemmel látható siker. Nem lehet közömbös számunkra, hogy 5-10 év múlva lesz-e min közlekednünk. Az utak nagyon rossz állapotban vannak, ezért is volt fontos a felújítások ütemének növelése.
A megyei kompetenciák közé tartozik az oktatásügy is. Mi a helyzet a magyar középiskolákkal, amelyek fenntartója a megyei önkormányzat?
Az oktatás területén igyekeztünk a középiskoláinkat és a gimnáziumokat, amelyek magyar vagy vegyes tanítási nyelvűek, megtartani, annak ellenére, hogy a diáklétszám alakulása esetenként nagyon riasztó. Volt egy megállapodás a koalícióval, hogy a gimnáziumok hálózatát megtartjuk. Reménykedünk abban, hogyha az elkövetkező időszakban megvalósul egy reform, akkor helyt tudunk állni. A cél, hogy a mai hálózatot, vagy annak modifikált változatát, amikor is létrejönnek az összevont középiskolák, meg tudjuk úgy tartani, hogy a magyar gyerekeknek legyen hol az anyanyelvükön tanulni.
Nagyon fontos az egészségügy megtartása is. Több megyei intézmény éppen a mi járásainkban van…
A párkányi rendelőintézet volt az egyetlen olyan intézmény a közelmúltig, amelyet megyei költségvetési intézményként üzemeltettünk. Másfél évvel ezelőtt sikerült egy egymillió eurós beruházást megvalósítani, megújult az épület, új diagnosztikai eszközöket szereztünk be, korszerűbb lett a létesítmény. Öröm, hogy a napokban az üzemeltetés is megváltozik. A komáromi és a lévai kórház esetében is új üzemeltetési pályázatot írtunk ki, erről valószínűleg hamarosan döntés születik. Úgy tűnik, hogy a kórházak további fejlesztése ugyancsak megvalósul. Nagyon komoly gonddal küzdünk a komáromi kórház esetében, a belgyógyászati pavilon állapota ugyanis nagyon megromlott. Ennek felújítása már két éve időszerű lett volna, s a napokban pont kerülhet a folyamat végére: 2,3 millió eurós befektetéssel szeretnénk felújítani a részleget. A befektetés társfinanszírozással valósulna meg, a megye és az üzemeltető részéről. Azt szeretnénk elérni, hogy az üzemeltető – fél millió eurós befektetéssel – az onkológiai osztályt is építse ki. Ez egy nagyon drága beruházás, komoly eszközökre van szükség, de a régióban nagyon magas a daganatos megbetegedések száma, ezért fontos, hogy az onkológiai megbetegedéseket itt is gyógyítsák, ne kelljen Pozsonyba járni kezelésekre.
Az egészségügynél maradva, még szólni kell a vágsellyeiek gondjáról is. Ott korábban megszűnt a kórház. Sikerült megoldást találni az ő gondjaikra?
Igen, most változik a helyzet. A vágsellyei kórház még 15 évvel ezelőtt megszűnt, azóta ott csak magánrendelők működtek. Ennek vetettünk véget. Az utolsó testületi ülésen létrehoztunk egy párkányihoz hasonló költségvetési intézményt, amely a Vágsellyei Poliklinika néven üzemel majd. Az a cél, hogy a szakorvosok és a körzeti orvosok egy rendszeren belül végezzék szolgáltatásaikat. Ez egy minőségi előrelépés lesz a járás lakói számára.
Az őszi választáson az elnöki és a képviselői posztért is megméreti magát. Melyek lesznek a prioritásai?
A szív azt diktálja, hogy a megye déli, magyarok által lakott része lakóinak, ezen belül a nemzetközösségünkhöz tartozóknak a pozícióját erősítsük meg, hogy az életminőségük jobb legyen. A ráció szempontjából megközelítve nyilvánvalóan nagyon sok a tennivaló. Elsősorban az iskoláink hálózatának stabilizálása a célunk. Nagyon fontos lenne, hogy azok a tervek megvalósuljanak, amiket már javasoltunk az elmúlt időszakban, ilyen például az Integrált Regionális Operatív Programon belül több fejlesztés. Fontos a Bajcs és Párkány közötti 42 kilométer hosszúságú teljes útburkolat-felújítás és az út korszerűsítése is. Két szakiskolában a szakoktatás színvonalának növelését tervezzük. Az érsekújvári középiskolában egy 2,4 millió eurós beruházás valósulhat meg. A komáromi ipari iskolában pedig 1,55 millió eurós befektetést tervezünk. Az Ipoly-hidak építése régi tervünk, már 2008 óta várat magára. Most újra felszínre hoztuk a témát, elértük, hogy a szadai kormányközi egyezménybe bekerüljön (2014 márciusában Szada községben tárgyalt a két ország miniszterelnöke, ahol megállapodtak a híd megépítéséről – a szerk. megj.). Innentől kezdve látjuk a fényt az alagút végén az ügyben. Jelenleg úgy tűnik, az ősz folyamán benyújtható lesz a közös pályázat, Nyitra megye és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. adja majd be a pályázatot. Ennek eredményeként jövőre meg is indulhat az építkezés Helemba és Ipolydamásd között.
Több megyei önkormányzat azzal egészíti ki a költségvetését, hogy határon átnyúló projektekben vesz részt, és ebből több fejlesztés is megvalósul. Nyitra megye mely megyékkel dolgozik együtt?
Nyitra megye Pontibus néven létrehozta az Európai Területi Társulását (EGTC). A megyei önkormányzat ugyan nem részese, de több EGTC működik a kerület területén, például a párkányi és az esztergomi régiók között az Ister-Granum. A két Komárom, Gúta, Ógyalla, Kisbér és Tata által működtetett társulás is nagyon aktív. Azon is el lehet azonban gondolkodni, hogy a Rába – Duna – Vág EGTC, amely foghíjas, Nyitra megyével bővüljön. Nemrégiben csatlakozott Pozsony megye és Pest megye. Szeretnénk, ha Nyitra megye is csatlakozna. Ezzel a Duna mentén egy olyan társulás alakulna ki, amelynek lakossága akár a tízmilliót is elérheti. Szeretnénk ezen keresztül olyan projektekben részt venni, amelyeknek valóban látványos eredményei lennének.
