Fotó: thinkstock.com

A hatályos törvény értelmében a szociális partnereknek július 15-ig volt idejük arra, hogy megegyezzenek a 2018-as minimálbér nagyságát illetően. A munkáltatók képviselői kifejezték, hogy a klasszikus értelemben vett tárgyalásokat a jövő évi minimálbért illetően felesleges folytatni, végső soron annak nagyságáról úgyis a kormány dönt a saját belátása szerint.    

A Munkáltatói Szövetségek és Társulások Asszociációja (AZZZ) szerint a megoldás az lenne, ha véget vetnének az évente folytatott alkudozásnak, és azt mentesítenék a napi politika aktuális igényeitől.

Keresik a megfelelő mechanizmust

A munkáltatók érdekképviselete ezért is tárgyalni szeretne a szociális partnereivel egy olyan mechanizmusról, amely rendszeresen a meghatározott mutatók alapján rendezné a minimálbér nagyságát. „Felesleges úgy tenni, mintha szociális párbeszédet folytatnánk, amúgy sem tudtunk sohasem megegyezni. Egy minimálbér-mechanizmus létrehozásáról szeretnénk megállapodni, amely előrelátható lesz, s véget vetni az évente folytatott huzavonának. Ez a mechanizmus például tartalmazhatná az átlagbér nagyságát és az inflációt” – vázolta Oto Nevický, az AZZZ főtitkára.

A bérlicittel emelik a pártpreferenciákat

A munkáltatók a javaslat alapján néhány évre előre tervezhetnék a kiadásaikat. Az AZZZ szerint ezzel elkerülhető lenne a politikai elit egymásra rálicitáló populista ígéretversenye, mellyel elsősorban a pártpreferenciákat tartják szem előtt. „Mi ezt nagyon rossz dolognak tartjuk, sajnáljuk, hogy a minimálbér politikai eszközzé vált. Az is kérdéses, hogy a kormány ezzel nem azoknak okoz-e kárt, akiken segíteni szeretne. Mi természetesen számoltunk a minimálbér emelésével a választási ciklus kezdetén megfogalmazottak alapján, azonban az 500 eurós minimálbér a választási ciklus végére volt tervezve” – jegyezte meg Nevický.

Az emeléssel az állam több pénz kap, mint az alkalmazott

A főtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a minimálbér nagyságának változása befolyással van további 42 törvényre, ami jelentős szám. „Az a lényeg, hogy a munkáltatókat sújtó magas adó- és járuléklevonások miatt az állam végső soron több pénzt kap, mint az alkalmazott” – egészítette ki Nevický.

Tegyük hozzá, hogy az állam végül is július 1-vel például azzal bizonyította „bőkezűségét”, hogy a családi pótlékot 16 centtel, vagy az adóbónuszt kemény 15 centtel emelte. Mindeközben a kormány képviselői nap, mint nap a saját munkájukat dicsérik, gazdasági csodáról beszélnek, a kormányfő gyakran azzal „szerénykedik”, hogy ilyen jó kormánya még nem is volt Szlovákiának. Ők bizony még autópályákat is építenének majd, csak engedjék már ki azt a buta féket, mit nekünk, hogy 1 milliárd euró EU-s pénzt fel sem használ Szlovákia, majd költik az adófizetők pénzét jó hosszú időre előre. Azt majd csak nem ellenőrzi Brüsszel…

(Webnoviny.sk/Felvidék.ma)