A komáromi erődrendszer Újvár részlegében, a hajdani lőporraktárból kialakított teremben Csillagok között fényes csillag címmel július 29-én ünnepi megemlékezésre került sor Szent László királyunk trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából.
A közönséget Stubendek László polgármester köszöntötte, aki elmondta, hogy bár Komárom a magyar történelem jeles helyszíne, ehhez a legendás királyhoz nem fűzik figyelemre méltó emlékek, ezért is válhat izgalmassá a lovagkirályt felidéző esemény.
És így történt! A Szent András-templomban megtartott ünnepi szentmisével együtt csaknem három órán át ismerkedhettünk Szent László életével, ország- és egyházépítő cselekedeteivel, a vele foglalkozó kutatások eredményeivel, illetve a remek huszonöt perces filmnek köszönhetően „arcának vonásaival”.
Miközben a szakembereket hallgattam, eszembe jutott a mi huszadik századi vértanúnk, Esterházy János és Szent László életének párhuzama. A legendás lovagkirálynak is lengyel édesanyja volt, a sorsa pedig, akárcsak az Esterházyé, nemcsak Magyarországhoz, hanem szinte az egész Kárpát-medencéhez, Közép-Európához kötötte. Én Esterházyt szentnek tartom, annak ellenére, hogy boldoggá avatása még nem történt meg, de már folyamatban van. A gondviselés műve, hogy Európa mai nehéz helyzetében egyazon időben fénylik fel két ilyen jelentős, Krisztus követő férfiú erkölcsi tisztaságának, emberi nagyságának emléke? Én úgy érzem, ez a párhuzam nem lehet véletlen, ezért egy ilyen múltfeltáró ünnepség hatalmas lelki erőforrásunkká válhat.
Néhány mondat, melyet a komáromi Szent László-ünnepség kapcsán eszünkbe véshettünk: – „Ma is legyen bátorságunk kiállni hitünk, hazánk, családunk, anyanyelvünk és kultúránk védelmében!…Azért emlékezünk, mert a történelem folyamat, s ha nem ismerjük meg a múltunkat, honnan tudnánk, hogy honnan jövünk?… Kérjük a szomszéd népeket, tiszteljék azt a nemzetet, amelynek ilyen királyai voltak!…” Ezeket a mondatokat használnunk kellene mindennapjainkban, hogy a magunk módján mi is alakíthassuk a történelmet…
Az emlékező ünnepségen élményszámba ment annak a huszonöt perces kisfilmnek a vetítése, amely az utóbbi esztendők talán legérdekesebb történelmi dokumentuma, s amely a híres Szent László- koponyaereklye vizsgálatát mutatja be a legkorszerűbb tudományos eljárások segítségével, csaknem egy ezredév távolából idézve elénk a szent király arcát. A szakemberek a csontereklye segítségével ugyanis „újraépítették” Szent László koponyáját, mivel a korabeli arcképfestő élve is láthatta a királyt, s így arcának vonásait a sírja fedlapjára vésett portrét is felhasználva megfesthette. Ez a festmény terjedt el aztán a századok folyamán a templomokban és kegyhelyeken, s ezt „hívta elő” a modern, számítógépes, mágneses rezonanciás technika.
A hasznos és sok új ismeretet hozó esemény méltó volt legendás királyunk emlékéhez. Ha ilyen tárgyilagos módon és alapossággal tárulna fel egész elhazudott történelmünk, helyreállna a magyarság önbecsülése, szinte forradalmi hevületű lenne nemzetünk lelki megújulása!
A szép kora este sikeréhez Okos Márton, a Szent László-év ötletgazdája, Gaal Gergely, a Szent László-év Tanácsadó Testületének elnöke, Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész, valamint Kiss Tamás, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár igazgatója járult hozzá. A magyarországi vendégek egy, a pápa által is megáldott, díszes Szent László-lángtartóval, és Pécsi L. Dániel gyönyörű Szent László-zászlójával ajándékozták meg városunkat. Az eseményen láthattuk Kopócs Tibor mesteri, Szent Lászlót ábrázoló festményét is.
A Szent András-templomban bemutatott ünnepi szentmise főcelebránsa Kiss Róbert kanonok, püspöki helynök volt. A szentmisén megáldották Fehér Margit képzőművész Szent Lászlóról, Szent Erzsébetről és Szent Margitról készített tűzzománc képeit. A Nemzetközi Szent György Lovagrend tagjai a magyar szentek oltára előtt tisztelegtek.
Az eseményt a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Pro Patria Egyesület és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.
A rendezvényről szóló képriportunk megtekinthető ITT.
