Az 1989-es rendszerváltás után a Kelet- és Közép-Európából Nyugat-Európába irányuló migráció már elérte a csúcsot, s ezért várható, hogy a közeljövőben megkezdődhet a nyugaton dolgozó keletiek visszatérése hazájukba – állítja a Colliers International tanácsadó társaság, amely tanulmányt készített a témában.
„Ez kiemelten a visegrádi négyek országaira lesz érvényes” – nyilatkozta Mark Robinson, a cég prágai képviselője a Hospodářské noviny című prágai gazdasági és politikai napilapnak, amely keddi kiadásában foglalkozik a tanulmánnyal.
A Hospodářské noviny rámutat: az Európai Unió hat új keleti tagállamából tavaly a hivatalos adatok szerint legkevesebb hétmillió ember dolgozott nyugaton. A legnagyobb mértékben a románok, bolgárok és a lengyelek távoztak nyugatra, míg legkevésbé a csehek.
A csehek kivándorlása, amely amúgy is a legalacsonyabb a régióban, már megállt: 2015-ben és 2016-ban egyaránt a cseh összlakosság 1,7 százaléka élt, dolgozott a nyugati államokban – mutat rá a lap a nemzetközi statisztikákra hivatkozva. A nyugaton dolgozó cseh állampolgárok mintegy 80 százaléka három országban – Németországban, Nagy-Britanniában és Ausztriában – él. A szlovákok és a magyarok többsége is ebben a három országban talált munkát.
A tízmilliós Csehországból a lapban közölt hivatalos statisztikák szerint mintegy 184 ezer, a hasonló nagyságú Magyarországról több mint félmillió, míg a több mint ötmilliós Szlovákiából mintegy 250 ezer állampolgár vándorolt ki és talált megélhetést a nyugati országokban.
Csehországtól eltérően a többi kelet-európai országban a kivándorlás az utóbbi két évben még növekvő tendenciát mutatott: az említett két évben (2015 és 2016) a Nyugaton élő magyar állampolgárok aránya 4 százalékról, 4,4 százalékra, a szlovákoké 4,1 százalékról 4,3 százalékra, a lengyeleké 6,1 százalékról 6,6 százalékra, a bolgároké 7,8 százalékról 9,8 százalékra, a románoké pedig 12,8 százalékról 14,1 százalékra emelkedett.
A Colliers International szerint a kivándorlási tendencia a közeljövőben megfordulhat, aminek több oka van: a legfontosabb, hogy a keleti országokban felgyorsult a bérnövekedés, alacsonyabbak az adók és a lakhatási költségek, aminek következtében nő a lakosság nettó jövedelme. Csehországban az uniós országok közül a legalacsonyabb a munkanélküliség és csökken a többi visegrádi országban is. Pénzügyi elemzők arra számítanak, hogy a közép-európai országok pénznemei megerősödnek.
A közép-európai országok gazdaságai egyre inkább szakemberhiánnyal küzdenek, így a migránsok visszatérése pozitív hatással lenne a gazdaságra. A magasabb fizetésekkel megnőnének az adóbevételek, emelkedne a fogyasztás és nagyobb lenne a kereslet az új ingatlanok iránt is.
„Nyugat-Európa nagyvárosainak vendéglőiben gyakran dolgoznak szakképzetlen munkaerőként főiskolai és egyetemi képzettséggel rendelkező kelet-európaiak, mert jobban keresnek, mint hazájukban” – jegyezte meg Mark Robinson. Úgy véli: ezek az emberek szívesen visszatérnének hazájukba, ha ott képesítésüknek megfelelő és jól fizetett munkahelyet kapnának. „Ez nagy motiváció” – szögezte le.
