Fotó: Aktuality.sk

Marek Vagovič, az Aktuality.sk portál főszerkesztője Saját fejjel címmel írt könyvet. Lebilincselő történet a Smer színfalai mögül az oknyomozó újságíró szemével, aki több fontos botrányt is leleplezett. Ebben a fejezetben a szerző arról ír, hogyan rögzítette titokban a Smer egyik politikusa Robert Fico szavait.

 A kormányfő majdnem három héten át óriási nyomásnak volt kitéve, amelyhez hasonlót addigi politikai pályafutása alatt még nem élt meg. Gyakran érzelmeitől vezérelve reagált, a titkos szponzorok botránya láthatóan meglepte őt. A Smer belső forrásai akkoriban azt mondták nekem, hogy Fico nagyon ideges, mivel nem sejtette, mi minden derülhet még ki. Hanzel, akivel szinte napi kapcsolatban voltam, azonban váratlanul meghátrált. Egy héttel a 2010-es parlamenti választások előtt találkoznunk kellett volna a Q-EX nevű cégében. Bizonyítékot kellett volna átnyújtania nekem a Smer tisztességtelen finanszírozására vonatkozóan. Mivel közel laktam a helyhez, körülbelül öt perccel a találkozónk előtt indultam el otthonról. Útközben rágyújtottam még egy cigarettára, hogy a belső feszültségemet elnyomjam. Hanzel időben érkezett, de nem volt túl beszédes.  Amikor megkérdeztem tőle, bemegyünk-e az irodájába, hogy ne legyünk itt mindenki szeme előtt, visszautasította azt. „Sehova sem megyünk” – mondta, majd átnyújtott egy papírlapot, amelyen egy kézzel írott szöveg volt olvasható. Abból egyértelművé vált számomra, hogy semmilyen bizonyítékot nem kapok tőle. Egy újságíró állítólag visszaélt a bizalmával, mivel titokban rögzítette a magánbeszélgetésüket, aztán eladta azt a Smer egyik mecénásának. „Az az ember nagyon veszélyes” – állította Hanzel. Mivel tudtam, kiről volt szó, megértettem az aggodalmát. Hanzel az újságíró nevét is megmondta, aki állítólag becsapta őt.

Próbáltam megmagyarázni neki, hogy nem kezeskedhetek a más szerkesztőségbeli kollégáimért. „Én sohasem vertem át, mindig korrekt volt a kapcsolatunk” – győzködtem. „Önt tisztességes embernek tartom, de én már többet nem nyilatkozom a Smert érintő témában. Külföldre utazunk, mert nem akarom a családomat veszélybe sodorni. Nem tudom, mikor jövök vissza” – mondta Hanzel, majd kezet nyújtott, beült az autójába és elhajtott. Izgatottan hívtam fel a SME akkori főszerkesztőjét, Matúš Kostolnýt, hogy mihamarabb találkozzunk.  Matúš néhány perc múlva már ott is volt, beültünk az autójába, s fontolgattuk, hogyan tovább. Végül megállapodtunk abban, hogy nem fogunk írni erről, hogy ne tegyük ki Hanzelt feleslegesen veszélynek.

Hanzel a 2010-es választások után tért vissza Szlovákiába. Egyszer véletlenül találkoztam vele egy városszéli bevásárlóközpontban. Leültünk egy kávéra, s talán egy órán keresztül fesztelenül beszélgettünk arról, mit csinál, hogy megy a sora. Újra rákérdeztem a Smer finanszírozására is, Hanzel azonban megismételte, hogy ebben a témában már nem mond semmi többet, mert nem bízik a jobboldali kormányban sem, amely a 2010-es választás után alakult. Hanzelnak ugyanis meggyőződése volt, hogy büntetőeljárást akarnak indítani ellene, mivel tudott a Smeren belüli tisztességtelen praktikákról, mégsem jelentette azt sem a rendőrségen, sem az ügyészségen. Nyilvánosan ugyanis csak tizenegy évvel a párt alapítása után szólalt meg, pedig azt elejétől fogva a titkos szponzorok finanszírozták. Azóta nem láttam Hanzelt, már több mint hat éve kerüli az újságírókkal való kommunikációt. Többször is kértem, találkozzunk személyesen, ám minden esetben visszautasított. Néhány héttel ezelőtt pár telefonos és mailüzenetet váltottunk, de a Smer finanszírozásához már nem tértünk vissza.

Nem tudom, hogy Hanzel aggodalma megalapozott volt-e azt illetően, hogy a jobboldal bíróság elé akarja állítani. A KDH akkori képviselői, amelynek a belügyminisztérium akkor a felügyelete alá tartozott, viszont tagadták ezt. Hanzel ellen senki sem emelt vádat. A Smer környezetéből sem érkezett semmilyen megtorlás, ami Hanzel állításainak súlyosságát tekintve meglepő volt.  „Nem tudok Hanzel úr olyan kijelentéseiről, amelyek miatt feljelentést kellene tennem” – reagált Robert Fico. Még Fedor Flašík sem került összetűzésbe Hanzellel, aki a Smer párhuzamos finanszírozásáért volt felelős. „Tudja, ezek olyan elvont témák. Ez Hanzel úr véleménye, s én tiszteletben tartom minden ember véleményét. Ráadásul, a mai jogérvényesítés és a bírósági eljárások késleltetése mellett az ilyen útnak nem lehet látni a végét.” A Smer három politikusa (Maďarič, Federič, Richter) ugyan tett büntetőfeljelentést, de nem Bohumil Hanzel, hanem „ismeretlen személyek ellen”.

Robert Fico fellélegezhetett. A zűrzavaros időszak után, amikor csak nagy nehézségek árán verte vissza a Smerre irányuló támadásokat, úgy tűnt, hogy Hanzel meghátrálása után már semmilyen bomba sem robban. Fico teljes egészében a kampányzáróra összpontosíthatott, anyagokat készíthetett a televíziós vitához, amely több választópolgár számára jelent egyfajta támpontot, akik nem biztosak abban, hogy kit válasszanak. Csakhogy két nappal a 2010-es választások előtt történt valami, amivel senki sem számolt. Amikor reggel megérkeztem a SME szerkesztőségébe, ahol akkoriban dolgoztam, a mailpostámban egy hangfelvételt találtam, amelyen Fico arról beszél, hogyan szerzett pénzt a pártnak „a saját fejével”. Nem lepődtem meg, mivel körülbelül három héttel azelőtt hallottam már azt. A hangfelvétel készítője egy megbízható forrás volt a Smer környezetéből.

„Ez Fico?” – kérdeztem, amikor a hangfelvételt lejátszotta a város tágabb központjában lévő irodájában. „Igen. A teljes hangfelvétel több mint háromórás” – mondta a forrásom. Majd részletesen ismertette a tartalmát, s a keletkezésének a körülményeit is. A 2002-es választás előtt Fico találkozott a Smer egyik politikusával. A párton belüli feszült helyzetről beszélgettek, ahol akkoriban kegyetlen küzdelem folyt a tisztségekért, a befolyásért, illetve a választási listán elfoglalt helyekért. A forrásom, egyben a Smer említett politikusa, garanciákat kért Ficotól arra vonatkozóan, hogy a párton belüli küzdelem tisztességes lesz. A hangfelvétel nyilván egyfajta biztosíték volt, mivel a Smerben már akkor döntő szavuk volt az oligarcháknak a párt üzleti hátteréből. És Fico semmilyen ellenállást sem fejtett ki az irányukba, sőt. Szerinte jogos lenne, ha a győztes választások után igényt tartanának az állami megrendelésekre.

„Megkértem az informátoromat, hogy ismertesse a teljes hangfelvételt. Az a rész ugyanis, amelyet a számítógépéből lejátszott, csak 64 másodperces volt.  „Egyelőre még nem. Ez elegendő, nagyon erős vallomásértéke van” – felelte. „De nem célzatosan megvágott, illetve szövegből kiragadott részről van szó?” – kérdeztem bizalmatlanul. „Nem. Ugyan csak egy, de teljes részt választottam ki, amely megfelel a teljes hangfelvétel tartalmának.” Amikor a hangfelvételt le akartam tölteni, azt felelte, még nem jött el az ideje. „Csak, kérem, ne közvetlenül a választás előtt küldje el nekem, hogy senki se vádolhasson bennünket azzal, hogy befolyásolni szeretnénk azt” – érveltem. Végül abban állapodtunk meg, hogy egy héttel a választás előtt elküldi nekem azt.  Nem az egészet, csak azt az egyperces részt. „A teljes hangfelvétel öt helyen van letétbe helyezve.  Gondoskodtam arról, hogy eljusson önhöz, ha valami történne velem” – biztosított. Azt is bevallotta, hogy a hangfelvételt a Plus 7 dní hetilap egyik újságírójának is lejátszotta, akivel tisztességes kapcsolatban állt. Mivel a találkozót követően a forrásom elhallgatott, azt gondoltam, meggondolta a hangfelvétel médiában való közzétételét. Végül két nappal a választás előtt kaptam meg azt az említett hetilap egyik munkatársától. Arról, hogy a hangfelvétel a KDH akkori képviselőjéhez, Daniel Lipšichez is eljutott, nem tudtam. A SME főszerkesztője, Matúš Kostolný operatív ülést hívott össze, amelyen megvitattuk, vajon közzétegyük-e. Végül abban állapodtunk meg, hogy ez közérdek, bár csak 48 óra volt hátra a választásig.

A biztonság kedvéért azért felhívtam az informátoromat, és megkérdeztem, felfedhetem-e a forrásomat. „Nagyobb súlya lenne az egésznek” – próbáltam meggyőzni, de nem egyezett bele. Azt mondta azonban, ha szükséges lesz, a bíróságon hajlandó tanúskodni. Bár biztosak voltunk abban, hogy a hangfelvételen hallható hang Ficoé, a jogász tanácsára a cikkben úgy fogalmaztunk: „a Ficoéhoz hasonló hang”. A hangfelvétel közzététele előtt felhívtam a Smer szóvivőjét, elmagyaráztam neki, miről van szó, és küldtem néhány kérdést. Körülbelül egy óra múlva a válaszok helyett egy jelzést kaptam arról, hogy Fico rendkívüli sajtótájékoztatót tart. A hangfelvételt végül azt követően tettük közzé, hogy Daniel Lipšic a parlamentben bejelentette, a hangfelvételt átadta a Legfőbb Ügyészségnek. A hangfelvételt az aktualne.sk portál és a Plus 1 deň honlapja is nyilvánosságra hozta.

(Aktuality.sk/Felvidék.ma)