A Szlovákiai Agrárkamara a mezőgazdasággal foglalkozókat segítő szervezet. Amikor a minap dunaszerdahelyi irodájukban jártunk, Patasi Ilona épp arról számolt be nekünk, hogy azok a fiatal gazdák, akik tavaly pályáztak agrártámogatásra, a napokban kapják kézhez szerződéseiket. Sokan fordulnak hozzájuk tanácsért, elsősorban azok, akiknek pályázatát segítettek előkészíteni.
Megtudjuk tőle, hogy ebben a programban 2000-en pályáztak és 500-an voltak sikeresek. Azok juthatnak támogatáshoz, akik 85 pont felett teljesítettek a pályázat során. Az agrárkamara 20 szlovákiai fiatal pályázatának elkészítésben vett részt, közülük hatan jártak sikerrel.
Az elnök asszony elmondja, eleve nagyobb eséllyel indultak azok, akik állattartással foglalkoznak, vagy akik különleges növényekkel, fóliás vagy üvegházas növények termesztésével próbálnak boldogulni. A munkanélküliség is előny lehetett, de csak a hátrányos helyzetű, nagy munkanélküliséggel küszködő régiókban. Pontot ért, ha a kérvényező szakképzett mezőgazdász volt, s az is, ha valakinek volt már egy kis háttere – földjei, mezőgazdasági gépei, netán istállója. Plusz pont járt azért is, ha a pályázó sajátmagán kívül még legalább egy embert alkalmaz. A kritériumok elég szigorúak voltak.
Akik sikeresen pályáztak, azokra még sok tennivaló vár
Patasi Ilona szerint, aki abszolút kezdő ezen a területen, azon nem sokat segít ez a támogatás, hiszen az egyik feltétel az, hogy öt évig meg kell tartani a vállalkozást. Tehát ez nem működhet afféle megpróbáljuk, aztán majd valami lesz alapon. Ahol családi hagyomány a mezőgazdasági munka, ott ez talán jobban fog működni.
„A sikeresen pályázók 50 ezer eurót kapnak, ami nem kis pénz. Mi javasoltuk, hogy ezt az összeget inkább csökkentsék, ezzel lehetővé téve, hogy többen juthassanak támogatáshoz, hiszen Csehországban és Magyarországon is kisebb összegeket adnak, de ezen már módosítani nem lehetett. A közeljövőben a sikeres pályázókkal szorosabbra fűzzük a kapcsolatot, segíteni próbáljuk boldogulásukat, felhívva figyelmüket az adminisztrációra is, ami nem lesz kis feladat, például mindegyiküknek be fog kelleni tartani a közbeszerzési törvényt. Akiknek nincs mezőgazdasági végzettségük, és ilyen a többség, azoknak ráadásul el kell végezniük egy 140 órás akkreditált tanfolyamot, amiben szintén segítséget kívánunk nyújtani. A magyar ajkú fiatalok részére kihelyezett oktatást kívánunk biztosítani itt, Dunaszerdahelyen” – tudjuk meg az agrárkamara elnökétől.
Sok az ocsú, rossz a minőség
A beszélgetés később az aratás irányába terelődik, ami az idén nem volt olyan örömteli, mint tavaly és a hektárhozamok is jócskán elmaradtak a szokásostól.
„Az idei csapadékszegény, de meleg tavasz és kora nyár megtette hatását, s természetesen a föld minőségétől is függött, hogy milyen lett a termés, de legalább 20-25 százalékkal „hozott” kevesebbet a gabona az idén, mint tavaly. Tudvalévő, hogy a Felső-Csallóköz vidékén – Csenkén, Nagymagyaron, Csallóközcsütörtökön, Légen, Nagypaka térségében – a termőföld kavicsos-homokos, ezért a legnagyobb kiesések a régiónkban ott vannak. De a gyümölcsös gazdák is panaszkodnak. Jégverésről számoltak be, ami elverte a fagy által már amúgy is károsított termés jó részét. Kamaránk ezért levélben fordult a kormányfőhöz, amiben azt kértük, hogy az érintetteket valamilyen módon kompenzálják, hisz komoly bevételkieséseik vannak. Közülük többen azon gondolkodnak, hogy felmondanak az embereiknek, s lehet, hogy gondot fog okozni nekik az adók, vagy a földbérleti díjak befizetése is ” – tájékoztat legújabb lépéseikről.
Elmondja, most térképezik fel a helyzetet, hogy megtudják, az aszály milyen károkat okozott, amihez néhány régióra kikérték a hidrometeorológiai intézet kimutatásait is a csapadékról, a föld nedvességtartalmáról és a hőmérsékletről – tavaly szeptembertől idén június végéig. Ezzel akarják a szaktárca és a kormány előtt is bizonyítani, hogy azoknak a gazdálkodóknak, akiknek ilyen nagy kiesésük van, a kárpótlási igényük megalapozott.
Ami pedig az idei kenyérbúza minőségét illeti, szerinte egyedül csak a sikértartalommal lehetünk elégedettek, az összes többi minőségi mutató rossz és sok az ocsú. Akik kenyérbúzát termesztettek, azok idén biztosan nem jártak jól, de a sörárpa-termesztőknél is gond lehet az értékesítéssel. A sörárpa termesztési területe egyébként is csökkent, mivel a sörgyárak bezártak. Nőtt a vetésterülete viszont a repcének és a napraforgónak.
Kérdésünkre, hogy van-e érdeklődés a szárazságtűrő és egészségesebb tönkölybúza termesztése iránt, Patasi Ilona igennel válaszol. Hozzáteszi azt is, hogy szerződéses alapon termesztik és többnyire Olaszországba kerül, s az ottani híres tészták alapanyaga lesz. Kisebb terméshozama miatt magasabb a felvásárlási ára.
Az agrárkamara elnöke szerint egyébként a felvásárlási árakban – a rossz termés ellenére – egyelőre nincs nagy elmozdulás felfelé, jelenleg csak mintegy tíz százalékkal kínálnak érte többet, mint amennyi a szerződésekben szerepel. Az élelmiszeripari búza tonnánkénti ára 150-160 euró körül mozog.
Ha nincs eső, öntözni kell(ene)
A csapadékhiány és a krónikus szárazság miatt egyre inkább úgy tűnik, hogy öntözőberendezések nélkül a jövőben már nem lehet a mezőgazdaságban létezni. Az elnök asszony elmondja, addig, amíg Szlovákiában régebben több százezer hektáron voltak beépített öntözőberendezések, mára alig pár tízezren. Ezek a rendszerváltozást követő években új tulajdonosokhoz kerültek, vagy elavultak, tönkrementek, sokszor meg egyszerűen szétlopták.
„A Csallóközben konkrétan 36 ezer hektáron volt beépített öntözőberendezés, tehát a szántóföld majdnem felét tudták öntözni, manapság csupán 6600 hektáron található. Az öntözővíz biztosítása nem olcsó, egy köbméter víz 20 centbe kerül. Figyelemreméltó adat, hogy nálunk csak 11 százalékos a vízmegtartás, míg a fejlett országokban több mint 30 százalékos, vagyis a folyóvizeket jobban felhasználják öntözési célokra. Ahhoz, hogy a vizet mi is hatékonyabban tudjuk használni öntözésre, a kanálisokat rendszeresen ki kellene tisztítani és feltölteni vízzel. Tudomásunk szerint a környezetvédelmi miniszter már foglalkozik a problémával” – zárja a beszélgetést az agrárkamara elnöke.
