Árpád-házi történelmünk egyik érdekessége, hogy a kései utókor szemében egy kissé árnyékba került Szent Piroska, a lovagkirály lányának emléke, akinek ma van az egyházi ünnepe. Ha csak arra gondolok, amennyiben a román ortodox egyháznak volna egy hozzá hasonló román királylánya, minden harmadik ortodox templom, utca és tér róla lenne elnevezve. De most a Szent László-év talán lehetőséget nyújt arra, hogy jobban megismerkedjünk a magyar királylány példamutató életével.
Már csak azért is, mert emléke további lehetőséget ad az édesapja által kínált közép-európai összefogás bővítésére Délkelet-Európán keresztül, el egészen Konstantinápolyig, a keresztény értékek és életek védelmében. Személye összeköti a nyugati és keleti keresztényeket, ami nem is olyan elhanyagolható ebben a keresztényüldöző világban.
Szent Piroska 1088-ban született, Adelhaid rheinfeldi hercegnő és Szent László lányaként. Nagyon korán árvaságra jutott. Édesanyját már kétéves korában, míg édesapját hétévesen vesztette el. Ezt követően unokabátyja, Könyves Kálmán udvarában nevelkedett. 1104-ben, 16 évesen nehéz lépés következett be életében. Hazája diplomáciai érdekeinek engedve, feleségül ment Komnénosz Jóannész bizánci trónörököshöz. Az akkori szokás szerint át kellett térnie az ortodox vallásra. Ebben az Iréne (Eiréne), azaz a Béke nevet kapta. A frigy egyben a Magyar Királyság és Bizánc politikai viszonyának békítését volt hivatott szolgálni.
1118-ban, 21 éves korában a trónörököst császárrá koronázták, így Piroska Bizánc császárnéja lett. Testi szépségét, lelki erényeit korabeli bizánci krónikások méltatták: Ioannész Kinnamosz történetíró szerint: „Amit császári urától, és a császári udvartól kapott, azt nem különítette el gyermekei számára örökségül, sem felesleges ékszerekre és fényűzésre nem fordította, hanem egész életében állandóan jót tett azokkal, akik bármiben őrá szorultak.”
Házasságukból 8 gyerek született: négy lány és négy fiú, köztük Manuel, aki I. Manuel néven igen híres bizánci császár volt. Az ő udvarában nevelkedett III. Béla magyar király, akinek uralkodása idejében szentté avatták Lászlót.
Piroska, azaz most már Eiréne, kitűnt műveltségével és diplomáciai jártasságával, nem hiába, hiszen Könyves Kálmán udvarában nevelkedett. Férjét gyakran segítette tanácsokkal, amolyan társuralkodóként közvetített Bizánc és a Magyar Királyság között. Udvarában gyakran fordultak meg nemcsak diplomaták, de szentföldi zarándokok is, akiket mindenben próbált segíteni.
Ugyancsak ő alapította Konstantinápolyban a Pantokrátor-kolostort és a hozzá tartozó kórházat. A páratlan építkezést bizonyítja, hogy később ez a kórház szolgált mintául a középkori Európában és az arab világban. De nemcsak az alapításban vett részt, hanem a források szerint az építkezést is figyelemmel követte. Sőt Xénia (Idegen) néven belépett a kolostor szerzetes nővérei közé.
1134-ben férjét elkísérte a hadjáratba. Itt megbetegedett, és valószínűleg fertőzésben hunyt el két nappal Nagyboldogasszony ünnepe előtt. A megrendült császár fájdalmában ezt írta: „magával vitte lelkem felét”.
Az általa alapított kolostor, Szent Mihály-kápolnájában temették el, a Komnénosz-dinasztia kápolnájában. Idézet a sírverséből: „Elhagyván a császári bíbort s termeket, levetve díszes öltönyt, fénylő koronát, apácamezbe, rongyruhába öltözém. Uram teremtőm s újraalkotóm, aki a földön hatalmat adtál énnekem ott fent is add meg rám mi vár, az égi részt.”
Szarkofágja jelenleg a Hagia Sophia előcsarnokában található. De ugyancsak itt, Isztambulban található az az aranymozaik kép, mely Eiréné császárnét és férjét ábrázolja, amint gazdag adományt nyújtanak át a Szűz Mária ölében ülő Krisztusnak. Külön érdekesség, inkább csoda, hogy az 1453-ban a törökök által elfoglalt, majd mecsetté átalakított Hagia Sophiában (ma múzeum) ez az Árpádházi-szentet ábrázoló mozaik megmaradt. Ugyanúgy mecsetté alakították át 1453-ban a Pantokrátor-kolostort is. Ma Zeyrek Molla dzsámi a neve. Tavaly Zrínyi emlékév volt, mely egyben Szulejmán szultán halálának 450 éves évfordulója is. Jogosan várunk el annyi segítséget a törököktől Piroska sírjának és emlékének ápolásában és őrzésében, mint amennyit Szulejmán-türbéje kap Szigetváron.
Priska-Eiréne-Xénia, azaz Piroska-Béke-Idegen – három név és ugyanaz az Árpád-házi szent. Ugyanakkor egy magyar népmesei hős, aki legyőzi a farkast, a GONOSZT. Így is emlékezünk augusztus 13-án Piroskára, mert tudjuk, hogy a népmesék hősei és a szentek közt a magyar néplélekben csak árnyalatnyi a távolság.
