Marek Vagovič, az Aktuality.sk portál főszerkesztője Saját fejjel címmel írt könyvet. Lebilincselő történet a Smer színfalai mögül az oknyomozó újságíró szemével, aki több fontos botrányt is leleplezett. Ebben a fejezetben a szerző az oligarchák üzleti ügyeiről ír a Smer 2012-es választási győzelme után.
A 2012-es választási éjszakán a Smer székházában remek volt a hangulat. Robert Fico pártja már sejtette, hogy a Gorilla után, amely jelentősen csökkentette a jobboldal esélyeit, jó eredményt érhet el. Végül majdnem 45 százalék lett belőle. A parlamentből kiesett az SNS és az öt jobboldali párt együtt nyolc százalékkal kevesebbet szerzett, mint a Smer. Fico a vidám párttagok körében énekelt és táncolt. Később felemelték és a levegőbe dobálták, mint egy futballedzőt a győztes meccs után. Mindeközben a kóláját kortyolgatta, amit többen provokációnak tartottak. A Gorilla-aktában ugyanis az áll, hogy a Jaroslav Haščákkal való találkozója során a konspirációs lakásban is azt ivott. De az is lehet, hogy a véletlenek összjátékáról volt szó csupán. A kóla állítólag segít a gyomorproblémák leküzdésében, amitől Robert Fico is szenvedett.
Ha egy politikai párt koalíciós partnerek nélkül kormányoz, nem kell senkivel sem osztozkodnia. A Smernek a 2012-es választás után kényelmes többsége volt, és eszerint is viselkedett. A párt üzleti hátterének oligarchái a kétéves kényszerpihenő után (amíg Iveta Radičová kormányzott), újra elkezdtek nagyban üzletelni az állammal. A 2012 és 2016 közötti időszakban a párthoz közeli társaságok osztozkodtak a mintegy kétmilliárd eurós állami megrendeléseken. Majdnem háromszor több volt ez, mint az első Fico-kormány idején. A Juraj Široký, Vladimír Poór, Jozef Brhel és Miroslav Výboh személyéhez köthető cégekkel kötött szerződések mennyisége Iveta Radičová kormányával összehasonlítva is megnövekedett. Amíg 2010 és 2012 között körülbelül 450 millió eurónyi összegű projektben vettek részt, 2012 és 2016 között ez a négyszeresére nőtt.
Az összefüggések megértése érdekében fontos azonban néhány dolgot elmondani. Az állami megrendelések kisebb száma Radičová idejében a múltbéli vitatott, illetve hátrányos szerződések felülbírálásával is összefüggött. Ez azt jelenti, hogy 2010 és 2012 között kevesebb, ráadásul olcsóbb is volt a közbeszerzés. Megnyilvánult például ez az autópálya-építés során, amiből a Váhostav (Široký) húzott hasznot. De a Fico idejében kötött szerződések nagyobb száma is torzított lehet részben. Az oligarchákhoz közeli cégek ugyanis konzorciumokban szerezték meg az állami megrendelések egy részét. Főleg a Váhostavra vagy a Jozef Brhel befolyása alá tartozó cégekre érvényes ez.
Másrészt viszont a Váhostav pályázatokat nyert az autópálya-építésre a Doprastavval együttműködve is, amit a média Miroslav Výbohhoz kötött. Ennek az oligarchának ráadásul Fico idejében több szerződése volt a közlekedési minisztériumban, amelyek nagysága pontosan nem számszerűsíthető. Sok szerződés ugyanis titkosított. Ezenkívül az olyan emberek, mint Juraj Široký vagy Jozef Brhel nem szívesen fedik fel cégeik tulajdonosi szerkezetét. Ez azt jelenti, hogy olyan társaságok is hasznot húzhatnak az állami megrendelésekből, amelyekhez formailag nincs közük. Az oligarchákhoz közeli cégek összpontszáma a második Fico-kormány idején (kétmilliárd euró) nem biztos, hogy teljesen pontos. De nincs is nagyon távol a szlovákiai valóságtól.
A szerződések mennyiségéhez hasonlóképpen fontos a mód is, ahogy a Smerhez közeli vállalkozók egyes szerződésekhez hozzájutottak. Miközben valószínűleg kevesen kételkednek abban, hogy ezek a cégek Fico idejében a politikai kapcsolataiknak is köszönhetően voltak olyan jó passzban. A Váhostav például Pavol Paška jóindulatát élvezte, aki parlamenti elnökként lehetővé tette számára a pozsonyi vár felújítását mintegy 88 millió euróért. A City-Aréna cég, amely mögött Vladimír Poór áll, a nagyszombati labdarúgó-stadion felépítésére kapott támogatást. Fico kormánya 13 millió eurót hagyott jóvá neki, a találékony mecénás a futballstadion mellé egy bevásárlóközpontot is épített. A támogatások nagymestere, Poór abból a pénzből is hasznot húzott, amelyet az oktatási minisztérium juttatott a diószegi főiskolának. Poór cége, a CellQoS ezt követően túlárazott számítógépeket szállított oda.
De kétségeket keltettek azok a szerződések is, amelyeket Fico idejében a védelmi minisztérium kötött a Miroslav Výboh által alapított Willing céggel. Ezek a repüléstechnikai alkatrészeket vagy a katonai reptéri technológiákat érintették. Több szerződés túlárazott volt, némelyiknek kétszeres volt az ára. De hasznot húzott a Willing társaság a MiG-29-esek szervizeléséből is, ami az egyik legnagyobb tétel a légierő költségvetésében, miközben Szlovákiának úgynevezett előfizetői szerződése van az orosz RSK MiG társasággal. A védelmi minisztérium évente több tízmillió eurót fizet ennek a cégnek azért, hogy biztosítsa a katonai repülőgépeink működését és alkalmasságát. Ennek ellenére a tárca, amelyet a smeres Martin Glváč vezetett, a szolgáltatások egy részét a Willing cégtől rendelte meg.
Ha a nyilvánosan hozzáférhető dokumentumokból indulunk ki, akkor a második Fico-kormány idején növekedtek a leginkább – Iveta Radičová időszakával összehasonlítva – a Jozef Brhelhez közeli cégek. Míg 2010 és 2012 között 22 millió eurós hasznot húztak a szerződésekből, 2012 és 2016 között ez az összeg legalább tízszer akkora volt. A gyengébb számok Radičová idejében az IT-szektor szerződéseinek befagyasztásával és a szerződések felülbírálásával is összefüggtek. Tom Nicholson újságíró szerint Brhel cégeinek több szerződése is vitatható volt az energetikai iparban. Az olyan állami vállalatok, mint a Pozsonyi Hőszolgáltató Vállalat, Radičová idejében felálló új vezetése a szerződéskötések homályos feltételeit, a túlárazott tételeket vagy az ismétlődő tevékenységeket rótta fel nekik. Amikor Fico másodszor is kormányfő lett, a probléma megszűnt. A Smerhez köthető vállalkozók azonban nem értenek egyet azzal, hogy Fico idejében jobban ment nekik, mint Radičová idején. „Százalékos arányban az egyes kormányok idején megvalósult pályázatok számát tekintve egyformán sikeresek voltunk, tekintet nélkül arra, hogy Robert Fico, vagy Iveta Radičová volt-e a kormányfő” – jelentette ki Brhel szóvivője, Juraj Puchý. Szerinte Brhel cégei a hosszú távú know hownak és a szakképzett vezetésnek köszönhetően sikeresek. „Bizonyítéka ennek az a tény is, hogy Szlovákiához hasonlóan sikeresek vagyunk a külföldi piacokon is.” Finnországban például most fejezik be a szélerőművek építését, amelyeket 2017 második felében helyeznek üzembe. „Aktívak vagyunk Csehországban, Romániában is, és más külföldi piacokra való belépésünket is fontolgatjuk” – állítja Puchý.
Vladimír Poór azt állítja, hogy a cégeinek abban az időben ment a legjobban, amikor Mikuláš Dzurinda volt a kormányfő. Mindez azonban nehezen ellenőrizhető, mivel abban az időben az állami intézményeknek még nem kellett közzétenniük a szerződéseket a világhálón. „Robert Fico kormányainak idején – a szlovákiai piac nagysága és a több mint háromezer alkalmazottunk munkahelyének megtartása miatt – még inkább a külfölddel való együttműködés felé kellett orientálódnunk. A szlovákiai megrendelések jelenleg csak a forgalmunk 25 százalékát teszik ki” – állítja Poór. „Cégeinkben sohasem foglalkoztunk a megszerzett megrendelések értékének összesítésével. Amivel azonban foglalkoztunk, az a jó ajánlattétel és az elvégzett munka jó minősége” – reagált Michaela Kováčik Grendelová, Juraj Široký szóvivője.
Miroslav Výboh azt állítja, hogy a védelmi tárca nem az egyetlen üzleti partnere volt a Willing cégnek, amely Fico idejében a többmilliós állami megrendelésekből hasznot húzott. A Willing állítólag neves külföldi cégekkel is együttműködött. „A kereskedelmi tevékenységen kívül a Willing gépipari fejlesztéssel és gyártással is foglalkozott” – jelentette ki Výboh szóvivője, Katarína Petrášová. Szerinte Výboh ráadásul a Willing cégben lévő részvényeit 2011-ben eladta. „Attól az időszaktól kezdve semmilyen befolyása sincs a cégre.” 2011 után is maradtak azonban a Willing cégben olyan emberek, akikkel Výboh addig üzletelt, így Ivan Šubrt, Miroslav Červenka, Martin Doskočil és Silvia Zdútová Šťastná. A cégnyilvántartás szerint a Quadril céget is hatalmukba kerítették, amely a Willinget is birtokolja. Mindnyájan ott ülnek a Quadril társaság szerveiben is.
(Aktuality.sk/Felvidék.ma)
