A Magyarok Kenyere jótékonysági program keretében a felvidéki gazdáktól adományozott búza ünnepélyes összeöntésére Gútán került sor a Magyar Asszonyok Ligája (MAL) vendégszeretetében, a tájház udvarán. Jelképesen itt egyesítették a Felvidék magyarlakta területeiről – Pozsonytól Nagykaposig – érkező, nemzeti összefogással összegyűlt búzaadományokat. A 2011-ben elindított mozgalom atyja, Korinek László beszélt a magyarok által véghez vitt kenyérszaporítás csodájáról is.
A felvidéki magyarok nyolc tonna búzát gyűjtöttek össze a Magyarok Kenyeréhez
A Magyar Nemzeti Agrárkamara felkérésére tájainkon már harmadik éve a Gazda Polgári Társulás gyűjti össze a felvidéki gazdáktól és magánszemélyektől a Magyarok Kenyere alapjául szolgáló felvidéki búzát, valamint juttatja el azt liszt formájában a rászoruló magyar családoknak, gyermekeket segítő szervezeteknek, szerte a Kárpát-medencében. Idén, bár még nincs vége a gyűjtésnek, nyolc tonna búza gyűlt össze.
Az ünnepi eseményen többek között felszólalt Menyhárt József, az MKP elnöke és Korinek László, a Magyarok Kenyere mozgalom elindítója is.
A jótékonysági esemény házigazdájaként Németh Ivett, a MAL elnöke hangsúlyozta a program célját: segíteni a rászorulókon. „Kívánom, hogy a sok millió összegyűlt búzaszem erősítse közös jövőnket és adjon hitet nemzeti összefogásunkban“ – fogalmazott.
„Hiába az ember akarása, ha nincs rajta Isten áldása“
Menyhárt József, az MKP elnöke szerint az összegyűjtött búzaszemek a magyarok egységét jelképezik. Kiemelte, a kenyér a kereszténység, s egyben Krisztus szimbóluma. „Mi, magyarok a sok kicsi búzaszemből egységet alkotunk a Kárpát-medencében, de ehhez szükségünk van a Teremtő áldására. Itt van előttünk, zsákokba foglalva az emberek munkája és a Teremtő jóváhagyása. Hiába az ember akarása, ha nincsen rajta Isten áldása. A magyarságon pedig rajta van az Isten áldása“ – mondta Menyhárt.
Az MKP elnöke hasonlattal élve úgy fogalmazott: „ahogy minden évben megújul a búzaszem, és „ért kalászt lenget“, úgy kell nekünk is, kinek kinek a maga területén ért kalászként termést hoznia évről évre, napról napra, időről időre“.
Gúta szerves része a Magyarok Kenyere programnak
Horváth Árpád, Gúta polgármestere örömét fejezte ki, amiért Gúta immáron szerves része a Magyarok Kenyere mozgalomnak. Samu István a gútai önkormányzat kulturális bizottságának elnökeként azt hangsúlyozta, hogy a településen a mai napig iparágak épülnek a búza feldolgozására, amelyet szintén helyben termesztenek. „Ezért mondhatom, mi a hagyományainkat nem csak ápoljuk, de tovább is visszük“.
Pikáli Róbert, a Magyarok Kenyere program felvidéki koordinátora elérzékenyülve osztotta meg a hallgatósággal a legfrissebb hírt, mely szerint a felvidéki gazdák mellett gyerekek is bekapcsolódtak a programba: a nagykaposi Erdélyi János Alapiskola diákjai ötszáz kilogramm búzát gyűjtöttek össze. „Ez a búzagyűjtés lényege. Segítsünk egymáson, segítsünk a rászorulókon“ – mondta Pikáli.
„Amikor ezt megeszem, az egész magyar történelem költözik belém“
Korinek László, a Magyarok Kenyere mozgalom elindítója meghatottan emlékezett felvidéki gyökereire. Dédapja a komáromi temetőben nyugszik, édesapja még itt született, nagyapja 1920-ban települt át Magyarországra.
„Egy vérből valók vagyunk“ – fogalmazott. Mesélt az általa elindított mozgalomról, a kezdetek kezdetéről. „Egy kerek kenyeret nézve merült fel bennem: hol termett az a búza, amiből ez a kenyér készült? Ott, azon a földön, vajon hányszor folyt magyarok vére, verejtéke, könnye? Amikor ezt megeszem, az egész magyar történelem költözik belém“.
Elmondta, csak egy kenyeret szeretett volna süttetni, de kilenc tonna búza gyűlt össze már az első évben.
„Én ezt a lisztet gyermekmosolyra és magyar szóra fogom váltani“
Ezért 2011-ben Böjte Csaba erdélyi árváihoz vitték a fennmaradó, lisztté őrölt búzát. Csaba testvér akkor úgy fogalmazott, a lisztet gyermekmosolyra és magyar szóra váltja. Azóta a Magyarok Kenyere mozgalom tudja táplálni Csaba testvér árváit az évi hatvan tonna liszttel.
„Erdély mellett küldünk lisztet a Vajdaságba és főleg Kárpátaljára – most ott van a legnagyobb szükség“ – fogalmazott Korinek, aki szerint a magyarok nemzetmegtartó ereje a földműves.
„Mert vetni muszáj, ez a mi megmaradásunk parancsa“
„A szántó-vető ember akkor is vet, amikor rossz idő van, akkor is vet, amikor ellenség közelít, és nem tudja, ki aratja le a termést. Mert vetni muszáj, ez a mi megmaradásunk parancsa. Ez köt bennünket a földhöz“ – zárta szavait a Magyarok Kenyere mozgalom elindítója, Korinek László, aki felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy Veszprém megyében az egész Kárpát-medencében – több mint ötven helyről összegyűjtött – búzaszemek közé keveredik a Felvidékről összegyűjtött búza is.
Ez a magyar nép lelkében volt
„Jött már búza Svédországból, Ausztráliából, Németországból – kéretlenül, mert sokan akarnak részesei lenni a csodálatos kenyérszaporításnak. Egy kenyeret akartam süttetni, tavaly már háromszázezer sült. Ez a magyar nép lelkében volt, csak egy gondolatot kellett küldeni és beindult az egész folyamat“ – fogalmazott a mozgalom atyja.
Az összegyűjtött, lisztté őrölt búza mellé a só az erdélyi Parajdról érkezik, s a kárpátaljaiak jóvoltából a Tisza forrásától kapják a kenyérhez a vizet. Idén a kovász Horvátországból, a legdélibb magyarlakta területről érkezik. Az Eszéktől délre található település a délszláv háború alatt megsemmisült, most örömhír, hogy újra lakják magyarok.
Így áll össze a Magyarok Kenyere augusztus 13-án az Összeöntés Ünnepe alkalmával, ahol a Magyarországról és a határon túli területekről felajánlott búza egy jelképes mennyiségét ünnepélyes keretek között egyesítik.
A legnagyobb esemény helyszíne augusztus 20-án pedig Pécs városa lesz, ahol a Központi Kenyérünnep keretében Böjte Csaba ferences szerzetes és Korinek László professzor jelenlétében megáldják a megőrölt búzából készült Magyarok Kenyerét.
